Baleseti Járadék 2020 3
A baleseti járadék az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség alapján járó, a megszerzett szolgálati időtől független, a balesetből, foglalkozási betegségből eredő egészségkárosodás mértékétől függő baleseti ellátás. Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset, foglalkozási betegség következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett. Ha az egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az üzemi balesetet szenvedett biztosított az egészségkárosodás fokának megfelelően négy baleseti fokozatba tartozhat. A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a nyugdíjjárulék alapját képező havi átlagkereset 8, 10, 15, illetőleg 30 százaléka. A baleseti járadék iránti igényt az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához.
Baleseti Járadék 2020 3
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Sokszor előfordul, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, baleseti járadék vehető igénybe. Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét a orvosszakértő állapítja meg. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a járadékos, ez a szempont a munkaköri alkalmassági véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak. [htmlbox mt_kommentar] A baleseti járadék iránti igényt a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szervénél lehet benyújtani formanyomtatványon, vagy elektronikus úton. Ne lepődjünk meg, ennek ellenére a baleseti járadék szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben találjuk, de a jogszabály azt is rögzíti, hogy a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell bejelenteni. A baleseti fokozat változásakor (javulás vagy rosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell. A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó orvosszakértői vizsgálat eredménye. Erre a vizsgálatra időszakos felülvizsgálat keretében, vagy a baleseti járadékos által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor.