Szent Benedek &Ndash; Köztérkép
Itt fogalmazta meg hetvenhárom fejezetből álló rendi szabályzatát, a Szent Regulát, amely 540-ben nyerte el végleges formáját és rövid idő alatt elterjedt. Benedek eszménye a szemlélődés és a cselekvés egysége volt, ezért is lett jelmondata az "Ora et labora", azaz "Imádkozz és dolgozz". Az életjobbítást az egyéni önmegtagadás helyett a közös élet erényeivel, az alázatossággal, az engedelmességgel, a szeretettel és a tisztelettel akarta elérni. A szerzetesek legfőbb kötelességévé a liturgiát (közösségben végzett imádság), a lectio divinát (lelki épülést szolgáló olvasmányok) és a munkát jelölte ki. Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát"– mondta 2008-ban, a nursiai szentről tartott katekézisében XVI. Benedek pápa. Európa védőszentjévé nyilvánították Szent Benedek a hagyomány szerint 547. március 21-én Monte Cassinóban halt meg lázas betegségben, ugyanabban az évben, mint testvére, Szent Skolasztika, ereklyéiket a franciaországi, a Loire partján fekvő Saint-Benoit-sur-Loire kolostorában őrzik.
- Nursiai Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje - Nemzeti.net
- Európa védőszentje, Nursiai Szent Benedek - Hírnavigátor
- Szent Benedek – Köztérkép
Nursiai Szent Benedek Apát, Európa Fővédőszentje - Nemzeti.Net
Európa védőszentje többször csodával határos módon menekült meg Ezernégyszázhetvenöt éve, 547. március 21-én halt meg Nursiai Szent Benedek, Európa védőszentje, a bencés rend alapítója. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati keresztény szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította. Alkohol nélküli mámor Dunaszekcsőn: 25 éve történt a felejthetetlen Fradi-verés Napra pontosan 25 évvel ezelőtt történt a magyar futball egyik nagy csodája. Az akkor NB III-as Dunaszekcső 1996. október 2-án Magyar Kupa-mérkőzésen 1-0-ra legyőzte a sztárokkal felálló Ferencvárost, amely ráadásul Varga Zoltán első veresége is volt a zöld-fehér együttes kispadján. Nem csoda, hogy akkoriban a fél ország felkapta a fejét az eredményre. Amióta csordultig van a szívem hálával, csodák történnek velem... Utálok korán kelni. A gyönyörű napfelkeltékért viszont megéri. Tegnap varázslatnak tűnt az egész este: halkan, lábujjhegyen osontak vastag felhődunnák a város fölé, s gazdag, áldott terhükkel gyémántcseppekkel szórták tele a tájat.
Európa Védőszentje, Nursiai Szent Benedek - Hírnavigátor
Nursiai Benedek Nursiai Szent Benedek Pietro Perugino: Szent Benedek ( 1496 – 1500) szerzetes, apát Születése kb. 480 Nursia Halála 543 / 547. március 21. (kb. 60–65 évesen) Monte Cassino Tisztelete Tisztelik Római katolikus egyház Szentté avatása 1220, Róma Szentté avatta: III. Honoriusz pápa Kegyhely Monte Cassino Ünnepnapja március 21., július 11. Római katolikus egyház március 14. Ortodox kereszténység Védőszentje Európa A Wikimédia Commons tartalmaz Nursiai Benedek Nursiai Szent Benedek témájú médiaállományokat. Nursiai Benedek vagy katolikus és ortodox nevén Nursiai Szent Benedek ( latin: Benedictus Nursiae, Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 543 / 547. ) a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója. Skolasztika ikertestvére. 1964 -ben VI. Pál pápa a nyugati keresztény szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította. Élete [ szerkesztés] Andrea Mantegna: Szent Benedek Ora et labora - imádkozz és dolgozz: ez a szerzetesek és apácák feladata, és a lényege annak a szabályzatnak, amelyet a 6. században Nursiai Szent Benedek, a szerzetesség atyja fogalmazott meg, és amely a 9. század elején valamennyi nyugati monostor kötelező alkotmánya lett.
Szent Benedek &Ndash; Köztérkép
És azt a tényt, hogy az Egyház meg van győződve arról, hogy nincs joga nőket pappá szentelni, egyesek úgy tekintik, hogy mostantól fogva nem egyeztethető össze az európai Alkotmány szellemével. " [Ratzinger: Benedek Európája a kultúrák válságában. Bp., 2005, 37-38. p. ] Beszéde végén Ratzinger, nem véletlenül, Nursiai Szent Benedekre hivatkozott, őt állította példaként hallgatói elé: "Ebben a történelmi órában leginkább olyan emberekre van szükségünk, akik megvilágosult és megélt hitük által hihetővé teszik Istent ebben a világban. A keresztények negatív tanuságtétele, akik beszéltek Istenről, de ellenére éltek, elhomályosította Isten képét és kaput nyitott a hitetlenségnek. Olyan emberekre van szükségünk, akiknek értelmét megvilágosítja Isten fénye, s akiknek Isten megnyitja a szívét oly módon, hogy az értelmük szólni tud mások értelméhez és a szívük meg tud nyílni mások szíve felé. Csak Istentől megérintett emberek által tud visszatérni Isten az emberek közé. Olyan emberekre van szükségünk, mint Nursiai Szent Benedek, aki a széthúzás és hanyatlás idején elmerült a legnagyobb magányba, s mindazon tisztulás után, melyeken át kellett mennie, visszatért a fényre és megalapította Montecassinón a hegyen épült várost; a hegyen, mely romokkal volt tele, de szolgáltatta az erőt is, melyből egy új világ született.
[2] A korábbi hasonló témájú írások is hatottak rá: az egyiptomi szerzetességről szóló Vitae Patrum (Az atyák élete), Nagy Szent Vazul, Johannes Cassianus, Szent Pakhomiosz és Hippói Szent Ágoston írásai, s amire mostanában figyeltek fel, a Regula Magistri. A Regula Magistri nagy részben szó szerint megegyezik a benedeki Regulával, máshol csak érintkezik, de néhol éppen ellentétben áll vele. " [3] [4] E műve mind a mai napig sok kolostorban, monostorban szabályozza a szerzetesek mindennapi életét. Egyúttal felsorolja a jó cselekedetek 74 eszközét, elkülöníti az alázatosság 12 fokát és rendelkezik továbbá a hibázók büntetéseiről. A 73. pontban elmondja, hogy műve nem teljes, és irányadást nyújt a teljesség eléréséhez. Egyháztörténeti szempontból a mű a 3. fejezetben szabályzott tanácsadó testület szempontjából fontos, mivel ez az intézmény nála jelenik meg először. [5] A lélekről (cura animae) és a testről (cura corporis) való gondoskodás vált a kolostorbeli gondolkodás és élet központi céljává.