Füstbe Ment Terv Műfaja
Miként a viccek is, melyek egyik gyöngyszeme: Valaki a Sztálin-szobor egyik darabját cipeli, nagy lihegések közepette, amikor rákiáltanak: Hová viszi az egész kezet? Nagy a család! A bár akkoriban még a trafikmutyi kifejezés nem létezett, hiszen nemhogy nemzeti dohánybolt, de még a cigaretta is hiánycikknek számított. A kérdésre pedig, hogy miért nincs cigaretta, a márkák sorjázásával jöttek a válaszok: Terv - füstbe ment, Munkás - nem dolgozik, Kossuth - meghalt, Honvéd - átállt, Harmónia - felborult. A röplapműfajban virágzott a politikai apróhirdetés műfaja is: "Keresünk minden ház körüli szolgálatra kész miniszterelnököt! Feltételek: büntetett előélet és szovjet állampolgárság. Gerinc és jellem nem szükséges! " Megalakult a Követeléseket Gyártók Forradalmi Bizottsága is, melynek röplaplistáján az alábbiak is szerepeltek: " Ne legyen héja a kenyérnek! Két mája legyen a libának! Két májat a libának!. A sztrájkot túlórában számolják el! Aki két hétnél tovább sztrájkol, kapjon nyugdíjat! A demagógok külön szervezetet létesítsenek és süketduma-pótlékot kapjanak!
Füstbe Ment Terv Műfaja Tv
A költemény mégis megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul. Az Apostol című romantikus elbeszélő költemény, a szabadságválsztási kudarc feldolgozására írja Petőfi. a nagy elbeszélő költeményben a következetes forradalmár alakját akarta mintaképül állítani a nemzet elé. Főhőse Szilveszter, akinek sorsában saját életének szálait is beleszőtte (maga a név is személyes vonatkozású), az emberiségét akart lenni, jobbítani akarja világot, áldozatott akar hozni. Szilveszter a tudatosan cselekvő forradalmár. Akárcsak Petőfi, ő is rendületlenül hisz a nép erejében, az elnyomottak felszabadításáért vívott harc győzelmében. A kérdésem a következő: Mi a Füstbement terv című vers műfaja és stíusa? (Petőfi Sándor). Őt is a szabadságszeretet hatja át, feltétel nélkül vállalja elveit, és mindenét feláldozza a haladásért folyó harcban. Eposz módon "in medias res"kezdődik a mű. Szilveszter és szegénységben lévő családját mutatja, csak ezt követően ismerjük meg a gyermekkorát, amelyben minden gonosz erőnek ki volt téve és elég viszontagságos útja volt, de a szerencse úgy kormányozta életét és végül is tudott tanulni, és szellemi állásra tett szert.
A vers csattanója az, hogy a költő, aki hivatásánál fogva jól ért az ékesszóláshoz, a döntő pillanatban szótlan marad, mivel az öröm és a meghatottság elveszi a szavát. Ám éppen ez az, ami a szavaknál is jobban kifejezi édesanyja iránti szeretetét. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2