Richard Wagner A Bolygó Hollandi Bank

Mindebből természetesen romantikus opera lesz. Richard Wagner életművének van néhány kulcsfogalma – a zeneszerző kompozíciós eszköztárából kölcsönzött szóval úgy is mondhatnánk: vezérmotívuma -, ezek egyike, sőt talán a legfontosabb: a megváltás. Richard Wagner – A bolygó hollandi – Lighthouse. A megváltásra szomjazó bűnös, aki tévelyeg, és a megváltó, aki nem egy esetben nő. Mi mással válthatná meg a férfit, mint a szerelem és az állhatatos hűség erejével? A bolygó hollandi, a bayreuthi Wagner-kánon (a "bayreuthi tíz") keletkezési idejét tekintve legkorábbi operája a már eléggé érett, de még eléggé korai művek varázslatos közvetlenségével és ugyanakkor balladai tömörséggel hat. A Müpa választása kétszeresen is bátor és elfogulatlan volt, amikor 2015-ben az operát először műsorra tűzte: egyrészt azzal, hogy az 1841-es, egyfelvonásos első verziót választotta, másrészt azzal, hogy nyitottságát bizonyítva az innovatív szellemű Kovalik Balázsra bízta a rendezést. Kovalik, akit újraértelmező olvasataiért becsül a nemzetközi operaélet, valóban eredeti módon közelített a történethez, művészmetaforaként értelmezve a címszereplő alakját.

• A bolygó hollandi (legenda) – Wikipédia
• Richard Wagner: Wagner: A bolygó hollandi (Zeneműkiadó Vállalat, 1959) - antikvarium.hu
• Richard Wagner – A bolygó hollandi – Lighthouse

A Bolygó Hollandi (Legenda) – Wikipédia

Wagner zenedrámájában egy norvég kereskedő Senta nevű lánya igaz szerelemmel szereti meg a bolygó kapitányt, s hiszi, hogy megszabadíthatja tengerjáró kedvesét az átoktól. A lány korábbi, kikosarazott szerelme azonban azt állítja a hajósnak: Senta neki ígérte szerelmét. A bolygó hollandi akkor csalódottan vitorlát bont. A lány kétségbeesésében a tengerbe veti magát, s áldozatával megtöri az átkot, a bolygó hollandi hajója pedig a rajta lévőkkel együtt elsüllyed. Richard wagner a bolygó hollandi bank. Ami a wagneri filozófia szerint egyfajta happy end. Richard Wagner operája, A bolygó hollandi a MÜPA-ban 2015. 06. 17. Fotó: Szabó Gábor - Origo Wagner a librettó első változatát 1840-ben vetette papírra Párizsban, az általa "költeménynek" nevezett végső változat 1841 májusára készült el. A muzsikát is 1840-ben kezdte komponálni, s még abban az évben bemutatta a párizsi Operának a cselekmény vázlatát, valamint több zenei részletét. A vázlatért 500 frankot ki is fizettek neki, de a zenét nem tőle, hanem egy franciától rendelték meg.

Ugyanennek a legendának egy másik változata szerint a kapitány mindössze káromkodott egyet, és kijelentette, hogy ő bizony nem tágít, még ha ítéletnapig kell is hajóznia abban a viharban. Egy másik elterjedt tengerészmonda szerint egy van Straaten nevű holland kapitány hitetlensége miatt hajóznak örökké. Straaten nagypénteken futott ki, előtte pedig nem volt templomban, ezért nem lel nyugtot, rémítgeti a hajósokat. A rémületet fokozza, hogy aki meglátja a bolygó hollandit, azt szerencsétlenség éri, vészjósló előjel a találkozás vele. Ezen mondából (amelyhez hasonlókat nagy számmal találni a tengerész-folklór klasszikus földjén, Bretagne -ban is) merítette Richard Wagner operája tárgyát. A bolygó hollandi (legenda) – Wikipédia. A bolygó hollandit leggyakrabban azokon a vizeken észlelték, ahol a legenda szerint eltűnt, vagyis a Jóreménység fokánál. A feljegyzések szerint négyszáz éven keresztül számos szemtanúja volt egy különös fekete hajónak a Jóreménység foka körül, a későbbi V. György brit király a Horn-foknál találkozott vele.

Richard Wagner: Wagner: A Bolygó Hollandi (Zeneműkiadó Vállalat, 1959) - Antikvarium.Hu

Részt vett az 1848-as forradalmi megmozdulásban, emiatt menekülnie kellett német földről. Svájcban telepedett le, és ott ismerkedett meg Mathilde Wesendonckkal, egy zürichi üzletember feleségével, aki miatt elvált feleségétől. 1861-ben visszatérhetett hazájába. II. Lajos bajor király Münchenbe hívta, és ettől kezdve rendezett, sőt, fényűző körülmények között az alkotásnak szentelhette idejét. Kicsapongó és költséges életvitele felháborította a münchenieket, ezért 1865-ben távoznia kellett a bajor fővárosból. Svájcban, Luzern közelében telepedett le. Itt, Tribschenben kapcsolta össze sorsát Liszt Ferenc leányával, Cosimával, akiben nemcsak megértő élettársra, hanem eszméinek lelkes támogatójára is talált. Életének utolsó éveiben megvalósult álma, a bayreuthi operaház. Itt mutatták be legismertebb kompozícióját, a Ring-tetralógiát. A 19. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, a német opera megreformálója volt. Zeneszerzőként operái tették halhatatlanná, bár számos más műfajban is alkotott (színpadi kísérőzenék, zenekari, kamarazenei és kórusművek, dalok, áriák, zongoradarabok, átiratok és hangszerelések).

Richard Wagner – A Bolygó Hollandi – Lighthouse

Kovalik, akit újraértelmező olvasataiért becsül a nemzetközi operaélet, valóban eredeti módon közelített a történethez, művészmetaforaként értelmezve a címszereplő alakját. Liang Li kínai basszus opera- és koncerténekesként egyaránt elismert. Elisabeth Strid a világ operaházainak rendszerese vendége, a Bayreuthi Ünnepi Játékokon is fellépett. Ric Furman amerikai tenort erőteljes hangjáért és lágy tónusáért dicséri a kritika. Wiedemann Bernadett repertoárján egyaránt szerepelnek Verdi drámai mezzoszoprán és Wagner alt hősnői. Franz Gürtelschmied 2014-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokon kezdte pályafutását. A svéd John Lundgren legfontosabb Wagner-szerepei között megtalálható A bolygó hollandi címszerepe, valamint Wotan és Alberich is. Az Európai Unió Kreatív Európa programjának társfinanszírozásával. További érdekességek a Wagner-napokról itt. Rendező: Müpa Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek.

Termékadatok Cím: Wagner: A bolygó hollandi [antikvár] Kötés: Varrott papírkötés Méret: 120 mm x 150 mm