Tóth József Festőművész Képei

• Veszely Ferenc (1945 - ) - híres magyar festő, grafikus
• „Színeim letagadhatatlanul nagybányaiak” – beszélgetés Sándor József Attila festőművésszel | Képmás
• Kortárs magyar festők oldalai > 2. oldal > Festészet - wyw.hu

Veszely Ferenc (1945 - ) - Híres Magyar Festő, Grafikus

Tudjuk, hogy amit képviselünk, az értékes és időtálló. "A kapunál le lehetett tenni az élet nyűgjeit" – Remsey Dávid a gödöllői Művésztelepről Telepakolt konténer a régi ház előtt – ismerős kép és mozzanat, lezárni a múltat, felszámolni a hagyatékot. Az valamivel ritkább, hogy a konténert több... Angyalok és ördögök – Beszélgetés életről és képekről Benkő Viktor festőművésszel Van a nappalinkban egy kép, amit kiskorom óta figyelek. Nyitott ablaknál, szomorkás tekintettel áll egy pipát szívó férfi, előtte az üres vászon, mögötte egy... Lucrezia Quistelli, a nyolcgyermekes reneszánsz festőnő Kérjünk meg bárkit, hogy említsen híres olasz reneszánsz festőket: nyilván Giottót, Leonardót, Michelangelót, Raffaellót, Tizianót és társaikat említi majd, azaz csupa férfinevet sorol föl... Tanárnő, kérem! podcast [Podcast] Tanárnő, kérem 41. – Pályakezdésre fel! Veszely Ferenc (1945 - ) - híres magyar festő, grafikus. Mikor láttál legutóbb kezdő tanárt? Ráadásul olyat, aki szereti is a munkáját? Sőt, élvezi? Milyen dilemmák, nehézségek, kihívások, és milyen örömök kísérik ezt az... A bandukoló Szent Család és a karácsonyváró falusiak – Képes adventi történetek A mi adventi történeteink most az évszázados hagyományoktól eltérően alakulnak.

Egyéni kiállítások 1926 Rimaszombat 1933 Műterem, Budapest 1936 Református Kollégium, Pápa 1942 Református Kollégium (gyűjt. ) 1944 Négy dunántúli festő [Csehi Nándor, Istenes-Iscserekov András, Gallyas Frigyes, ~], Műterem 1958 Művelődési Ház, Pápa 1966 Amerikai képek, Művelődési Ház, Pápa 1974 Fáklya Klub, Budapest (gyűjt. ) 1975 Xantus János Múzeum, Győr. (gyűjt. ) Művelődési Központ, Veszprém Helytörténeti Múzeum, Pápa 1983 Íróportrék, Mozgalmi Ház, Pécs 1984, 1990 Emlékkiállítás, Helytörténeti Múzeum, Pápa 1993 ~ állandó kiállítás, Pápa, Várkastély 1994 Emlékkiállítás (kat. „Színeim letagadhatatlanul nagybányaiak” – beszélgetés Sándor József Attila festőművésszel | Képmás. ), Szombathelyi Képtár, Szombathely Árkád Galéria, Budapest 2001 Ernst Múzeum, Budapest Párizsi Magyar Intézet Válogatott csoportos kiállítások 1929 Nemzetközi kiállítás, Salon d'Automne, Párizs 1931 Modern Magyar Művészet, Galerie Bonaparte, Párizs Tamás Galéria, Budapest 1945-től pápai, győri, megyei, észak-dunántúli és országos pedagógus kiállításokon szerepelt 1996 A László Károly-gyűjtemény, Műcsarnok, Budapest.

„Színeim Letagadhatatlanul Nagybányaiak” – Beszélgetés Sándor József Attila Festőművésszel | Képmás

Czimbal Gyula 1958-ban született Budapesten. Érettségi után a Magyar Távirati Iroda fotószerkesztőségében helyezkedett el, mint világosító, majd elvégezte a fotós szakiskolát. Közben a legnagyobb fotóművészek mellett sajátíthatta el szakmája mesterfogásait. Ekkor főképp kulturális témák feldolgozásával foglalkoztak: színészeket, festő-, szobrász- és zeneművészeket, színházi előadásokat fényképeztek, ami meghatározta későbbi érdeklődését. Ezt követően az MTI fotóüzletkötője lett. Számtalan szerkesztőség fotórovatának munkájába nyert beletekintést. Itt igazi műhelymunkával, sokféle stílusú, nézetű, műfajú fotográfussal ismerkedett meg. A MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián képszerkesztőként képezte tovább magát, majd tanítani kezdett a Matild Média iskolában. 2011 óta az MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap munkatársa, a Fotóarchívum képszerkesztője. Hazai és nemzetközi művész- és sajtófotó pályázatok rendszeres díjazottja. 2008-ban elnyerte az MTI Év fotóriportere díjat.

Bán Tibor festőművész 1963-ban született Kecskeméten. Mesterei: Bozsó János és G. Móricz Róbert festőművészek. Alkotásainak két fő témája van, a természet, elsősorban az alföldi táj, valamint a lovak ábrázolása. Emellett színes virágcsendéletei és portréi is a realista festészet elemeit tükrözik. Képei hűen mutatják az Alföld iránti vonzódását Lenyűgöző kompozíciói, a színek és fények tökéletes összhangja bizonyítják művészi tehetségét. Magyarországon több nagyvárosban is volt kiállítása, emellett képei megtalálhatóak külföldön is ( Ausztria, Németország, Japán). (Bán Tibor aktuális festményeihez kattintson a fenti linkre) Bán Tibor festőművész korábbi festményei:

Kortárs Magyar Festők Oldalai ≫ 2. Oldal ≫ Festészet - Wyw.Hu

kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest 1951 • II. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1953 • IV. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1954 • Magyar Kisplasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • V. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • I. Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • 70 művész kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1958 • Dunántúli Képzőművészek Kiállítása, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár 1962 • A Dunakanyar a képzőművészetben, Szentendre 1963 • Portré- és fejtanulmányok, Sopron 1965 • Angyalföldi Kultúrotthon, Budapest 1972 • 6. Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely 1974 • Nyári tárlat, Nagymaros 1982 • Bakony-Balaton, Csontváry Terem, Budapest 1984 • Arcok és sorsok, Hatvani Galéria, Hatvan 2001 • Kodály kortársai a magyar képzőművészetben, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 2004 • Molnár C. Pál Baráti Kör negyedik kiállítása, Helikon Kastélymúzeum, Keszthely • Molnár C. Pál Baráti Kör ötödik kiállítása, Szent István Művelődési Ház, Székesfehérvár 2007 • Országunk titkos ereje, Molnár-C. Pál Baráti Kör Kiállítása, Szt.

Festőművész (Sajóecseg, 1949. december 25. –) "Tóth Ernő tündérekkel, manókkal, jó szándékú, bölcs képű ördögökkel, szomorú és vidám bohócokkal népesíti be képeit. Tündéri realizmusnak nevezhetnénk ezt a képzőművészeti látásmódot. Ember, manó, tündér formájú teremtményeinek valóságosságát állatfiguráival hitelesíti. Lepkéi, bogarai, leguánjai, a rétek zöld tengerében vagy az egek kék vízében úszók lennének, olyan valószerűek. Miért hinnénk hát, hogy a társaságukban lévő manó, akinek a kalapjára ilyen lepke szállt, csupán képzeletének szülötte? Maga a szituáció is valószerű. Képeit nézve mintha egy nyári rét zöldjébe hasalnánk: a fűszálak között, ahol az imént aranyló gyík cikázott, feltűnik egy Napóleon-kalapos bohóc, amott tücsökmuzsika szól, vagy egy szomorú kis krampusz hegedül. Egy frígiai sapkás, fordított-madarász lopakodik, keze fején billegő farkú, piros tollú madár, a háta mögött magárahagyott, üres kalitka - ő a madárszöktető Jancsi bohóc. Az égen, vagy talán magán a réten toldott-foldott léghajó és szitakötő szárnyú harsonás ördögfióka száll.