Az Utolsó Tangó Párizsban / Új Magyar Füvészkönyv. Magyarország Hajtásos Növényei. Határozókulcsok - Botanika, Erdészet - Régi És Új Természettudományi Könyvek
Hollywood-i akták sorozatunk 47. epizódjában az Utolsó tangó Párizsban. Az utolsó tangó Párizsban (1972) Bertolucci álma Bernardo Bertolucci 1970-ben hatalmas közönségsikert aratott Alberto Moravia regényének adaptációjával. A megalkuvó című, a fasizmus polgári gyökereit feltáró alkotás komoly nemzetközi visszhangot kapott, amire nyilvánvalóan Hollywoodban is felfigyeltek, többek közt az a Marlon Brando, akit ekkoriban maga Mario Puzo győzködött, hogy vállalja el regénye filmváltozatának főszerepét, és bújjon bele Vito Corleone bőrébe. Bertolucci-nak ekkoriban volt egy visszatérő álma, melyben az utcán találkozik egy fiatal nővel, akivel aztán felvonulnak egy üres szobába, és ott anélkül szexelnek, hogy egyáltalán ismernék a másik nevét. A rendező sokáig töprengett rajta, vajon milyen tudatalatti ok húzódhat meg az álom hátterében, aztán úgy döntött, bármi is legyen az, megkísérli a mozgókép nyelvén megfejteni a titkot. Miután az ötlet nyomán Franco Arcalli, Bertolucci, és Antonioni állandó forgatókönyvírótársa elkészítette a végleges szövegkönyvet, a rendező rögtön fel is kérte a főszerepekre a Jean-Louis Trintignant-Dominique Sanda színészpárost, akikkel előző, A megalkuvó című filmje is forgott, ám Trintignant visszautasította a lehetőséget a szövegkönyv túlzó és kendőzetlen szexuális tartalmára hivatkozva, és bár Sanda belement volna, épp akkoriban derült ki róla, hogy gyermeket vár, így kénytelen volt nemet mondani.
- ORIGO CÍMKÉK - Az utolsó tangó Párizsban
- Az utolsó tangó Párizsban - indavideo.hu
- Az utolsó tangó párizsban | Femcafe
- Az Aggteleki Nemzeti Park - Baross Gábor - Régikönyvek webáruház
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Új magyar füvészkönyv
Origo CÍMkÉK - Az Utolsó Tangó Párizsban
Ilyen az Alfredo –Olmo-páros a Huszadik század ban, és ilyen negatív hasonmása Paulnak Az utolsó tangó ban a feleség pedáns szeretője. Persze, érdemes elvégezni mindezen műveleteket. Bertolucci filmjei nagyon erősek, sokfajta elemzést elbírnak a példásan, hibátlanul sokrétű részletek. Nem kétséges, hogy Az utolsó tangó Párizsban sok híres jelenete is legalább annyira idézésre méltó motívuma már az egyetemes filmtörténetnek, mint azok a motívumok, melyekkel Bertolucci a saját filmjeit szereti teletűzdelni. Maria Schneider, amint leül az elhagyott lakás fürdőszobájában a vécére: vizel, megjelöli, birtokba veszi az új helyet, mint egy kis állat. Jeanne vőlegénye, Tom, a rendező, amint "rendez": Léaud két kezének hüvelyk- és muta tóujjával keretet formál, azon át nézi a lányt; azután felpofozza; aztán a karjába kapja. Zene fel. (Híres brazil dzsesszmuzsikus, Gato Barbieri a zeneszerző. ) Marlon Brando, amint nevetve és lihegve, kettesével szedi a lépcsőket, miközben a rettegő – s talán már a gyilkosságra készülő – Maria Sehneiderrel lassan, méltóságteljesen emelkedik a lift vascirádás üvegkalickája.
Az Utolsó Tangó Párizsban - Indavideo.Hu
A rendező a filmhez vizuális inspirációt Francis Bacon festményeiből kölcsönzött, nem egy mű konkrétan is megjelenik a filmben a szereplők egy-egy testtartásában, noha Andy Warhol később több interjúban is elmondta, hogy egyértelműen saját művészetének hatását látta vissza Bertolucci képsorain. Warhol egy ponton azt is mondta, hogy az olasz rendező egész egyszerűen ellopta az ő 1969-ben készült A Blue Movie című filmjének képsorait, noha konkrét hasonlóságokra nem mutatott már rá. Akárhogy is, az Utolsó tangó Párizsban jóval markánsabb visszhangot váltott ki, aminek a stáb vezető tagjai itták meg a levét. A nyílt erotikus tartalmat megjelenítő mozi egy negyvenes, kiégett férfi és egy húszéves lány kaotikus szexuális viszonyát mutatja be a lehető legcsekélyebb finomság nélkül, sokszor kifejezetten explicit módon, aminek hatására a bemutatót követően például Olaszországban büntetőeljárást is indítottak a film ellen, Franco Arcalli forgatókönyvíró, Alberto Grimaldi producer, Bernardo Bertolucci rendező és Marlon Brando felfüggesztett, két hónapos börtönbüntetést kapott, a cenzúrabizottság pedig lefoglalta és bezúzatta a film kópiáit.
Az Utolsó Tangó Párizsban | Femcafe
Olyasfajta tapasztalt világjáró, aki képes órákat tölteni egy sötét sarokban, aztán dühös káromkodásokba bugyolált bölcseleteket lihegni alkalmi ketrectársa fülébe, végül pedig csüggeteg kisfiúként sírva fakadni. A legendás Marlon Brando hihetetlen érzékletességgel és lelkierővel formálja remekbe ezt a melankolikus magányában is dühöngő zsarnokként viselkedő, bomlott figurát. A Paul elgyötört arcára kiülő világfájdalmat a jeles színész sajátjaként élte meg, s erről így vallott: "Mindig, amikor olyan szerepet játszottam, amelyben szenvedni kellett, nekem muszáj volt átélnem a szenvedést. Ezt nem lehet szimulálni. Keresned kell valamit önmagadban, ami kínoz, aztán egész nap életben kell tartanod ezt a gyötrelmes érzést. " A szürke lakás kicsiny termeiben bolyongó kamera legtöbbször félalakos beállításokban és közelképekben, általában üres sötétségben láttatja Brando szörnyűséges végvonaglását. Számára már az sem hozhat enyhítést, ha találkozik levert anyósával, vagy felesége pedáns szeretőjével, aki az ő életének negatív ellenpontja, tükörképe.
Az Aggteleki Nemzeti Park - Baross Gábor - Régikönyvek Webáruház
Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Új Magyar Füvészkönyv
A Putnoki-dombság nyugati részén 56, 9-ha-os területen, kb. 300 m-es magasságban két lápszem fekszik: az 1, 8 ha-os Kis-Mohos és a 4 ha-os Nagy-Mohos. Mindkét tavacska a harmadidőszaki üledékekből felépülő Piroska-hegy ÉNy-i oldalának megcsúszásával, suvadással kialakult mélyedésben jött létre. A Nagy-Mohos kb. 25. 000, a Kis-Mohos kb. 15. 000 éve, a mainál nedvesebb és hűvösebb éghajlatú időszakban keletkezett. A lápok kialakulását, fennmaradását kőzettani, domborzati viszonyok és mikroklimatikus okok együttesen tették lehetővé. A tavacskák az elmúlt évezredek során lassan feltöltődtek, amiben a talajbemosódás mellett a rajtuk kialakult növényzet meghatározó szerepet játszott. Ennek során a főleg szőr- és tőzegmoha alkotta rétegek megőrizték az eltelt időszak növényzetének emlékeit, kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé téve a területet. Erre már a lápok egyik legjelentősebb kutatója, az 1929-1931 közt itt vizsgálódó Zólyomi Bálint botanikus is felhívta a figyelmet. A 130 éves kutatás során összesen 72 edényes növényfaj került elő a lápokról.
– Budapest, 1892. május 9. ) magyar politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója. A dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt "vasminiszternek" nevezték, kora Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelte benne. akár 50% 20% 50%