Budapest Ady Endre Út 122
1975-ben megalapította a Budapesti XXII. kerületi Mészáros László Képzõmûvészeti Kört, amelynek tanára és mûvészeti vezetõje. 1987-ben egyik alapítója volt a DunapART Mûvészeti Társaságnak. Budapesten él. Jugoszláviában, Franciaországban, Olaszországban és a Szovjetunióban járt tanulmányúton. 1966 óta szerepel kiállításokon. Minden jelentõs hazai tárlaton részt vett. Érmeire a lírai hangvétel, portréira a karakter tárgyilagos visszaadása jellemzõ. Szobraiban a harmónia és a dinamika kifejezésére törekszik. Egyéni kiállítások 1975: Nagytétényi Kastélymúzeum (kat. ); József Attila Megyei Mûvelõdési Központ, Salgótarján 1978: Bartók 32 Galéria, Budapest [Csavlek Andrással]; Vác 1980: Hatvani Galéria, Hatvan 1983: Balatoni Múzeum, Keszthely [Lóránt Jánossal] 1989: Nagy Balogh J. Budapest ady endre út 122. Terem, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 1968: Stúdió \'58-68, Mûcsarnok, Budapest; 11.
Budapest Ady Endre Út Ndre Ut 9
Mi itt, lapunk olvasóinak néhány irodalomtörténeti érdekességű és értékű kiadatlan Ady levelet mutatunk be. Élete különböző szakaiban Juhász Gyulához írta ezeket, a dátumok Budapestről, Érmindszentről, Párizsból valók, és még ezekből a baráti sorokból is egy nagy költő és fájdalmas magyar egyénisége bontakozik elő. Íme a levelek: Budapest, 1905. Kedves barátom! én önt már régen ismerem. Sokkal kevesebben vagyunk - hiszem -, mintsem akarattal is észre ne vehetnők egymást. A lelkét meg tudom érezni. Vívódásairól akár térképet rajzolhatnék, ha tudnék rajzolni. Vagy kétségbeeshetnék kettőnk s néhányunk helyett. Budapest (Megint mennek...) – Wikiforrás. A versei? Olvastam öntől már elszakadtabb, egészebb verseket. Meg tudom értetni magam? Ott fent a nagy intellektus bércén vágja magát a földre bátran. Ne röstelljen csecsemő lenni. Rúgjon, ordítson, reszkessen, kísérteteket lásson, gügyögjön, bocsássa, ejtse vissza magát a mi gyermekkorunkba, amely olyan ideges, beteg volt, mint a felnőttségünk, de szentebb és feltétlenebb. Ebből lesz aztán a vers.
Budapest Ady Endre Út Ndre Ut 35 37
Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött.
Budapest Ady Endre Út 122
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Borsos Miklós (1906-1990), szobrász, éremművész. Kiemelkedő alkotó, szobrászattal, grafikával és érmészettel azonos szinten foglalkozik. 1947-ben készíti el első érmét, "autodidakta" módon. Aranyművességet és vésnökséget tanul apja műhelyében (1940-ig vésnöki munkából él), majd a Képzőművészeti Főiskola hallgatója 1918-29 között. Tanulmányútra megy Olaszországba és Franciaországba, majd Győrben él. 1945-ben költözik Budapestre, 1946-60 között az Iparművészeti Főiskola tanára, 1981-től a Képzőművészeti Főiskola oktatója. A nyarakat 1943-tól Tihanyban tölti, ez befolyásolja művészi tevékenységét, művei témáját, hangulatát. Jellegzetes domborításait vörösrézből kalapálja. Mint érmész az antik, barbár pénzek tanulmányozása után kedveli a lapos, vékony plasztikát, a vésést, karcolást. Érmei "kézbe vehetőek", mívesek, szépen megmunkáltak. Nagyszeben, 1906. Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában (2.) : hungarianliterature. augusztus 13. - Budapest, 1990. január 27. Szobrász, fõiskolai tanár. Munkácsy-díjas (1954), Kossuth-díjas (1957), érdemes mûvész (1967), kiváló mûvész (1972).
Az idegen Budapestről beszélnek, mint aki hűtelen kedvesét emlegeti. Budapest aszfaltján nem virul a magyar érzés tulipánja - mondogatják. Budapest lelke léha - ismételgetik. És mind, de mind, törtetnek, loholnak rogyó inakkal, megrakott poggyásszal és ambícióval Budapest felé. Ki miniszternek, ki primadonnának. Esetleg kijárónak vagy kokottnak. Én nem kapaszkodom a vonatjukra. És én nem szidom Budapestet. Én már régen megérkeztem onnan. Ők nem tudják, a nagy egyszerűek, a sancta simplicitas boldogtalan boldogai, hogy két Budapest van. Budapest ady endre út ndre ut 35 37. Igen, két Budapest él, egymásról alig tudva, egymást lehetőleg elkerülve, egymástól meglehetős távolban, két Budapest, mint ahogy ezt Párizsról is megállapította a század elején egy komoly francia író, aki nem a bulvároknak írt, se a párizsi, se a pesti bulvároknak, hanem az örökkévalóságnak, ami, lehet, ma már csak ötven esztendő. Az egyik Budapest a reklámtól hangos, a kirakattól fényes, a külsőséges, a parvenü avenűs Budapest, a kokottok és politikusok, a csirkefogók és gavallérok városa, a másik a csöndes, komoly, termő és teremtő munkáé, a gyárak és laboratóriumok, a burok és könyvtárak fővárosa.
1966-ban sikeres résztvevõje volt a Velencei Biennálénak. Köztéren álló mûvei: Balatoni szél (Balatonfüred, móló); Anya gyermekével (Orsz. Reuma és Fizioterápiás Intézet); Bartók mellszobor (Zalaegerszeg); 0 kilométerkõ (Budapest, Clark Ádám tér). Önmagáról vallott a Visszatértem félutamból (Budapest, 1971); A toronyból (Budapest, 1973) címû mûveiben. forrás: Magyar Életrajzi Lexikon Irodalom [ szerkesztés] Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. Ars poetica – Wikidézet. 40-41. -- arckép 42. 1982. Kodály Zoltán 1882-1967 Br emlékérem In memoriam Kodály 1972 25 Éves a Szövetkezeti Fa- és Papíripar 1972 Fa- és Papíripari Szövetkezetek Szövetsége 1979 Fa- és Papíripari Szövetkezetek Szövetsége 1980 Fa- és Papíripari Szövetkezetek Szövetsége XXX év - 1983 Fa- és Papíripari Szövetkezetek Szövetsége Fa- és Papíripari Szövetkezetek K. V. 1967-1977 Fa- és Papíripari Szövetkezetek Szövetsége 1977 Fa- és Papíripari Szövetkezetek Szövetsége 1953-1978 Fa és Papíripari Szövetkezetek 1979 Fa és Papíripari Szövetkezetek Szövetsége 1980 Móricz Zs.