Rumbach Sebestyén Utcai Zsinagóga
június 4., 10:45 (CEST) [ válasz] Hogy maga milyen okos... Csak vigyázzon, nehogy lángot kapjon a világ a maga zsenialitásának fáklyaként lobogó tüzétől. június 4., 11:08 (CEST) [ válasz] szerintem hasznosabb végigírni az olyan kis utcák nevét, amit kevesebben ismernek, az egyértelműség kedvéért is, főleg akkor ha több hasonló nevű utca is van, vagy ha ugyanolyan nevű utca több kerületben is van. Az ismertebb nevű utcáknál/tereknél lehet hogy jobb az egyszerű forma. pl Deák tér. Más helyeken pl {{ bplex}} is a teljes nevet használják A WP nem (elsősorban) pestieknek szól (nem is belvárosiaknak vagy hétkerületieknek), tehát a pesti rövid szóhasználat használata nem lehet indok. Csörföly D Csörföly D 2007. június 4., 11:47 (CEST) [ válasz] Nem hogy több utca nincs e néven, hanem hasonló sincs. Vita:Rumbach utcai zsinagóga – Wikipédia. Az egyszerűség és az egyértelműség között kell megtalálni a középutat. Azt remélem, hogy a milliónyi Rumbach utcai zsinagógát (az egész földön egyetlen ilyen van), csak nem fogják összekeverni mással.
- Vita:Rumbach utcai zsinagóga – Wikipédia
- Index - Kultúr - 3000 szög és 4 négyzetméter − emlékezés az utoljára felszabadult pesti gettóra
- Rumbach utcai zsinagóga műsora | Jegy.hu
Vita:rumbach Utcai Zsinagóga – Wikipédia
Európa legnagyobb zsinagógáját, a romantikus, mór stílusban épült, monumentális Dohány utcai épületet ("Nagy Zsinagóga") 1859-ben adták át ünnepélyesen, ami az ellentétek további elmérgesedését eredményezte. A német Ludwig Förster (1797–1863) tervezte épület ugyanis ízig-vérig a megújulás jegyében, a gazdag, polgárosodott zsidóság igényeit kifejezésre juttatva született meg. Erről árulkodtak a tornyok, a keresztény templom szerkezeti elemei (háromhajós bazilika-alaprajz), a bima (a tóraolvasásra szolgáló lépcsős emelvény) helyett felállított szószék, az orgona, vagy a nők és férfiak elválasztásának lazább megoldása. Rumbach sebestyén utcai zsinagóga látogatás. A zsidómúzeumot, melynek helyén egykor Theodor Herzl, a cionizmus megalapítójának szülőháza állt, jóval később, az 1930-as években építették a zsinagógához. A korábbi ismeretek és a mélyen rögzült hagyomány alapján a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Kis Zsinagóga) felépítése 1872-ben válasz volt a Nagy Zsinagóga megszületésére, illetve a zsidó kongresszus folyományaként a zsidó felekezet szétszakadására.
A Dohány utcai zsinagógát ugyanis nemcsak az ortodoxia, de a szakadást elutasítók közössége sem tekintette magáénak. Bevett nézet szerint a status quo hívei saját, konzervatívabb rítusú imaházat szerettek volna, ezért e célból 1867-ben megvettek két lakóházat a Rumbach Sebestyén utcában. Itt épült fel hamarosan közadakozásból az új imaház, amely a zsidónegyed úgynevezett zsinagóga-háromszögének második darabjaként született meg a híres bécsi szecessziós építész, Otto Wagner (1841-1918) tervei alapján. Index - Kultúr - 3000 szög és 4 négyzetméter − emlékezés az utoljára felszabadult pesti gettóra. (Érdekes a kronológia: utolsóként a legkonzervatívabb, azaz az ortodoxok imaháza, a Kazinczy utcai zsinagóga épült fel 1912 és 1913 között, a Dohány utcai zsinagógával folytatott "verseny" szellemében. ) Az osztrák építészt társtervezőként, leginkább a kivitelezésben Kallina Mór (1844-1913), a magyar neoreneszánsz építészet kiemelkedő alakja ( Honvéd Főparancsnokság épület, Budai Vigadó) segítette. A zsinagóga felekezeti hátterét illetően ugyanakkor itt feltétlenül utalni kell arra, hogy újabb kutatások szerint (Haraszti György, Komoróczy Szonja Ráhel) a szakirodalom és a Mazsihisz által egyaránt elfogadott állásponttal ellentétben a Rumbach voltaképpen nem a status quo ante irányzat, hanem a konzervatívabb ízlésű neológok számára épült.
Index - Kultúr - 3000 Szög És 4 Négyzetméter − Emlékezés Az Utoljára Felszabadult Pesti Gettóra
Az emlékezést ennyi év után nem egy expresszív, sokkal inkább egy elgondolkodtató, reflexióra hívó gesztussal lehet kifejezni" – fogalmazta meg pályamunkájában a tervező. A tér közepén egy pontosan négy négyzetméteres korong áll majd, emlékeztetve arra, hogy átlagosan ekkora élettere volt egy embernek a gettóban, a korongon pedig háromezer szögnyomot helyeznek el a temetetlen áldozatok emlékére. A korongon szövegmagyarázat is lesz körben magyar és angol nyelven, ebben leírják többek között azt is, hogy a pesti gettó kijáratait 1944–45 fordulóján 16 utcán át tartó deszkapalánk vette körül. Rumbach utcai zsinagoga. A bronzkorong egy betonperemre fekszik, amely a lyukaknak mélységet biztosít, és lehetőséget teremt a belső, rejtett világítás kialakítására is. A lyukak a szögnyomok, a szögek helyei, amelyek a gettó kerületén a betonban valóságosan, itt pedig negatívjukkal szerepelnek. A gettó kerületén pedig az egykori utcák járdájában háromezer darab három centiméteres, sorszámozott bronzszöget helyeznek el ritkuló mintában, tehát a kerületi részen folyamatosan és markánsabban, a belseje felé egyre ritkulóbban.
A halottak közül 1140 név szerint ismert és 1170 ismeretlen mártírt a zsinagóga udvarán, 24 közös sírba temettek el. Több emlékmű, emlékező momentum (a tízszer tíz centis, macskakövekre rögzített réztáblácskák, a botlatókövek, a Dob utca beugrójában található Carl Lutz-emlékmű, maga a Dohány utcai zsinagóga és a hozzá épült temető, illetve a holokauszt-emlékmű) utal a második világháború zsidó áldozataira vagy épp azok megmentőire a kerületben, de konkrétan a gettó területére és a budapesti gettóban elpusztult áldozatokra nem emlékeztet semmi. Rájuk itt kell emlékezni, a Klauzál téren, és nem elég egy emléktábla, mint például a VII. Rumbach utcai zsinagóga műsora | Jegy.hu. kerületi lakosok által állított, Wesselényi utca 44. -ben található, azzal a szöveggel, hogy "Mindazok emlékének, akik a gyilkos fasizmus áldozatai lettek, mindazok hálájaképpen, akik a felszabadító szovjet hadseregnek köszönhetik új életüket". Erzsébetváros önkormányzata, amely egyébként most amúgy is felújítja a Klauzál teret, úgy érezte, kell egy méltó emlékhely, amely földrajzilag, történelmileg, urbanisztikailag és kultúrtörténetileg is emlékezik a magyar történelem tragikus eseményének helyére, ezért 2021 tavaszán pályázatot írt ki a Klauzál téri gettóemlékhely tervezésére.
Rumbach Utcai Zsinagóga Műsora | Jegy.Hu
Az a szörnyűséges néhány hét, aminek a végét jó esetben megérték, rossz esetben nem. Mert lelőtték őket, vagy "egyszerűen" csak nem bírták a zord körülményeket. Tömegsírba hányták őket. Háromezrüket. A Klauzál tér sokat mesélne, ha mesélni tudna A korábban Stephanplatznak nevezett, majd 1874-ben István térre magyarosított belső-erzsébetvárosi tér a XIX. század végén főleg a kispolgári rétegnek adott otthont, a városrész arculatát a kisiparos-, kereskedő- és szolgáltatószakmát képviselők, illetve a zsidó lakosság igen magas aránya határozta meg. Miklósy Gyula vidéki színigazgató színházat építtetett a téren, ahová a Nemzeti Színházzal elégedetlen kollégákat hívta elsősorban, a repertoáron pedig többek között Szigligeti Ede művei és francia vígjátékok szerepeltek. A színház 1874-ben tűzvészben megsemmisült, a helyén 1897-ben épült meg a Klauzál téri vásárcsarnok, ahol elkülönített helyen kóser élelmiszer is kapható volt. A század elején a téren keresztül járt a régi 2-es villamos. A gettó felszabadulásakor, 1945. január 18-án az utcákon több ezer temetetlen holttest feküdt, csak a téren több mint háromezer halott volt.
Ennek fényében a Dohányt és a Rumbachot ugyanaz a neológ hitközség építette – így a háromfelé szakadást jelképező zsinagóga háromszög elnevezés sem állja meg a helyét. Ezt támasztja alá az is, hogy a konzervatívabban neológ Rumbach a Dohány utcai zsinagógát jellemző újítások több elemét is átvette. Az eredetileg 1265 fő befogadására alkalmas Kis Zsinagóga 1872-ben nyílt meg a hívek előtt. A szép imaház utcai homlokzata hármas tagolású, két minaretre emlékeztető tornyocskával. Az épületen nemcsak a mór, de a bizánci építészet hatása is érvényesül – a belső terek, oszlopok, falak kék, vörös és arany díszítéseiben a kelet színpompás varázsa, a granadai mecsetek hangulata ragadja meg a látogatót. A központi, centrális tér az ókori hagyományokat eleveníti fel, a Dohánnyal ellentétben a tóraolvasó pult középen állt, körülötte a hívek padsorai kaptak helyet, orgona nem került az épületbe. A kor szelleméről árulkodik ugyanakkor, egyfajta építészeti modernizmus jegyében, az öntöttvasszerkezet, az első emeleten elhelyezett női karzatot is öntöttvas oszlopok tartották.