Francia Impresszionista Festők
Az "Impresszionisták. A Clark-gyűjtemény remekművei" című tárlat Milánóban nyílt meg és június 19-ig látogatható. A kiállításon az 1800-as évek második felének francia impresszionista festői, Monet, Degas, Renoir, Pissarro, Gauguin, Toulouse-Lautrec és mások képei sorakoznak. Az összesen hetvenegy alkotás első alkalommal tér vissza Európába azóta, hogy a második világháború alatt az Egyesült Államokban talált menedékre. A páratlan alkotások a hazájában főleg lótenyésztőként ismert, de az olasz sajtó által a 20. század egyik legjelentősebb műgyűjtőjének tartott Robert Sterling Clark gyűjteményéből érkeztek. Clark a világ első számú Renoir-gyűjtője volt, a francia festő huszonegy vásznát birtokolta – hangzott el a kiállítás sajtótájékoztatóján. Claude Monet | Impresszionizmus. Clark 1956-ban bekövetkezett halála után ötszáz festményből álló gyűjteménye önálló múzeumba került Massachussets államban. A róla és feleségéről elnevezett Sperling&Francine Clark Art Institute most először mutatja be kincseit külföldön, a remekművek később máshová is eljutnak majd Európában.
Claude Monet | Impresszionizmus
Most a legnagyobb magyar impresszionistának tartott Ferenczy Károly pályáját vizsgáljuk, aki éppen ma, február 8-án ünnepelné 156. születésnapját. Finom naturalizmus – A szentendrei korszak (1889–1892) Ferenczy huszonöt éves korában, 1887-ben számos magyar művészhez hasonlóan Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Itt ismerkedett meg Jules Bastien-Lepage francia festő plein air munkáival, ő volt az egyetlen, aki hatott rá. A művészete sokáig elkísérte Ferenczyt, melynek hatása a leghangsúlyosabban a Párizst követő éveiben Szentendrén készült képein látszik. Francia impresszionista festo.com. Jules Bastien-Lepage finom naturalizmusa – melyben a naturalizmus gyengéd színezéssel párosul – köszön vissza Ferenczy e a négy évben készült alkotásain, ám a francia festővel ellentétben magyar alkotó a legtöbbször alárendelte a kép meséjét és novellisztikus elemeit az előadás egyszerűségének. Kertészek, 1891 A dekoratív szecesszió – A müncheni korszak (1893–1896) A szentendrei elszigeteltség után Ferenczy 1893-ban költözött Münchenbe, egyrészt tanulás, másrészt a nagyvárosi környezet, a pezsgő élet végett.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.