Gabriel Garcia Marquez Idézetek

A Nobel-díjas, világhírű kolumbiai író, Gabriel García Márquez születésének 94. évfordulójára legszebb és számunkra legkedvesebb, idő, élet és szerelem ihlette idézeteivel emlékezünk. Fotó: Pinterest Száz év magány (1971) "A dolgoknak is megvan a maguk élete, csak fel kell ébreszteni a lelküket. " "Az időt is érhetik zökkenők és balesetek, miáltal darabokra törhet, és otthagyhatja egy szobában valamelyik örök szilánkját. " "A jövő igenis áttetszővé válik az időben, és látható lesz, akárcsak a fény elé tartott papírlap másik oldalán az írás. " "Még mielőtt elért volna az utolsó verssorhoz, már tudta, hogy soha többé nem lép ki ebből a szobából, mert úgy volt elrendelve, hogy a tükrök (vagy trükkök) városa szétszóródik a szélben és kihull az emberek emlékezetéből. Márquez világában az a legjobb, hogy el lehet veszni benne - Könyves magazin. " Szerelem a kolera idején (1985) "Az öregek, ha egymás közt vannak, nem is olyan öregek. " "Tudományos szemmel nézve fel se lehet (…) fogni, hogy két ember, aki alig ismeri egymást, akik nem állnak egymással rokonságban, akiknek különböző a természetük, különböző a műveltségük, sőt még a szemük is, egyik napról a másikra kénytelenek legyenek tudomásul venni, hogy együtt élnek, hogy egy ágyban alszanak, hogy összekötnek két sorsot, ami talán külön-külön egészen más irányba tartana. "

1. Gabriel garcia marquez idézetek képeslapra
2. Gabriel garcia marquez idézetek a barátságról
3. Gabriel garcia marquez idézetek a szeretetről

Gabriel Garcia Marquez Idézetek Képeslapra

Szinte levegőt is alig kaptam ebben a dzsungelben. Aztán rabul ejtett, hogyan felesel egymással a regényben a mitikus idő és tér, a komplett Genezis a mindennapos emberi örömökkel és gyötrődésekkel. Később a létezés hiábavalóságai szorították össze a torkom, és a könyv a hanyatlás krónikájává vált, a civilizációk és az emberi élet ívének - felemelkedésének, virágzásának és törvényszerű pusztulásának – allegóriájává. Márquez valami örök pulzust tapintott ki. Gabriel garcia marquez idézetek a barátságról. A színeit, az érzéseit, az élet harapós csípősségét és melankóliáját ahogy beleoltotta a lapokba, azzal mintha az irodalom határain túli régiókba lépett volna, és misztikus élménnyé emelte az olvasást. (SA) "Nem volt még gyilkosság, amelyet ennyire és ilyen jó előre bejelentettek volna" Húsz éve nagyjából az összes Márquezt végigolvastam (egyetlenegy kivételével, de az egy másik cikk témája lenne), az egyik legerősebb élményem pedig egy olyan regénye, amely nagyon erősen kötődik az előéletéhez. Gabriel García Márquez ugyanis elsősorban újságíró volt, és ez még akkor is igaz, ha prózaíróként ismerte meg a világ.

Gabriel Garcia Marquez Idézetek A Barátságról

A nők nem annyira a kérdésekre figyelnek, mint inkább a kérdések rejtett indítékaira. A szív memóriája a rossz emlékeket kiveti magából, a jókat pedig felnagyítja, s ezzel a csalafintasággal érjük el, hogy el tudjuk viselni a múltat. Ha a költészet nem arra való, hogy felpezsdüljön a vérem, hogy hirtelen ablakot nyisson arra, ami csupa titok, hogy segítsen felfedezni a világot, hogy árva szívemnek társa legyen a magányban és a szerelemben, az ünnepen és az elhagyatottságban, akkor mire való? A Biblia semmitől sem fél. ) A Biblia mindenre képes. Az Ótestamentumban minden lehetséges. Ott semmitől sem félnek. Tegyük föl, hogy egyetlenegy ember írta a Bibliát: gondold el, hogy mekkora "szerénység" szorult belé! Gabriel garcia marquez idézetek képeslapra. Az a fickó egy jobb világot akart felépíteni annál, amelyet hite szerint Isten épített fel. Írni, az valami olyan titokzatos dolog, mint főzni. Az írói mesterség talán az egyetlen, amely annál nehezebb, minél régebben gyakorolja az ember. Nincs olyan megalázás, amit egy céda meg ne érdemelne. "

Gabriel Garcia Marquez Idézetek A Szeretetről

Három ilyen este volt az életemben. Mindegyik váratlanul jött, és szomorúsággal vert meg; könnyben és holdfényben mosott. Gabriel García Márquez - Idézetek Neked. Az ember igazán nagy és tiszta... [Részletek] - Aszlányi Károly Ismerik valamennyien a gyermekkornak azt a sajátságát, hogy az idő végtelen, egy nap egy örökkévalóság, s akárhogy herdáljuk csodálatos utazásokra, felfedezésekre, még mindig tízszer... [Részletek] - Leonyid Leonov Rendszerint éppen az, aki bajban van, látja legkevésbé világosan saját helyzetét. A kívülálló mindig bölcsebb. [Részletek] - Charles Dickens

Nem az öregedés miatt hagyunk fel álmaink követésével, hanem az álmok hiányától kezdünk el öregedni. - Gabriel García Márquez A rajtunk most átvonuló zivatar annak előjele, hogy egünk nemsokára kiderül, s jobb napokat fogunk látni, mert lehetetlen, hogy akár a baj, akár a jó örökké tartson, s ebből az... [Részletek] - Gabriel García Márquez Résen kell lennünk az államnak azzal a hajlamával szemben, hogy kivonuljon az oktatásból, és magánkézre adja. Az ellenérv lesújtó: a magánoktatás, akár jó, akár rossz, a társadalmi... [Részletek] - Gabriel García Márquez Nem vagyok nagyon istenhívő, viszont babonás vagyok. Amikor nincs Isten, babonák vannak. Én és az én sárga rózsám. Amikor ott van a vázájában, semmi rossz nem történhet velem. (... Gabriel garcia marquez idézetek a szeretetről. )... [Részletek] - Gabriel García Márquez Minden ember, a gyerekeket is beleértve, egy körülbelül négy tonna dinamittal töltött hordón ül, amelyeknek együttes felrobbanása tizenkétszer tudná kiirtani a földi élet minden... [Részletek] - Gabriel García Márquez A szomorúság kerget maga előtt.

A gyerek iránti szeretet nem a vérből fakad, hanem a gondozás közben kifejlődött barátságból. Az emberiség ugyanúgy, mint a hadsereg a hadszíntéren, leglassúbb egységeinek sebességével halad előre. Az idő nem múlik, (... ) hanem csak forog önmaga körül. A másnaposság nem az italtól van, hanem attól, akivel együtt ivott az ember. Ahogy a valóságban megtörtént dolgokat el tudjuk felejteni, az is lehet, hogy néhány olyan dolog, ami sohasem történt meg, úgy él az emlékezetünkben, mintha megtörtént volna. Gabriel García Márquez bölcsességei a szerelemről. Az emberek csak a valóságos életben halnak meg mindörökre. Az irodalomban azt csinál az ember, amit akar. Hiszen ezért találták fel; hogy minden vágyunkat ki tudjuk elégíteni. Az életemben az a legijesztőbb, hogy élek. Miközben a regényalakot formáltam, egyre jobban megkedveltem benne az embert, és nem volt okom megölni őt, mert rájöttem, hogy egy komoly író nem ölhet meg egy regényalakot, ha nincs rá meggyőző oka. Egyszer az ura mondott neki valamit, amit ő nem tudott elképzelni: az amputált embereknek továbbra is fáj, zsibbad, viszket a nem létező lábuk.