Dada Mona Lisa — Szent Istvan Nap

July 20, 2024

Marcel Duchamp – LHOOQ (1919) című alkotása a dadaizmus ikonikus alkotása. A híres-hírhedt művész egy Giocondát ábrázoló képeslapból (20 x 12 centiméter) alakította ki férfias figuráját. Atitokzatos mosolyú szépasszonyra kecskeszakállat és hetyke bajuszt pingált. Pedig hol volt még ekkor a Conchita Wurst -féle popkulturális élmény… Duchamp nem érte be ennyivel: a képeslap aljára a különös L. H. O. Q. címet írta fel. Az ártalmatlannak tetsző mozaikszó franciául kiolvasva úgy hangzik, hogy: Elle a chaud au cul, vagy "Jó a segge". Ehhez nem lehet mit hozzá fűzni… Végül mint, aki jól végezte dolgát, szépen szignózta a reprodukciót. És ha már reprodukció, érdemes megemlíteni, hogy nincs még egy olyan festmény, amelynek ennyi átfestése, parafrázisa, így vagy úgy továbbgondolt utánérzése született, mint a Mona Lisáról világon. Egy 1980-ban kiadott könyv több mint száz ilyen másolat számlált össze. Létezik kövér, terhes, tibeti népviseletbe bújt, hajcsavarós, sőt még Sztálin arcú "példány" is.

Marcel Duchamp: L. (a Phillipsnél kalapács alá kerülő 1964-es példány) – forrás: Phillips A fennmaradó 1964-es replika-példányokból néhány árverésekre is került: 1999 májusában a Christie's New York-i aukcióján valaki 607. 500 dollárt fizetett ki az egyikért, majd 2017 októberében a Sotheby's párizsi árverésén – 400–600. 000 eurós becsérték után – 632. 500 eurót (743. 162 dollár; 194, 8 millió forint) adott meg valaki a 25. számú példányért. Ez a legtöbb, amennyit egy L. -ért mindeddig valaha is fizettek. A most a Phillisnél megvásárolható darab ebből az 1964-es sorozatból az utolsó előtti, vagyis a 34. számú, amelynek érdekessége (hiszen ezek mindegyike egyedileg megrajzolt példány), hogy szinte alig látszik rajta a bajusz és az alsó ajak alatti aprócska szakállka; mindenesetre a ház ennek ellenére is 200. 000–300. 000 fontot (277. 000–415. 000 dollár) remél majd kapni érte, legalábbis ezt a becsértéket adták meg a tételhez. Marcel Duchamp: L. (a Sotheby'snél 2017-ben árverezett 1964-es példány) – forrás: Sotheby's Az április londoni aukción a Duchamp-mű mellett egyébként többek között még Mark Rothko 1968-as Cím nélkül i vásznát (becsérték: 2, 5–3, 5 millió font), Frank Stella egy 1977-es festményét (becsérték: 2, 5–3, 5 millió font), Tamara de Łempicka 1930-as art deco női portréját (becsérték 1, 5 millió font körül), vagy éppen Jean Dubuffet és Andy Warhol munkáit lehet majd megvásárolni.

Museográfia Ez a mai napig az ingatlan a Francia Kommunista Párt, amely helyezte letétbe a 99 éves a Nemzeti Museum of Modern Art meg a Pompidou Központ. Louis Aragon költő ajánlotta fel a PCF-nek, aki magától Duchamptól kapta ajándékba. 2002- ben kölcsönadták a Királyi Művészeti Akadémiának. Szerint Arturo Schwarz, a The Complete Works of Marcel Duchamp, a munka tartozó kommunista párt csak egy 1930 replika, sőt egy nagyobb formátumú (64, 7 x 48, 2 cm ellen 19, 7 × 12, 4 cm az "eredeti"). Aragon ajánlotta fel, aki Hans Arptól kapta. Az eredetit Schwarz jelzi, hogy egy párizsi magángyűjteményhez tartozik. Ennek a munkának hat példánya lenne, ez a második. Előzmények Sapeck 1883-ban készített és a Le Rire-ben megjelent illusztráció. Az Incoherent Arts kiállításra 1883-ban Sapeck előállította Mona Lisát, aki elszívta a pipát, amely előkészíti Marcel Duchamp munkáját 1919-ben. A Mona Lisa bajuszokat Duchamp előtt és természetesen utána készítették; 180 körül van. Megjegyzések és hivatkozások ↑ Dalia Judovitz, Bontogassa Duchamp: Passages de l'art, trad.

Szent István napján az Oktogon és a Hősök tere között monumentális, guruló díszletekkel, installációkkal és szobrokkal, valamint INSIDER Mindenki erre várt: itt vannak az idei a Szent István Nap részletei Vidékről is érdemes lesz feljönni Budapestre: különleges akcióval készülnek a fővárosi szállodák is. INSIDER Íme a Szent István Napok két gyöngyszeme: Komolyzene kilátással, operett koccintással! A Szent István Napok keretében a komolyzenei dallamokhoz csodás panoráma dukál, míg az Operett Korzó pillanatait egy pohár pezsgőkülönlegesség teheti feledhetetlenné a Vígadó téren. Augusztus 20. között mind a két helyszínen találhat mindenki kedvé INSIDER Más lesz az idei augusztus 20. – így ünnepelünk majd a járvány árnyékában Azt reméltük, hatalmas bulival, utcabállal és minden eddiginél látványosabb tűzijátékkal ünnepelhetjük idén az államalapítás évfordulóját, de a járványügyi helyzet miatt az emberek most családias, meghitt ünnepnapra készülnek. A Ripost által megkérdezette

Szent Istvan Napoleon

– közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény (alkotmány) is Magyarország hivatalos állami ünnepeként, az egyik nemzeti ünnepként rögzíti augusztus 20-át. Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Először 2013-ban adományozták oda. Alább a nemzeti ünnep pécsi és baranyai programjai olvashatók.

Szent István Egyetem Georgikon Kar Nyílt Nap

Közélet Zászlófelvonás és új kenyér a Széchenyi téren + FOTÓK 2014. augusztus 20. szerda 2014. szerda Fúvószenekar, táncelőadás és hagyományőrző programok kíséretében ünnepélyesen felvonták a nemzeti zászlót a Városháza előtt, Botka László polgármester mondott beszédet, Kondé Lajos püspöki helynök megáldotta az új kenyeret, majd megkoszorúzták Szent István és…

Szent Istvan Nap 2021

A krisztusi hit elterjesztésével, a keresztény erkölcsök meghonosításával megnyitotta a keletről jött magyarság előtt a nyugati művelődés kapuit s államépítő munkájával megvetette a magyar nemzet életének és fejlődésének szilárd alapjait. …s a nemzet gondolatának kifejlesztésével a magyarság egymást követő nemzedékeinek lelkébe mélyen belevéste a magyar állam szuverénitásának, a magyar nemzet szabadságának s a magyarság magasabb európai küldetésének tudatát és akaratát. " • A törvény Szent István emlékezetére augusztus 20-át minden évben ünneppé nyilvánította • A kommunizmus évtizedeiben bár augusztus 20-a ünnep volt, nem Szent István ünnepeként tartották számon • 1950-től e napon az alkotmány, illetve a népköztársaság napját ünnepelték • A rendszerváltozást követően az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította augusztus 20-át ismét állami ünneppé • Szent István tetteiről az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása is megemlékezik Forrás:

Szent István Napok

A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-i nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az új kenyér ünnepe A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették. Felelevenedtek a régi tradíciók A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23.

Szent István Nap 2021

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza. Ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket. A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel.

(Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett. A katolikus egyházfő azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart. XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt a sorból. Mária Terézia szinte ugyanekkor a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. Ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

Szerelem Van A Levegőben 60 Rész Tartalma