Dél Alföldi Oláhos Zene

June 28, 2024

A párok egy sajátos, ritmusú motívummal forognak, és a dallamzárlatokat két bokázóval hangsúlyozzák. A dél-alföldi ugrós motívumkincsére – hasonlóan az ugrós többi típusához – a cifra és ennek bővített formái jellemzőek. A cifra hegyezővel együtt, gyakran páratlan 3/4-es, 5/4-es motívumalakulatokat hoz létre. (Ez a dunántúli ugrósokban sem ritka! ) Gyakori pihenőfigurája a sasszé. Az ún. darudöbögő motívum változatai ehhez a táncfajtához is gyakran kapcsolódnak. Szólótánc 2013 - Dél-Alföldi (8/11) - YouTube. Jellemzőek a légbokázó és cifra összetételből álló fejlettebb motívumok és egy, a cigányok, románok táncában és a fejlett erdélyi legényes motívumkincsében általános ún. felverős motívum. A tánc mozdulatfajtái között jelentős szerepe van a csapásolásnak is: taps, comb- és lábszárcsapás, talp-, valamint földcsapás fordul elő. Jellegzetes motívumfajta az egy lábon ugrálás, miközben a felemelt szabad lábat tapssal váltakozva ütögetik. (A csapásolások aránya azonban nem éri el a felső-Tiszavidéki verbunktáncokét. ) A cigánytáncok és az erdélyi legényesek gyakori zárómotívuma (a dugóhúzószerű teljes fordulat) e táncban is előfordul.

Dél Alföldi Oláhos Zone Franche

Schaáf Gábor - Dél-Alföldi oláhos - YouTube

Dél Alföldi Oláhos Zene Magyarul

(A dél-dunántúli, Duna menti, bácskai, szlavóniai, rábaközi és délalföldi menettáncok még nem szigetelődtek el az ugrós többi, élő formáitól. ) A marsot javarészt már műzenei és idegen eredetű indulózenék (Rákóczi-induló; Fel, fel vitézek; Erkel Hunyadi László jának egyik dallama, Radetzki-mars stb. ) kísérik, bár néhol még régibb dallamokat is ("Zörög a kocsi"; Mikor a menyasszonyt fektetni viszik) alkalmaznak. Szabó Dorka Róth Bence Dél alföldi oláhos és friss csárdás - YouTube. A lakodalmi kiáltozásokat, táncszókat többnyire a menettáncoknál hallhatjuk. A legények a táncmulatság kezdetén marssal kísérték a zenészeket a tánchelyre, és a mulatságot is marssal fejezték be. Legfőbb alkalma azonban a lakodalom. Az esküvőre s a lakodalmas házak közti szertartásos vonulások alkalmával (olykor a hozománnyal is megrakodva) menet közben táncolnak, de a falu nevezetes pontjain meg-megállva, a templom előtt s a lakodalmas házhoz való megérkezéskor helyben is eljárják. A lakodalom végén a hérész, tyúkverőzés, a vendégküldés alkalmával táncolják (Lugossy 1956). A marsot a lakodalmi menet szokásrendje, valamint az ugrós helyi alakzatai szerint nemenként és korosztályonként elkülönült csoportokban járják.

Dél Alföldi Oláhos Zone.Com

Észak felé a Kecskemét környéki tanyavilágban, sőt még a Jászságban is találkozunk vele. Ezt a táncfajtát bizonyos fokig maguk a táncnevek is jellemzik. Az oláhos elnevezés egyrészt a tánc jellegzetes dallamára (Az oláhok, az oláhok facipőbe járnak…, Sose láttam az oláhnak nagyobb virtusságát…) utal, másrészt az Alföld felé irányuló keleti, erdélyi hatásokra. Megjegyezzük, hogy az oláh, valah népnév a történelem folyamán a Kárpát-medencében nem csupán a román népet, hanem a pásztorkodásnak egy sajátos hegyi formáját, a vándorló pásztorkodást, illetőleg az ezzel foglalkozó juhászokat jelöli. Az alföldi ember számára az "oláh" név általában az "erdélyi" fogalmával is azonos. A kondástánc elnevezés a tánc réteghez kötöttségére, pásztorokhoz fűződő mivoltára utal. Dél alföldi oláhos zen.com. Az ugrós pedig – a dunántúli névadáshoz hasonlóan – a tánc uralkodó mozgásfajtájára céloz. Végül a mars elnevezés a tánc funkcióváltozását mutatja, miszerint az egyre inkább kikopó, divatját vesztett táncot néhol marsként alkalmazzák (pl.

Dél Alföldi Oláhos Zone Euro

Az ún. darudöbögő motívum változatai ehhez a táncfajtához is gyakran kapcsolódnak. Jellemzőek a légbokázó és a cifra összetételből álló fejlettebb motívumok és egy, a cigányok, románok táncában és a fejlett erdélyi legényes motívumkincsében általános ún. felverős motívum. A tánc mozdulatfajtái között jelentős szerepe van a csapásolásnak is: taps, comb- és lábszárcsapás, talp-, valamint földcsapás fordul elő. A kötetlen szerkezetű tánc a viszonylag gazdag motívumanyag következtében rövid motívumsorokból épül fel. A zene egységeihez való illeszkedés sokkal fejlettebb, mint a dunántúli ugrósokban, de állandó következetes egység még itt sem valósul meg. Dél alföldi oláhos zene letoeltes. Az alföldi oláhos nemcsak formai fejlettség tekintetében, hanem területileg is mintegy átmenetet képez a legegyszerűbb dunántúli és legfejlettebb erdélyi (legényes) változatok között. A verbunkról e vidéken kevés az adatunk. A csárdás neve: lassú és frisses. A lassú régies formája a röszketős, frissben gyakori a lippentős-félfordulós motívum: fertályos, félfertályos.

Dél Alföldi Oláhos Zen.Com

Radetzki-mars), olykor régibb táncdallamok ("Szélről legeljetek": kanásztánc) kísérik. A tánc neve a duska 'áldomás' és a tus 'zene' szócsaládok jelentéskörének keveredésével és a tánchoz való kapcsolódásával keletkezett ( dus: a Dél-Dunántúlon 'ivónóta'; dusolás: a Bakony vidékén 'a zenészek táncos pénzgyűjtése'; dus: a Rábaközben 'a zenészektől külön rendelt és megfizetett tánc'). Leggazdagabb formája a banda előtt külön rendelésre járt virtusos szóló férfitánc, mely gyakran a legényavatás próbatételei közé is tartozott. Az ugrós bokázó, dobogó és csapásoló motívumokból álló heterogén felépítésű rögtönzések a kísérőzene tagolási egységeihez már nagymértékben illeszkednek. Dél-Alföld: 1-4. Oláhos - Oláhos és friss - Mars - YouTube. A fejlett, bővített szerkezetű motívumok között gyakoriak a páratlan időtartamúak is (3/a, 5/a, 7/a). A búcsúban a legények csoportos menettáncként a falu különböző pontjaira való vonulások közben a körverbunk bevezetéseként alkalmazzák. Nővel járt páros formái egyszerűbbek, s a dél-dunántúli ugróshoz hasonlók. Eszközös (seprűs, üveges) formái is előfordulnak (Kaposi–Maácz 1958; Martin–Pesovár E. 1964; Martin 1970–1972).

5. Dél-Alföld, Alsó-Tisza-vidék A délkelet-alföldi táncdialektus a régi Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Arad, Temes és Torontál megyék területét foglalja magában. A vidék tánckultúrájáról való képünk elsősorban a Tisza menti és sárréti falvak, valamint a fekete-Körös-völgyi magyar népsziget táncairól szerzett ismereteinkből áll össze. Dél alföldi oláhos zone euro. A Dél-Alföld néprajzi képe rendkívül tarka. A török hódoltság után jelentős román, délszláv, szlovák és német népesség települt e vidékre, s cigányság is nagy számban él itt. A tánckincsünk régi rétegébe tartozó ugrós tánccsalád tiszántúli tagjait oláhos, ugrós, kondástánc vagy mars néven találjuk meg az Alföld keleti és délkeleti részein. Már nem általánosan elterjedt, a parasztság minden rétege által ismert tánc, de mégis eléggé következetesen felbukkannak, főként a pásztorok s a volt uradalmi cselédek hagyományában. A Felső-Tisza-vidéken szórványosabb adatok Biharban, Békésben és a Sárréten megszaporodnak. Előfordul a Szeged környéki, Tisza menti falvakban, s érdekes változata él a fekete-Körös-völgyi magyarság körében.

Sülysáp Ház Eladó