Áprily Lajos Március Elemzés
Értékelés: 3 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Az erdélyi Parajd községben lévő Áprily Lajos Emlékházba látogatunk. Parajd és világa Áprily egész költészetére kihatott, soha nem tudott igazán elszakadni a gyermekkori tájtól. A későbbi visegrádi völgyben lévő Áprily-ház is erre az erdélyi világra emlékeztet. Áprily Lajos: Március - Tavaszodik (Kicsi Hang) - YouTube. Egyéb epizódok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Áprily Lajos Marcius Vers
1942–43-ban ismét Parajdon élt. 1943. szeptember 1-jétől nyugdíjas. A Visegrád melletti Szentgyörgypusztán lakott. 1945–48-ban állást vállalt a református konventben, az Új Magyar Asszony című református folyóirat felelős szerkesztője volt. 1951-ben megnyerte az Anyegin újrafordítási pályázatát. Áprily Lajos: Március - Divatikon.hu. Már egyetemi hallgatóként, név nélkül és Jékely Lajos aláírással is közölt verset, Áprily Lajos néven először 1918-ban az Új Erdélyben publikált. Természeti képekben gazdag motívumai, verssorainak zeneisége, tiszta rímei kezdettől ( Falusi elégia, 1921) jellemzik melankolikus hangulatokkal áthatott költészetét. De éppen legnépszerűbb versében, a Március ban pl. föltűnik az életöröm is. A transzszilván gondolat megszólaltatásával magyarok, románok, szászok békés együttélése mellett tett hitet ( Tetőn). A környezetéből kiemelkedő, többre hivatott tehetség sorsát Az irisórai szarvas szimbólumában jeleníti meg. Budapestre költözése után A láthatatlan írás (1939) című kötetben vallott fájdalmas hazaszeretetéről.
67 Áprily Lajos: Hölgyeim és Uraim! 71 Tompa László: Hölgyek és Urak!
Áprily Lajos Március Verselése
– ÁPRILY LAJOS [e. : áprili]; családi nevén Jékely [e. : jékeli] (Brassó, 1887. november 14. – Bp., 1967. augusztus 6. ): költő, műfordító, szerkesztő. Jékely Zoltán apja. 1909-ben elvégezte a kolozsvári egyetem magyar–német szakát. 1909-től a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanítóképzőjében, 1910-ben a nagyenyedi gimnáziumban tanított. 1911. december 23-án feleségül vette Schéfer Idát. 1923-ban Dijonban francia nyelvtanári diplomát szerzett. 1924. október 1-jétől Kuncz Aladárral a kolozsvári Ellenzék vasárnapi mellékletét szerkesztette. 1925–28-ban az Ellenzék irodalmi szerkesztője. 1926-ban Kolozsvárra költözött, a ref. kollégiumban magyar és német irodalmat tanított. Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis. 1926. júliusban részt vett az első marosvécsi írótalálkozón. 1928–29-ben az Erdélyi Helikon szerkesztője. 1929. augusztusban áttelepült Budapestre, a Lónyay utcai református gimnázium tanára lett. 1930–38-ban a Protestáns Szemlét szerkesztette. 1934-től a Baár–Madas Leánynevelő Intézet igazgatója. 1935. szeptember és 1936. február között tanulmányúton járt Észak- és Nyugat-Európában, pedagógiai följegyzéseket készített.
Áprily Lajos Március Műfaj
215 Endre Károly Tessitori Nórához. Temesvár, 1932. 216 Kosztolányi Dezső Tessitori Nórához. Budapest, 1934. december 6. 217 Tompa László Tessitori Nórához. Székelyudvarhely, 1935. január 23. 217 I. Szemlér Ferenc Tessitori Nórához. Brassó 1936. szeptember 10. 218 Molter Károly Tessitori Nórához. Marosvásárhely, 1937. február 20. 219 Babits Mihályék Tessitori Nórához. Budapest, 1938. december 30. 220 Nagy Albert Tessitori Nórához. Budapest, 1939. 221 Hevesi Sándor Tessitori Nórához. március 10. 221 Nagy Emma Tessitori Nórához. Gödöllő, 1939. március 15. 222 Nagy Emma Tessitori Nórához. 224 Babits Mihály Tessitori Nórához. március 21. 224 Bartalis János Tessitori Nórához. Kiskőrös, 1939. 225 Cs. Szabó László Tessitori Nórához. április 3. 226 Szép Ernő Tessitori Nórához Budapest. 1939. március 14. 226 Márai Sándor Tessitori Nórához. május 30. 227 Tompa László Tessitori Nórához. Áprily lajos március műfaj. Székelyudvarhely, 1941. 227 Jékely Zoltán és Szabédi László Tessitori Nórához. Kolozsvár, 1942. szeptember 29. 228 Tessitori Nóra a nagybányai Állami Színház színészeihez.
evoé: az ujjongó örömet kifejező görög indulatszó