A Mennyország Kapujában
A színészeken nem múlt semmi, nem az ő hibájuk, hogy nem tudtak életet lehelni erősen összefércelt karaktereikbe. Kris Kristofferson, Christopher Walken, Isabelle Huppert és John Hurt megtett mindent a filmért, akárcsak a többi szereplő, legalább a casting kiválóan sikerült. Michael Cimino csak saját magát okolhatja, hogy kettétört a karrierje, mindent megkapott, amit kért, mégsem tudta megismételni előző filmje sikerét. Rendezett még néhány közepes alkotást, de soha nem kapott még egy lehetőséget egy igazán komoly mozira, így megmaradt olyan rendezőnek, aki egyetlen mesterművel írta be magát a filmtörténetbe. 5/10 A mennyország kapuja teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.
- A mennyország kapuja (film, 1980) – Wikipédia
- André Gide: A mennyország kapuja (Franklin-Társulat Kiadása) - antikvarium.hu
- A Mennyország kapuja
A Mennyország Kapuja (Film, 1980) – Wikipédia
Értékelés: 4 szavazatból 1997-ben a világot sokkolták az Amerikában valaha elkövetett legnagyobb méretű tömeges öngyilkosságról szóló hírek. 39, többségükben középkorú és középosztálybeli férfi és nő holttestére találtak egy San Diegói házban, mindannyian valamilyen bizarr egyenruhát, fekete futóruhát és Nike edzőcipőket viseltek. Kik voltak ezek az emberek, és miért tették ezt? A film a tragédia gyökereit keresi, és meglepő okokra bukkan az 1970-es évek Kaliforniájának New Age-kultúrájában és a Star Trek-korszak UFO-őrületében. Találkozunk emberekkel, akik résztvevői voltak ennek a kultusznak 22 éves fennállása idején, és exkluzív felvételeket láthatunk, amelyeket A Mennyország kapuja szekta tagjai készítettek saját magukról abban a küldetésben, amely során felkészültek "az emberi faj fejlődésének következő szakaszára".
André Gide: A Mennyország Kapuja (Franklin-Társulat Kiadása) - Antikvarium.Hu
Azóta is ők az egyetlen ilyen szervezet Amerikában, amelynek nemcsak joga, hanem kötelessége is ellátogatni a forgatásokra, ha állatszereplők is vannak a filmben. Cimino és Wakjeba forgatáson Apropó, kakasviadal: az egyik kakasos jelenetben felbukkan a cudarul fiatal (kb 24 éves) Willem Dafoe is, ez (vagy ez lett volna) a legelső filmszerepe. Csakhogy vesztére röhögni merészelt egy viccen, amit az egyik statiszta mondott neki (mégcsak nem is forgott a kamera). Cimino annyira felhúzta magát ezen, hogy kirúgta Dafoe-t, és épp csak annyit vágott be a filmbe belőle, amennyi muszáj. Ráadásul a stáblistára sem írta ki a nevét. Dafoe "bosszúból" végül narrátora lett egy 2004-es dokumentumfilmnek, ami A mennyország kapuja katasztrofális forgatásáról szól. A film címe Final Cut: The Making and Unmaking of Heaven's Gate és meg lehet nézni ide kattintva. Nemcsak az állatokkal bánt csúnyán Cimino, Tom Noonan karakterszínész például a forgatást élete legrosszabb élményének titulálta. Szerinte Cimino fizikailag és/vagy verbálisan bántalmazta a színészeket és a stábtagokat is.
A Mennyország Kapuja
Azt a választ kaptam, hogy fel kell hívnom Sázár figyelmét a lubavicsi gyökereire és arra, hogy éppen támuz hónap 3-a van, amikor az előző rebbe kiszabadult a szovjet börtönből. A Rebbe elmagyarázta, hogy ez a nap még fontosabb, mint támuz 13., amikor azt ünnepeljük, hogy visszatért a száműzetésből, mert a börtönből való kiszabadulással az életveszélyből menekült meg. Úgy tettem, ahogy a Rebbe kérte. A houstoni repülőtéren hatalmas tömeg gyűjt össze, de Sázár felfigyelt rá, hogy a lubavicsi hászidok öltözetét viselem és egyenesen hozzám fordult: "Hogy van a Rebbe? " – kérdezte jiddisül. Maga mellé ültetett, és beszélgetni kezdtünk. A Rebbe kérésének megfelelően emlékezettem, hogy támuz hónap 3-a van. Elővettem egy üveg vodkát és két kis poharat, hogy lechájimmal köszöntsük a napot. Sázár nagyon meghatódott. Felemelte a poharat, és így szólt: "Lechájim, a Rebbe egészségére! ". Ezután megkért, hogy intézzek el a számára egy találkozót a Rebbével, mert Mexikóból majd New Yorkon keresztül utazik haza.
Minden bátor érdeklődőnek javasolnék egy kispárnát és valami enni és innivalót (az okostelefont csak azért nem, mert tényleg nagyon szépek a képek, kár lenne egyet is elmulasztani belőle, Zsimond Vilmost nem véletlenül hívták a fény mesterének), és sok-sok türelmet. A karakterek alapvetően érdekesek (adva van egy kissé kiégett nagybirtokos, egy érzelmekben és értelemben gazdag bérgyilkos, és mindketten ugyanabba a nőbe szerelemesek, aki amúgy egy bordélyház tulajdonosa), de egyszerűen nem történik velük annyi minden, hogy kitöltse a játékidőt. A szerelmi háromszög sem tud teljes hőfokon égni, a férfiak a hölgyre bízzák a választást, mindketten passzívan vesznek részt a közös történetben, romantikából sem túl sok jut nekik és természetesen nekünk. Az egyesület és a bevándorlók közötti konfliktus is elég sokáig megdöbbentően visszafogottan zajlik ahhoz képest, hogy életről és halálról van szó, majd hirtelen teljes pálfordulás következik be, a békés polgárok átmennek westernhősbe, és bátran szembenéznek a sorsukkal.