Elérhetőségeink, Munkatársaink
Róna Péterrel, a baloldal köztársaságielnök-jelöltjével kapcsolatban is a részletekben búvik meg az ördög. Azt érdemes előrebocsátani, hogy a baloldalnak a végeredmény szempontjából lényegében fölösleges államfőjelöltet állítani, hiszen a kormánytöbbség nyilván semmiképpen nem szavazná meg. Novák Katalint, saját jelöltjüket ugyanis még feles többséggel is meg lehet választani, miközben a kormányoldalnak akár kétharmada is van hozzá. Rónának semmiképpen nincs tehát esélye, ahogy Áder János megválasztásakor Majtényi László balos aspiránsnak sem volt. Ez az egész hercehurca csak arra jó, hogy a választáskor a baloldal jelöltjének is van 15 perce a parlamentben, amelyet olyan tartalmú felszólalással tölt ki, amilyennel óhajt. Kicsi az esély rá, hogy az Orbán-kormány politikáját fogja magasztalni. Addig persze lehet vele kampányolni. Például azzal, hogy mit gondol a baloldal botrányos gondolatáról, az Alaptörvény és a népszavazással felülírható alkotmány viszonyáról. Mielőtt azonban erről beszélnék, érdemes felidézni, hogyan vélekedett a Márki-Zay Péter által is támogatott Róna Péterről Király Júlia, az MNB volt alelnöke, aki a Kapitány stábjában – szintén Márki-Zay által fölkérve – gazdasági tanácsadóként szerepel.
Áder János Áder Julia Child
Áder János nem bólintott rá a lakástörvényre Cikk Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). Alaptörvényellenes a hulladékgazdálkodási törvény módosítása Az Országgyűlés 2020. december 15-ei ülésnapján elfogadott, egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (T/13958. számú törvényjavaslat) "19. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása" című fejezete egyes rendelkezései tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll során az Alkotmánybíróság alaptörvényellenesnek ítélte a jogszabálymódosítás egyik passzusát. Katázás szigorítása: a törvény visszaküldését kéri Ádertől a könyvelői egyesület A költségvetést megalapozó törvény 2021-től szigorítaná a katázás feltételeit és egyes esetekben növelné az adó mértékét. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE)levelet írt Áder János köztársasági elnöknek, azt kérve, hogy megfontolás céljából küldje vissza az Országgyűlésnek.
"Úgy szólt, hogy azzal a lehető legkisebb kárt okozza a kormánytöbbségnek. " Emlékezetesebb, mikor nem szólalt meg Áder és Weis Fanni az újévi köszöntőn © MTI Fotó: Kovács Tamás Nézzük, a törvényalkotási kontrollon túl, mivel töltötte meg első hivatali idejét az államfő! Áder János legemlékezetesebb beszédét a beiktatása után mondta el, ebben a kiegyezés fontosságáról beszélt (és ehhez tért vissza közel öt évvel később, az 1867-es kiegyezés idei, 150. évfordulóján). Újévi beszédeiből kapásból leginkább Weisz Fanni jeltolmács szereplése idézhető fel, ezt az esélyegyenlőségi gesztust egyébként Áder vezette be. A jobbikos Gyöngyösi Márton "veszélyes zsidók" összeírására tett javaslatára sem közvetlenül reagált, hanem "üdvözölte, hogy a kormány és a civil világ is elutasította az elhangzott kijelentéseket", aminek szerinte üzenetértéke kell, hogy legyen mindenki számára. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményben azt írta, Áder "az elmúlt fél évben több ízben is világossá tette, hogy aki egy magyar embert vallása, származása miatt sért meg, az a magyar nemzetet sérti meg... Az ilyen és ehhez hasonló mondatoknak, gondolatoknak nincs helye a magyar Országgyűlésben, az elhangzottak minden jóravaló, tisztességes magyar ember erkölcsi érzékét alapjaiban sértik. "