Dragon Ball Z Kakarot Battle Of Gods - Márciusi Ifjak - Kicsit Másképp - Kultúrjunkie
A Dragon Ball Z: Kakarot esetében egy félig-meddig nyílt világú akció-szerepjátékkal akad dolgunk, amely tökéletes alapokat fektet le az anime jópofa leképzésének. A tipikusan verekedős játék tesókkal szemben itt határozottan nem az egy-egy elleni küzdelmek vagy a tag team jellegű ütközetek kapnak főszerepet, így a résztvevők erősségei egyáltalán nem kiegyensúlyozottak. Ó, nem: a műfajnak hála a Kakarot harcrendszere bátran beint ennek! Egyik pillanatban látványosan a túlélésért küzdünk egy kemény bossfight keretében Raditz ellen, egy másik ponton pedig egyértelmű favoritként látványos csapásokkal verjük el aktuális ellenfelünket. Mégis akad izgulnivaló, hiszen a folyamatosan változó erőviszonyok szerves részét képezik az elmesélt sztorinak. Azért akadnak elemek a tagküzdelmekből is: a Namek/Dermesztő-saga környékén két plusz karaktert is vihetünk magunkkal a csapatunkban. Az ő bőrükbe ilyenkor közvetlenül nem bújunk bele, de support támadásokat kérhetünk tőlük a normál csépelés közben, továbbá lekötnek valamennyi ellenfelet a ránk támadók közül.
Az ilyen harci mozdulatokat egyrészt a karakterek körül megjelenő vörös aura, vagy a majdani csapásaik helyét jelölő indikátorok leplezik le, ezeket időben felismerve ütősen tudunk reagálni rájuk, például egy hátbakerülős teleporttal és megszakítással. Repertoárunkban szerepel kitérés, távolsági ki-támadás, közelharci ütés és a ki-töltés, emellett a bal bumperrel aktiválhatjuk hőseink erősebb képességeit, mint a Kamehame. A bal ravasz a blokkolás, a jobb bumperrel a partiban szereplő karakterek képességeit lőhetjük el, míg a jobb ravasszal az átváltozásokat hozhatjuk elő. Utóbbiak életerőt fogyasztanak, így a sorozatban látottak alapján is érdemes a megfelelő pillanatokban elsütni őket, hiszen képtelenek leszünk örökké fenntartani őket. Összességében a harcrendszer messze nem a legkomplexebb azok közül, amit Dragon Ball-játékokban láttam, viszont talán a legközelebb áll az animékben látottakhoz - lenyűgöző! Engem már az első komolyabb, Raditz elleni küzdelem is megvett kilóra, többször is beletört a bicskám, a próbálkozások révén viszont egyre jobb lettem: hihetetlenül eltalálták azt az adok-kapok dinamikát, amit a TV-ben is láttunk.
Magunknak is süthetünk ezt-azt a tábortűz mellett, de azért az mégsem olyan. Emellett beszerezhetünk gyógyító tárgyakat is, ha a harcban inkább a blokkolást preferáljuk, vagy nehezen térünk ki a területre ható effektek elől. A végigjátszás során persze rengeteg karakterrel összefutunk a Dragon Ball és a Z cselekményéből, néha irányítva, gyakran mellékküldetéseket teljesítve velük, a találkák révén pedig a szokványos jutalmak mellett úgynevezett Soul Emblemeket kapunk. Ezeket a közösségi rendszerben használhatjuk fel, ahol hét tematikus közösséget kell kiépítenünk: ilyen a Z-harcosok köre, a kalandorok, az istenek, a szakácsok, a szerelők, a notórius edzők és a felnőttek csapata. Minden megszerzett karakteremblemhez megtalálható ez a hét érték, őket lehelyezve a közösséget jelző táblára további bónuszokat kapunk. Egy-egy közösségen belül is kialakíthatunk tematikus csapatokat, amivel további buffokat kapunk jutalomként. Első kombónak nyilván kézenfekvő az Apa-fia kapcsolat, amelyet Goku és Gohan Z-harcos táblán való szerepeltetése miatt kapunk, de a megtért gonosztevőket lehelyezve is extrák járnak.
Ezen kívül a DLC-ben Whis is beszél róla, hogy ez a találkozás Goku-val és Vegita-val csalásnak számít és nem így kellett volna történnie. A teljes írás a -on jelent meg tegnap és ezen kívül még azt taglalja milyen új kihívást és tartalmakat hoz a DLC. Szó esik benne arról is, hogy az "A New Power Awakens – Part 1, Part 2" DLC-ken kívül érkezni fog még egy nagyobb DLC a játékhoz, mely egy teljesen új story saga, egy teljesen új történet lesz Az eredeti írás
Ahogy haladunk előre a történetben, természetesen sorra jönnek az ikonikus, élvezetes küzdelmek, rengeteg szereplő szemszögéből élhetjük át sorsfordító összecsapásaikat, viszont már 4-5 óra játékban töltött idő után nyilvánvalóvá válik, hogy az open world véletlenszerű szörnyei, a töltelék saibamenek és koponyarobotok bizony egysíkú, könnyű és idegesítő ellenfelek csupán. Ahhoz, hogy a harcokban megfelelően helytállhassunk, különböző módon tápolhatjuk magunkat. Elsősorban elérhető képességeinket kell fejlesztenünk, ezt a nyílt pályákon található, színes gömbök összeszedésével tehetjük meg, amelyek kvázi fizetőeszközként funkcionálnak. További kunsztokat a fő- és mellékküldetések, valamint az edzés segítségével érhetünk el. A folyamatos tréning mellett elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás is, azt pedig Goku és társai magas szinten űzik: a pályákon mindenféle ehető növényekre lelhetünk, illetve majdnem minden állatot (beleértve a dinókat is) megfoghatunk a húsukért cserébe. Ilyenkor nincs más teendő, mint elvinni az alapanyagokat egy tanult szakácshoz (khm, Chi-Chi), aki egy vagy több fogást készít belőle, amellyel többperces buffokra tehetünk szert.
Közreműködik a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar, vezényel Farkas Pál. Vallai kert, március 15., 19:30 A nyílt tengeren céltalanul hánykolódó bárkában ketten vannak: az Egyik és a Másik. Névtelenül, nemtelenül. Közös nevezőjük a Magány. Szófoszlányok, gondolat-reminiszcenciák utalnak valami élhetőre, valamiféle vágyképre, de erős a sodrás, és egyre vonzóbb a mélység. IF Café, március 15., 19:30 Több mint nyolc éve játszott együtt először az iFben Szalay Gábor és Tálas Áron. Áron akkor hammondozott és Mohay Tamás dobolt. Szalay Gábor és Tálas Áron is hangszereik legjobbjai közé tartoznak (Áronnak ilyen több is van a zongorán kívül is). Papp László Budapest Sportaréna, március 15., 20:00 A Red Bull Pilvaker tíz év alatt olyan ikonikus eseménnyé nőtte ki magát, amely rekordgyorsasággal tölti meg a Papp László Budapest Sportarénát. Március 15-én ismét A Szavak Forradalmáé lesz a főszerep, egy minden eddiginél hatalmasabb, jubileumi műsorral készül a Pilvaker-csapat, akik ebben a formában most utoljára láthatók együtt a színpadon.
Red Bull Pilvaker Nemzeti Da Vinci
Az üzlet és a politika konfliktusa A művészi, kreatív produktumok esetében gyakran megjelenik az alkotói szabadság és az üzleti célok konfliktusa: ez a Pilvaker történetében is elkerülhetetlen volt. Mivel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc témája köré épül az előadás, kiszámíthatóan felmerült az ötlet, hogy a politikai, így aktuálpolitikai tartalmat vigyenek színpadra – ekörül 2014-ben be is következett a botrány. A rendezvény előtt néhány héttel 11 slammer adott ki közös közleményt, amelyben bejelentették, hogy kilépnek a produkcióból, mert azt cenzúrázzák. A Pilvaker ne szóljon aktuálpolitikai kérdésekről? Akkor miről szóljon, tessék mondani? (... ) Sajnáljuk, hogy a forradalom, a sajtó- és szólásszabadság ünnepén, nem mondhatjuk el az Erkel színpadán, mit gondolunk ezekről az értékekről – írták a közleményben. A krízishelyzetben Pilvaker szervezőinek is meg kellett szólalniuk: tisztázták, hogy politikamentes műsort akarnak, mert a Red Bull-nak, a rendezvény fő szponzorának mint globális piaci szereplőnek függetlennek kell maradnia.
Ülök egy éve, mért? Mert beszéltem a nép nevében De eljön a nap, amikor ezt is leközli a sajtó És tudom, hogy nincs messze, amikor betörik az ajtó Hintóba ültetnek, amit emberek húznak Hullámzik a tömeg, mint a tenger úgy zúgnak Mer meg mutatja az erejét a nép Ha mindent megelégel és a tettek mezejére lép Akkor gyere velünk, a népünkért megyünk, ne érezd, hogy elvesztél