Hivatali Kapu Tárhely

Az előbb említett "céges" hozzáférés esetében például rögtön ki kell emelni, hogy ügyfélkapus hozzáférés nélkül nincs cégkapus hozzáférés. A szervezetek nevében eljárók ugyanis a személyes azonosításon keresztül (Központi Azonosítási Ügynök használata segítségével) lépnek be a "cég" tárhelyére, ugyanis az eljáró személyt hitelesen kell igazolni. Magyar Posta Zrt. - Hivatali Kapun keresztüli visszaigazolás. A Cégkapuhoz tehát nem tartozik külön felhasználónév vagy jelszó, hanem a gazdálkodó szervezet nevében eljáró személy a saját, személyes ügyfélkapus (vagy más KAÜ-s) azonosításán keresztül léphet be a munkahelyének a cégkapus tárhelyére. Fontos összefüggés, hogy bár az " e-kapuk" között nincs hierarchia, a működési modell tekintetében a Hivatali kapu van központi helyzetben. Az Ügyfélkapu és a Cégkapu nem alkalmas arra, hogy akár egymásnak is dokumentumot küldjenek, valójában csak a Hivatali kapu felé tudnak küldeni, és az onnan érkező küldeményeket tudják fogadni. Ez következik az elektronikus kapuk és tárhelyek szerepéből: olyan hiteles elektronikus címek, amelyek az állammal való hiteles, azonosított ügyintézésben részt tudnak venni.

1. Hivatali tárhely
2. Cégkapu az iratkezelésben és az e-ügyintézés folyamatában
3. Letölthető esettanulmány a Hivatali kapu működéséről - DEÜSZ
4. Magyar Posta Zrt. - Hivatali Kapun keresztüli visszaigazolás

Hivatali Tárhely

Legfontosabb különbség a három tárhely között az, hogy míg Ügyfélkapu és Hivatali kapu regisztrációból több is lehet, addig minden gazdálkodó szervezetnek egyetlen Cégkapuja lehet. Ez össze is függ a címzéssel: a jogalkotó olyan egyszerű és egyedi azonosítót keresett, amivel egyértelműen és jól azonosítható egy gazdálkodó szervezet. Hivatali kapu tárhely. A cégkapus cím alapja tehát az adószám: annak első 8 számjegye teljesen egyedi, csak arra a szervezetre jellemző, így tökéletesen megfelelt erre a célra. Cégkapu és az iratkezelés A Cégkapus elérésre a böngészős megoldás mellett gépi interfészes kiépítési lehetőség is fennáll hasonlóan a Hivatali kapuhoz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy szervezet már rendelkezik Cégkapu regisztrációval, webes felület használata nélkül, webservice használatával automatikus gépi csatlakozásra, gépi dokumentum küldésre és fogadásra van lehetőségük. A Cégkapura is igaz alapvetően az, amit a Hivatali kapuról és annak iratkezelési vonatkozásairól szóló cikkünkben írtunk: a Cégkapus iratmozgatások mögé iratkezelő rendszert lehet tenni, és a webservice hívások segítségével automatizálható a dokumentum küldése és fogadása.

Cégkapu Az Iratkezelésben És Az E-Ügyintézés Folyamatában

Cégkapu az e-ügyintézésben Cikksorozatunk első és második részében az ügyfélkapu és hivatali kapu kérdéskörét jártuk körbe, jelen cikkünkben pedig a cégkaput vizsgáljuk röviden. A Cégkapu az Ügyfélkapu és a Hivatali kapu mintájára kialakított olyan – elsősorban – tárhelyszolgáltatás, amelyet az állam kijelölt szolgáltatón keresztül a gazdálkodó szervezetek számára biztosít. Míg az Ügyfélkapu és a Hivatali kapu több mint egy évtizede működnek, a Cégkapu szolgáltatás 2017 végén indult, használata 2018. január 1-től kötelező. Mint az összes elektronikus kapu, a Cégkapu is elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az elektronikus útra terelt hivatalos kommunikációs és ügyintézés gyorsabb legyen, és a papír alapú ügyintézést jelentősen csökkentse. A cégek tavaly először a hivatalos elektronikus elérhetőségükön várhatják elsősorban az államigazgatási szervektől, adóhatóságtól, bíróságoktól stb. Letölthető esettanulmány a Hivatali kapu működéséről - DEÜSZ. érkező leveleket és megkereséseket. Cégkapu – elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség A Cégkapu létének jogszabályi alapja az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.

Letölthető Esettanulmány A Hivatali Kapu Működéséről - Deüsz

törvény (továbbiakban e-ügyintézési törvény) 14. § (1) bekezdése, amely alapján a gazdálkodó szervezet ügyfél köteles bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség). A hivatalos elérhetőség bejelentésre a törvény határidőt szabott, ezt 2017. augusztus 30-ig meg kellett tenni. Ezzel párhuzamosan módosult a Cégtörvény 1 is, kibővítve a cégjegyzés tartalmát a hivatalos elérhetőséggel: 24. § (1) A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza n) a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv. Hivatali tárhely. ) szerinti hivatalos elérhetőségét. A hivatalos értesítési cím sokkal több annál, minthogy a gazdálkodó szervezeteknek egyszerűen egy "céges" e-mailt kellett volna létrehozniuk, bejelenteniük, használniuk. Ennek a hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló címnek ugyanis az ún.

Magyar Posta Zrt. - Hivatali Kapun Keresztüli Visszaigazolás

Ez utóbbi esetben, ha a regisztráló személy azonos a képviseletre jogosult személlyel, akkor nincs szükség arra, hogy a regisztráció alkalmával külön meghatalmazást is csatoljunk az űrlaphoz. 6

A Beállítások menü: @_alesi_ @szoges Mert amúgy a fotós megőrzi a fotóimat? A megőrzéshez nem túl nagy, ahhoz nem kell sok tárhely, az átadásához igen? @_alesi_ @szoges De ha annyira a minőség a fontos, akkor adja oda valami nem tömörített formátumban, sok tárhely ke…

Fentieknek nagy jelentősége van a szervezet számára küldött iratok kézbesítettnek minősítése kapcsán 3. Tekintettel arra, hogy a hivatalos értesítési cím biztonságos kézbesítést is jelent, a szervezetek számára küldött iratok esetében be fog állni a kézbesítési vélelem – a második kézbesítés megkísérlését követő 5. munkanapon – abban az esetben is, ha a szervezet nem veszi át. Ez akkor is így van, ha a szervezet nem ellenőrzi, nem figyeli az elektronikus címét, tárhelyét, és nem "látta" a küldeményt! A gazdálkodó szervezetek ezen szabály alapján nem számíthatnak arra, hogy postán is megkapják a hatóság, bíróság küldeményét, az irat hivatalosan kézbesítettnek minősül. A cégkapu felhasználóinak köre A Cégkapu használatára több mint 20 féle gazdálkodó és egyéb szervezet kötelezett, köztük a gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok, szövetkezetek, egyéni cégek stb. A gazdálkodó szervezeteknek a tárhely elérése érdekében regisztrálniuk kell(ett), ami online 4 is elvégezhető. Az érintett kör szempontjából fontos szabály, hogy a cégkapus regisztrációs, bejelentési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, ők az Ügyfélkapu, vagyis a személyes tárhely használatával vehetnek részt az elektronikus ügyintézésben.