Hogyan Tegyük El A Zöld Paradicsomot / Tisza Élővilágának Emléknapja
A jó hír, hogy a zöldparadicsom nem mérgező, illetve csak nagyon sok zöldparadicsom fogyasztás okozhatna mérgezési tüneteket! Sőt tomatin tartalma az időskori izomsorvadás egyik lehetséges gyógyszerjelöltje, és képes a bélráksejtek elpusztítására. Receptek Kiskert rajongóktól: Ugyan úgy kell eltenni, mint a csemege uborkát! Én mindig felforralom a vizet, ezzel sterilizálom is! Én egy liter vízhez egy merőkanál cukrot, egy merőkanál 10%-os ecetet egy evőkanál sót, egy evőkanál savanyúság tartósítóval (fűszermagvak) felforralom. Az ép és megmosott zöld paradicsomot 3-5l-es üvegekbe rakjuk, közé néhány erős paprikát! Rámerjük a forró levet, az üveget ne rakjuk hideg anyagra, mert szétreped! Ezután a hibátlan tetővel lezárjuk az üveget! Én mindig megfordítom fejjel lefelé, hogy meggyőződjek arról kifolyik-e a lé! Nekem még nem romlott meg soha! A befőttet is hasonlóan rakom el, csak cukorral. Egy másik recept: Egy 7 dl-es üvegbe:1 teás kanál só, 2 evőkanál kristálycukor. Hogyan tegyük el a zöld paradicsomot 6. 3 cl. ecet, víz, kevés nátriumbenzoát.
- Hogyan tegyük el a zöld paradicsomot 6
- KORMÁNYHIVATALOK - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal - Hírek
- Ma van a Tisza élővilágának emléknapja | Sokszínű vidék
- Ma van a Tisza élővilágának emléknapja – Klasszik Rádió 92.1
- Aba-Novák Agóra Kulturális Központ
Hogyan Tegyük El A Zöld Paradicsomot 6
Nos, folytassuk az öntözést és a trágyázást, és egy szép napon a virágok helyén kicsi zöld paradicsomokat fogunk látni. Majd megnőnek teljes nagyságúra, és bepirosodnak. Élvezzünk saját termesztésű kerti zöldségünket! A paradicsom leszedéséhez fogjuk meg annak szárát egyik kezünkkel, a másikkal pedig a paradicsomot, és aztán csavarjuk le. Ha fogjuk mindkettőt, és erősen csavarjuk, de a paradicsom mégsem jön le, akkor egy-két napig még rajta kell hagyjuk. Ha leszedtük a paradicsomokat, ne tegyük a hűtőszekrénybe, mert elvesztik a zamatukat. Fogyasszuk el aznap vagy másnap. Nem fognak olyan sokáig elállni, mint az üzletben vásároltak, hiszen ezeket az ízükért és nem a tárolhatóságukért termesszük. Mi legyen ősszel a paradicsommal? - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok. A magvakat ne tartsuk meg jövőre, inkább vegyünk új palántákat. Néhány hibrid magfajta a második évben már nem nő meg olyan jól. Élvezzük a saját termesztésű zöldségeket és írjuk fel, hogy mi működött jól és mi nem, ahhoz hogy észben tartsuk a következő évi ültetéskor! A konténerkertészet nem is nehéz!
A 18 évvel ezelőtt történt cianidszennyezést idézték fel február 1-én a szolnoki Tiszai Hajósok terén, a Tisza élővilágának emléknapján. A megyeszékhely önkormányzata rendezvényén a védekezés legfontosabb mozzanatait Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője elevenítette fel. Mint emlékezetes, 2000. január 30-án a romániai Nagybánya mellett egy ausztrál—román tulajdonú bányászati zagytározó töltése átszakadt, s az onnan kiszabadult 100 ezer köbméternyi, cianiddal és nehézfém vegyületekkel erősen szennyezett víz a Zazaron, a Láposon és a Szamoson keresztül beömlött a Tiszába. Amikor a szennyezés Magyarországra ért, a cianidkoncentráció meghaladta az érvényben lévő egészségügyi határérték 320-szorosát. Ma van a Tisza élővilágának emléknapja | Sokszínű vidék. A kárenyhítésre az egyetlen kínálkozó beavatkozási lehetőség a hígítás volt, ezért a Tisza-tóba előrelátóan plusz 55 millió köbméternyi, jó minőségű vizet tároztak be, amivel végül sikerült a szennyezés töménységét jelentősen csökkenteni. Ennek ellenére hatalmas károk keletkeztek a folyó élővilágában – emelte ki az igazgató.
Kormányhivatalok - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal - Hírek
A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. 2020. január 31-én a 20 éve történt tragikus eseményre emlékezve tartalmas, színes programokat szerveztünk iskolánkban. Aba-Novák Agóra Kulturális Központ. Az első órában az 5. évfolyamos diákok természetismeret óráját vizes kísérletekkel színesítette Szabó Zsuzsanna tanárnő. A tanulók különböző minőségű vizeket vizsgáltak. Anna víz, Tisza víz, szénsavmentes ásványvíz és pocsolyavíz fizikai vizsgálata után, ásványianyag-tartalmukat hasonlították össze. A második órában a 3-4. évfolyamosok rendhagyó környezetismeret órán vehettek részt, melyet a Szegedi Vízművek munkatársa tartott iskolánk kistornatermében. Az előadás mind hangulatában, mind témáját tekintve izgalmas élmény volt a gyerekek számára. A harmadik óra elején az iskolarádió közvetítésével hallhattunk néhány perces megemlékezést a húsz éve történt eseményekről, majd az osztályok képviselőivel a közeli Pénzes kárász-szoborhoz indultunk.
Ma Van A Tisza Élővilágának Emléknapja | Sokszínű Vidék
A szobor Farkas Pál szobrászművész alkotása, kinek unokája iskolánk tanulója. A szobornál Szabó Zsuzsanna tanárnő mondott beszédet, majd a hetedik évfolyamosok kulturális műsorát láthattuk, hallhattuk. Az ünnepélyes hangulat feledtette velünk a borongós, kissé szeles időt és nagy lelkesedéssel vonultunk a Belvárosi hídra, ahol az osztályok képviseletében a gyerekek egy-egy szál fehér tulipánt dobtak a Tiszába. "A szegedi híd alatt, híd alatt, lányok sütik a halat, a halat…" – csendült fel a folyosón a népdal Domokosné Jegercsik Erika tanítónő vezetésével. Az 1-2. Ma van a Tisza élővilágának emléknapja – Klasszik Rádió 92.1. évfolyamos diákok közös énekével zártuk az emléknapot. Buchholcz Éva
Ma Van A Tisza Élővilágának Emléknapja – Klasszik Rádió 92.1
Ennek köszönhetően a hullámtér, a biológiai sokszínűséggel rendelkező holtágak és a Tisza-tó öblözeteinek páratlanul gazdag élővilága gyakorlatilag nem károsodott. A precíz vízkormányzás eredményeként a toxikus anyagok Tiszafürednél mért 5, 2 milligramm/literes koncentrációja Kiskörénél 3, 8-ra csökkent, Szolnoknál pedig "csak" 8 órán át haladta meg a kritikus 2 milligramm/liter értéket. A szennyezés levonulását követően a folyó csak lassan telt meg újra élettel, elsőként azok a fajok jelentek meg, melyeknek jobb volt az alkalmazkodóképessége. Mondhatjuk, hogy mostanra már regenerálódott a folyó élővilága. A nagyobb árvizek is elősegítették, hogy a Tisza "újjáéledhessen". Ajánlott olvasmány: Felhasznált források: Laczi Zoltán (2020. február 1. ): A Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság lapja 43. évfolyam, különszám. Közreműködött: Fejes Lőrinc. Kiadja a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Kiadó: Lovas Attila igazgató
Aba-Novák Agóra Kulturális Központ
Jellegzetes túlélő szervezetnek bizonyultak a folyami kagyló fajok, a kavics csiga, a folyami szitakötők lárvái, a kérészlárvák és a tiszavirág is. Ezek nagy részével azonban az emberek többsége nem foglalkozott, hisz nem ez volt a leglátványosabb, legmegdöbbentőbb kép, ami az eseményeket nyomon követők szeme elé tárult. Bár szerepük az ökoszisztémában létfontosságú, s nélkülük a még túlélő fajok, egyedek sem találhattak volna újra megfelelő feltételeket, mégsem ezekért a gerinctelenekért aggódtak legjobban. Lényegesen látványosabb és megdöbbentőbb volt a halpusztulás. A folyó területéről összegyűjtött haltömeg, melyeket fehérje-feldolgozókba szállítottak, meghaladta a 150 tonnát. Ez azonban jócskán alulmúlja azt a halmennyiséget, ami összességében elhullott a folyón, hisz ez az adat mindössze az összegyűjtöttekre vonatkozik. A kutatók különböző vizsgálatai alapján az összes elhullás 1241 tonna volt. Ebből 33, 8% a ragadozó hal, 13, 5% a ponty, 8, 1% a kecsege és 44, 6% a növényevő és egyéb hal.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy több faj állománya jelentősen károsodott, azonban a szennyezés utáni próbahalászatok és mintavételek bizonyították, hogy egyetlen faj sem pusztult ki a folyóból. TÍz évvel a drámai eset után üdvözölnünk kell azt a döntést, hogy Verespatakon leállították az elképzelt tervek kivitelezését, visszavonták az engedélyeket, hisz többek közt az egyik legnagyobb problémát az okozta az ügyben, hogy a 2000-ben történt szennyezést okozó ciántárolónál ott sokszorta nagyobbat akartak építeni, mely hasonló váratlan helyzetben beláthatatlan következményekkel járna. Sajnos a román kormányváltás után ismét napirendre kerülhet a verespataki aranybálya engedélyezése.
Vízgyűjtő területe 157. 000 km2, vízállása erősen ingadozó. Teljes hossza 962 km. A folyó 780 kilométernyi szakasza alkalmas hajózásra. A legnagyobb vízállást a Tiszán 2006. április 21-én mérték, akkor 1009 cm magasan állt a víz Szegeden, a Belvárosi híd lábánál. Számos mellékfolyója van: Túr, Szamos, Kraszna, Keleti-főcsatorna, Lónyai-főcsatorna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körösök, Maros. A folyó élővilága rendkívül fajgazdag mind növényekben, mind állatokban. A teljesség igénye nélkül a Tiszához kötődik a fehér tündérrózsa, a kornistárnics, a kaukázusi medvetalp, a mocsári kardvirág, a békaliliom. A Tisza környezetében, illetve a folyóban számos állat talál életteret: hód, kanalas gém, búbos banka, tiszavirág, boglárlepke, gyurgyalag. A folyómederben fejlődik a sárgás szitakötő, és a tompa folyamkagyló is. A folyó állatvilágának tudományos vizsgálata során a kutatók összesen 71 fajt írtak le. Három faj, viza, sőregtok és állas küsz már fél évszázada nem került elő a Tiszából, így a fajok számát a szakemberek jelenleg 68-ra teszik.