Illyés Mária Ika | Wahorn András Festményei

July 28, 2024

Ika 2. (Illyés Mária) Reprodukálva: Borsos Miklós érmei I. Portrék. Szerk. Fertőszögi Béláné, Kratochwill Mimi. Magyar Képek Kiadó, Veszprém-Budapest, 2002. (93. oldal)

Illyés Mária Ika Anim Na Utos

A SZERELMES FÖLDRAJZ magyar ismeretterjesztő filmsorozat legújabb részében Illyés Mária, Illyés Gyula lánya vall édesapja szeretett vidékéről, Tihanyról. Ikával Tihanyban - Illyés Gyula emlékére Illyés Mária, Ika így vezeti be "szerelmes földrajzát": "Számomra a tihanyi ház, a kert és maga a táj tele van emlékkel és élményekkel. Életemben a budapesti otthonunkon kívül talán Tihanyban töltöttem a legtöbb időt: kisgyerekkoromtól fogva szinte minden nyarat. Emlékeim legfőképpen a családhoz és a barátokhoz fűződnek. Illyés mária ina.fr. Hogyha a "szerelmes földrajzra" Szabó Zoltáni értelemben tekintek, tehát azt nézem, miként hatja át a tájat és a vidéket közös kulturális örökségünk, akkor azt mondhatnám, hogy nekem nem is volna szabad erről beszélnem. Hiszen ennek a tájnak, ennek az egész helynek sokkalta ékesszólóbb tanúja volt. Édesapám, Illyés Gyula. El is határoztam hát, hogy ezt az alkalmat arra használom föl, hogy átadjam neki a szót, átadjam személyének a Szerelmes földrajz e műsorát. Annál is inkább, mivel éppen ebben az évben lesz száztíz éve, hogy apám megszületett; 1902. november 2-án. "

A műveivel szinte felnőttként ismerkedtem meg, kivéve a Hetvenhét magyar népmesét és a költői esten hallott verseket. A szüleim rendkívül sokat dolgoztak, ezért, hogy többet lehessünk együtt, jelen lehettem, ha vendégek jöttek, és rendezvényekre is magukkal vittek. Kamaszként, a "nagyon sokat olvasok" korszakomban apámtól kértem könyveket, emlékszem, mondtam neki: tőled is adjál valamit… Ráérsz még vele, most még nem, válaszolta. Már egyetemista voltam, amikor a Poharaim című kötet korrektúrázását anyám rám bízta. Szóról szóra haladva szembesültem először apám művével, a verseivel. Illyés Gyula naplóiban ott a szeretet, a figyelem és a kíváncsiság, ahogyan a lánya fejlődését követte. Milyen emlékei vannak erről? I. M. Illyés Mária - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. : Emlékszem, felolvasta nekem a Kalevalát, megtanított belőle hosszú szakaszokat. Szívesen foglalkozott velem, de én persze mindig kevésnek éreztem. Talán azért is, mert a 40-es évek végétől sok időt töltött vidéken. Az biztos, hogy odafigyelt a másik emberre, nevelni pedig csak röviden nevelt, de feledhetetlenül.

Hasonlóan jól szerepeltek feLugossy László szürrealista festményei, közülük a legmagasabb áron nagy méretű olajképe, a Terhes nő távcsővel 850 ezer forintos eladási árat ért el, de sokan licitáltak korai dadaista alkotásaira is. Terhes nő távcsővel Náray Tamás nevét leginkább a divat világából ismerik az emberek, pedig több mint húsz éve fest. A mostani árverésen új rekordot is felállított: Bábel című festményéért 1, 3 millió forintot, A vágy című olajképéért pedig 670 ezer forintot fizettek. A klasszikus kortársak között Victor Vasarely minden évben magasan vezeti a világszerte legtöbb eladott alkotással rendelkező magyar művészek listáját. Most is az árverés legnagyobb licitharcait hozták művei, amelyek jellemzően három-, négyszeres árakat értek el. Warhorn andrás festményei . Közülük a legkiemelkedőbb Vega című kollázsa volt, amely 790 ezer forintért kelt el, míg Gömbök című szitanyomata érte el az aukció legnagyobb, hatszoros áremelkedését, 317 ezer forintos eladási árral. Orosz Gellért Forgó Az árverés egyik legnépszerűbb gyűjtői darabja Orosz Gellért Forgó című, 1978-ban készült nonfiguratív képe volt, amely hosszú licitharc után 1, 6 millió forintért kelt el.

Az Életemben Semmi Nem Úgy Folytatódott... / Wahorn András Tárlatvezetése A Wahorn Forever Című Kiállításon / Prae.Hu - A Művészeti Portál

A szlovén avantgárd festő, Milorad Krsti ć My Baby Left Me című 1995-ös első filmje a nemi aktus monoton ki-be ritmusára komponált, neoprimitív stílusú, szürreális klip Wahorn minimál szintetizátorzenéjével – a Varga Stúdiós rövidfilm az egyik legeredetibb mérföldköve a magyar animáció történetének. Bestiák (1993). A kép forrása: Varga Csaba honlapja. 1998-ban Varga Csaba az animációs filmek vérfrissítésének vágyáról így mesélt a Kockáról-kockára című kötetben a magyar animáció krónikáját megíró Dizseri Eszternek: "Úgy érezem, hogy az animáció eddigi vonalvezetése, szellemisége elavult. Nemcsak nálunk, hanem szerte a világon, a gyártott alkotások többségében. Ezek egy letűnt kor intellektuális utórezgései. Az életemben semmi nem úgy folytatódott... / Wahorn András tárlatvezetése a Wahorn Forever című kiállításon / PRAE.HU - a művészeti portál. Nagyon foglalkoztat, hogy milyen a ma animációja. Miből áll az animáció megújulása? Lényege az, hogy ne utánozzon senkit és semmit, még önmagát sem. Az utánérzés utánérzése már a múlté. Abban érzem az eredményességünket, hogy éppen akkor álltunk elő az »új idők szeleivel«, amikor a világnak is szüksége lett az új szellemű animációra. "

További információ

G Dénes György