Ferences Atyák Névsora

A ferences atyák korábban a debreceni Szent István plébánián szolgáltak, a domonkos szerzetesek viszont ma is jelen vannak a Szent László plébánia életében. A Szent István plébánia közössége október 13-án és 14-én hálaadó szentmisével, előadásokkal tekintett vissza ferences múltjára, megemlékeztek Pongrácz Zoltán zeneszerzőről. Bemutatkozott a nemrég megalakult Kiss Szaléz Baráti Kör, valamint a Szentendrei Ferences Gimnázium diákjai mutatták be az iskolájukban folyó "ferences nevelést". Érdekes történeteket, leírásokat rejt a Szent István plébánia archívuma a ferencesek 1942-50-ig tartó debreceni lelkipásztori munkájáról. Tóth László, a templom jelenlegi plébánosa a hit éve kezdetén visszaemlékezésében a ferencesek szolgálatát, hitét elevenítette fel, akik a nyilas telepi (ma Szabadság telep) emberek között szolgáltak. Fellendült a hitélet Debrecenben Az I. világháborút követően megsokszorozódott Debrecen katolikusainak lélekszáma. Tóth Sándor: Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1931-2011 (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium, 2011) - antikvarium.hu. A Szent Anna-templomban ezekben az években vasárnaponként már nyolc misét mondtak; de ez sem volt elegendő arra, hogy kiszolgálja a római katolikus hívek igényeit.

• Ury Ágnes
• Tóth Sándor: Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1931-2011 (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium, 2011) - antikvarium.hu

Ury Ágnes

A hatodik fordulóban az addig szerzett pontokat kellett kockára tenni, a hetedik forduló pedig rájátszás volt a legjobb három csapatnak. A verseny végeztével a háromfős zsűri – Dobszay Benedek, a ferences rend tartományfőnöke; Besenyi Vendel helytörténész és Zrupkóné Pernyész Lívia, a SZIE Gyakorló Sport Általános Iskola és Gimnázium történelem–könyvtár–földrajz szakos pedagógusa – értékelte a fiatalok teljesítményét. Ury Ágnes. Besenyi Vendel foglalta össze álláspontjukat: kiemelte, hogy a vetélkedő megrendezése – melynek szellemi ötletgazdája és a verseny védnöke Novák István főigazgató és plébános volt – azért üdvözlendő kezdeményezés, mert Jászberény történelmének kicsi, de meghatározó szeletével foglalkozik. A város arculatának kialakulásához nagyban hozzájárultak a ferences atyák: hitet és kultúrát hoztak a konok jászok földjére, vigaszt nyújtottak, pasztoráltak. A legenda szerint Kapisztrán Szent János is toborzott négyszáz jász embert a nándorfehérvári ütközetre. A helytörténész megemlékezett a jászberényi származású atyákról, Kovács Kamillról, aki utolsó kolduló ferencesként fogalom volt a búcsújárók körében, Szántó Konrádról, Kovács Kristóf vértanúról, a most is ferencesként szolgáló Frajka Félixről és Varga Ferenc Kamillról.

Tóth Sándor: Az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1931-2011 (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium És Kollégium, 2011) - Antikvarium.Hu

1953-ban születtem, Budapesten. Sem rokonságomban, sem baráti körömben nem volt senki sem, aki a trianoni határon kívülről származott, így majd 40 éves koromig szinte alig tudtam valamit a határainkon túl élő magyarokról. Ami keveset azt is inkább Erdélyről és Felvidékről. A 90-es évek elején ferences körökben hallottam először Kárpátaljáról, és hogy ott magyarok élnek. Eleinte csak valami egzotikus borzongást, tehetetlenség-érzést éreztem, és nem tudtam, mi közöm lenne hozzájuk? 1996-ban csatlakoztam a Ferences Világi Rendhez, ahol megismerkedtem Magyari Erzsikével, aki akkor már évek óta vezette a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványt. Nem tudnám már felidézni, hogyan került szóba köztünk Kárpátalja ügye, egyszer csak azon vettem észre magam, hogy a nyíregyházi vonaton ülünk, útban Nagyszőlős felé. Amit akkor tapasztaltam, meghatározó volt a számomra. Mindazok az emberek, akikkel akkor és azóta is ott találkoztam, valami hihetetlen közvetlenséggel, nyugodtan mondhatom szeretettel fordultak felém, őszintén feltárva problémáikat és örömeiket és érdeklődést mutattak irántam, családom iránt is.

De miért is elengedhetetlen a történelmi emlékezet megújítása ilyen és ehhez kapcsolódó eseményekkel? Azért, mert a honismeret identitásképző: ha tudatában vagyunk annak, mi történt ott, ahol élünk, élesebben meg tudjuk határozni személyiségünk körvonalait. A honismeret az ősökhöz való hűség kérdése is. Végül Besenyi Vendel helytörténész arra emlékeztette a résztvevőket, hogy katolikus iskolák tanulóiként olyan többletértékkel lépnek ki a világba, ami az alapos tudás és a kötelességteljesítés pillérén nyugszik. Biztatta őket, hogy még jobb állapotban adják tovább azt az örökséget, amit kaptak. Az ünnepség a plébániatemplomban bemutatott szentmisével folytatódott. Dobszay Benedek atya szentbeszédében a kiválasztottság lélektanáról szólt az összegyűlt diáksághoz és pedagógusokhoz. Prédikációjában rámutatott: Isten kiválaszt, megszólít, vállunkra teszi a kezét, így jelzi, hogy terve van velünk. Így történt a Boldogságos Szűz Máriával és a ferences rend alapítójával, Assisi Szent Ferenccel is.