Caryl Churchill Az Iglic | Irodalom - 11. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis
Írta: Caryl Churchill A Katona József Színház és a Budapest Bábszínház közös előadása. Az előadás a Budapest Bábszínházban látható. Van egy világ, párhuzamos a miénkkel. Nem alatta fekszik, nem is fölötte lebeg: összefonódik vele, emberszem elől elrejtve, mégis valóságosan. Mézeskalácsházak és gyerekváltó banyák, manók, árnyak, lidércek, ágyalatti rémek elfeledett világa. Mert bár nem látjuk, hétfő reggelenként mellettünk áll a Vascsontú Vérmumus a buszmegállóban. Egy történet - felnőtteknek. Caryl Churchill darabjában mindkét világ hideg és magányos, közöttük pedig ott bolyong az Iglic, a különös haladzsanyelven beszélő, ezeréves alakváltó tündér. Az Iglic. Egyedül van, épp úgy, mint Lily és Josie, a két kamaszlány, akikkel összekapcsolódik a sorsa. Őrangyaluk lesz és ártó szellemük, barátjuk, gyermekük és halálos ellenségük. Ezer alakban kíséri őket, ezer varázslattal kapaszkodik beléjük - pedig nem akar mást, csak játszani, szeretve lenni, élni. A Katona József Színház és a Budapest Bábszínház koprodukciójában az egymás mellett létező, ám egymás nélkül elképzelhetetlen hétköznapi és mesebeli világ is megelevenedik.
Az Iglic
De szerintem ez mindenkinél fennálló és létező kérdés, hogy egyik oldalról az villan be, hogy a szívedre hallgass, a másik oldalról, hogy az eszedre. Mi az erősebb, a tudat, vagy az érzelem? 16 éves voltam, szombat esti buliba mentem. A szüleim kint laknak a Rómain, és akkor még ritkán járt arrafelé bármilyen tömegközlekedési eszköz, és pont elment egy busz az orrom előtt, fél órát kellett várni a következőre. Tél volt, és sötét, ott álltam egyedül a buszmegállóban, és megállt mellettem egy taxis. Minden lepergett előttem: ha beszállok a taxiba, a szüleim mobil híján nem fogják tudni, hol vagyok, napokig keresnek… Másik oldalról meg nem fogok itt fagyoskodni a megállóban, beszállok a taxiba, semmi bajom nem lesz… Végül nem szálltam be. Volt egy pillanat, amikor vitatkoztam magammal, hogy beszállok, nem szállok, érdekes érzés volt. A történet szerint az Iglic teljesíti a lányok minden kívánságát, csak nem lehet tudni, hogy mi lesz ennek a következménye. Érdekes az is, hogy valójában mikor is teljesíti Iglic a kívánságokat, nagyon öntörvényű lény, de engem sokkal jobban érdekelt, hogy nincsen férfi a darabban, és hogy a hímnem hogyan jelenik meg, s megjelenik-e egyáltalán.
A lírikus epilógja 2. Jónás imája 3. Mint különös hírmondó 4. Ősz és tavasz között 5. Esti kérdés 6. Fortissimo... Tartalom: Osztályos elérhetőség Telefon: +36 1 438 8425 Cím: 1027 Budapest, Frankel Leó út 17-19. II. emelet Dr. Klára Tamás Phd. Lírikus epilógia elemzés. megbízott osztályvezető főorvos Dr. Egyed Kálmán Ferenc főorvos Dr. Danka László főorvos Dr. Török B... Itt a vakáció, s bizony érdemes változatosabbá tenni a gyermekekkel töltött időt egy-egy új helyszín vagy program kipróbálásával. Erre lehetőség pedig bőven adódik gyönyörű fővárosunkban, Budapesten is, akár ingye... 6 km megnézem Tépe távolság légvonvalban: 23. 7 km megnézem Szentpéterszeg távolság légvonvalban: 32. 4 km megnézem Sárrétudvari távolság légvonvalban: 46. 9 km megnézem Sáránd távolság... Szia! Nekem is volt hasonló leletem, nem kell aggódni! Az első gyerköcömmel is hasonló szuper értékeim voltak mindig a vizeletben és most a kistesóval is. Volt, hogy kaptam kezelést volt ho... És azonnal észreveszem, hogyan emelkedik a hangulat, élni és alkotni akarok, sőt dolgozni is.
Babits Mihály: A Lírikus Epilógja By Magy Tan
A központi gondolat a legnagyobb bűn, egyben a legnagyobb erény: a lázadás felmagasztalása. A bűn – mint megszólított transzcendens alak – hallgatja a dicsőítést és a fohászt. Költői ars poetica ez is, a változtatni, a merészen, bátran újítani akaró költő önfeltárulkozása. A korábban olvasott filozófusok közül Nietzsche hatása ismerhető fel a versben. Ars poetica: költészettan, költői mesterség (lat. Babits Mihály: A lírikus epilógja by Magy Tan. ); 1. olyan műalkotás, amely a költészetre vonatkozó szabályokat foglalja össze 2. olyan műalkotás, amelyben a költő a költészethez fűződő viszonyáról, az irodalom és művészet feladatáról vall. Alkaioszi versszak: alkaioszi sorokból álló strófa: X– u –(X((– uu – u – alkaioszi tizenegyes; X– u –(X((– uu – u – alkaioszi tizenegyes; X– u –(X((– u – (u alkaioszi kilences; –; –uu(–uu(–u(–u alkaioszi tízes; –;A modernebb értelmezés szerint a harmadik és negyedik sor egybe tartozik, így alkotják az alkaioszi tizenkilencest. Óda: (a görög odé = ének szóból); lírai műfaj, magasztos tárgyú patetikus hangú ének, istenekhez, kiemelkedő személyekhez vagy megszemélyesített fogalmakhoz szól.
A kötet nyitó verse az In Horatium. Programvers vagy inkább ars poetica. Az antikvitás költészetéért lelkesedő Babits az aranykor költőóriását, Horatiust szólítja és szólaltatja meg versében. Az In Horatium cím jelentése kettős. Egyszerre jelenti a tisztelet megnyilvánulását és a szembenállást. Ugyanakkor az idézett első négy sor az arisztokratikus gőg megnyilvánulásaként is értelmezhető. "Gyűlöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. " A középút elvetésével Babits nyíltan vállalja a mindenségvágy, a "soha meg nem elégedés" eszményét. Az idézett verssorok eredetileg a kultikus szertartások nyitányára utalnak, amely a be nem avatottak távoltartására irányult. Az áttett jelentés hasonló tiltás: a be nem avatott (értsd: az irodalomhoz nem értő) személyeket igyekszik távol tartani a titkos misztériumtól. A vers műfaja óda, így az ókori ódák versformáját, az alkaioszi versszakot idézi. Az istenek megszólítása helyett Babits verse rejtett, titokzatos erőket szólít meg.