Ady És Csinszka Szerelme - Mi Az A Cafeteria
Csakhogy Léda volt a költő életének megrontója is. Ahogy két dudás nem fér meg egy csárdában, úgy két ennyire hasonló személyiség sem sokáig bírja ki egymás mellett. Ha nem jó az illeszkedés, a hasonlóság egyenlő felek küzdelmévé, héják nászává fajul. Ady és csinszka szerelme. Ady és Léda kapcsolata ennek megfelelően maga volt a színtiszta ambivalencia. A ragaszkodás és a gyűlölet váltakozása, amely mindkettejüket felemésztette. Léda örökké féltékeny volt Adyra a női körökben való népszerűsége miatt, Ady pedig megfojtva érezte magát a párjától való függés miatt. Kettejük viszonya Hatfield szavaival élve úgynevezett szenvedélyszerelem volt: egy élvezetes, mégis fájdalmas tűzörvény, amelyben "százegyszer tört százszor tört varázs". "Tarts meg engem, míg szögek vernek" Amíg Adél a görög mitológia egyik legkülönösebb nőalakjáról, a hattyúvá változott Zeusszal háló és tojásokat tojó Léda királynőről kapta becenevét, addig Boncza Berta fedőneve már sokkal intimebb természetű volt. Berta ugyanis puszta tréfából adta a Csacsinszky nevet Adynak, amire ő válaszul Csacsinszkának kezdte hívni feleségét.
Ady És Csinszka Szerelme
Persze, ha belegondolunk a 9. évébe érő kapcsolat az asszonnyal ki is fáraszthatta addigra. Hiszen azért neki sem lehetett könnyű például az az időszak, mikor Párizsban egy házban lakott Lédával és férjével, s mindössze egy emelet választotta el őket. Akkor sem, ha ez a hármas jól megvolt egymással. (Egyesek szerint azért, mert Léda férje a saját neméhez vonzódott, míg mások azt mondják azért, mert más szoknyákat hajkurászott. ) Akárhogy is, ki akarna egy életen át örök harmadik lenni? És soha senkinek sem az első? Így mikor ráébredt, hogy Léda sohasem lesz csak az övé, teljes szívével Csinszka felé fordult. A háború kitörésének évében Ady Elbocsátó szép üzenetet küldött Lédának. S egyúttal elindult Boncza Berta apjának kúriájára, hogy első ízben találkozzon vágya "új" tárgyával. Egymás otthonai - Ady és Csinszka | Petőfi Irodalmi Múzeum. Az első vizitből lánykérés lett, amit az apa kereken visszautasított. Hiába volt egy egész ország ünnepelt írója és publicistája Ady, Csinszka apját ez nem hatotta meg. Főleg azért, mert lánya ekkor már egy másik férfi, Lám Béla gyűrűs menyasszonya volt.
Olyan lány, aki meg tudott élni a munkájából. Az a hat esztendő, amit édesapja halála óta végigharcolt, az életéért tanulva, tervezve, letörve és felemelkedve a jövőjéért, emberré érlelte. Céljai voltak – írja a napló elején édesanyjáról, aki nem mellesleg huszonnyolc évvel idősebb apjának unokahúga volt, és Csinszka születése után néhány nappal meghalt. Ebből a kis részletből is kitűnik, hogy Csinszka a tények rögzítésén túllépve ábrázolni – és megérteni/megmagyarázni – próbálja azt, ami körülötte történt. Így jár el akkor is, amikor gyermekkori élményeiről, vagy a Svájci leánynevelő intézetben töltött időről van szó. És fokozottan erre törekszik akkor, amikor az Adyval kibontakozó kapcsolatát elmeséli. Hiszen nyilván egy kívülálló számára teljesen érthetetlen, ahogy ez a kapcsolat szárba szökken és házasságba torkollik. Mi mozgatta Csinszkát? Ady és csinszka kapcsolata. Szerelem? Tisztelet? Birtoklásvágy? Félrecsúszott gondoskodni akarás? Szembeszállás a konvenciókkal? Mindez együtt? Minden őszinteségével együtt olyan, mintha maga sem tudná pontosan megfogalmazni a választ.
5. A választható béren kívüli (VBK) juttatási rendszer elosztási alapelvei A juttatási rendszer elosztási alapelveinek meghatározásakor sarkalatos pontja a munkavállalók egyéni éves juttatási keretének megállapítása, melyre a munkáltatók hagyományait, szándékait, elkötelezettségét; a rendelkezésére álló forrásokat figyelembe véve a szakirodalomban és a gyakorlatban többféle lehetőség kínálkozik. Az éves juttatási keretösszeg megadása történhet - minden munkavállalóra azonos mértékben, egységesen, - munkaköri szintenként különböző mértékben - az alapbér%-ban kifejezve egységesen vagy munkakörtől függően különbözőképpen A rendszer alapjának meghatározásához feltétlenül figyelembe kell venni - a munkavállalói szokásokat - munkavállalói/érdekképviseleti igényfelmérés alapján kialakult véleményeket - meglévő emberi/anyagi erőforrásokat.
Mi Az A Cafeteria Bar
A munkáltatóknak azonban fel kellett ismerniük, hogy a munkavállalók részéről felmerülő számos egyéb igényt, amely az egyén - biztonságérzetére, - szociális szükségleteire, - elismerési igényére, - önmegvalósítására irányul, a juttatások rendszerén keresztül tudja hatékonyan és megfelelő módon megoldani. Az ösztönzés új tendenciái Magyarországon a rendszerváltásig az uralkodó politikai rendszer alapvetően meghatározta a juttatások rendszerének és "elosztásának" tartalmát. A legtöbb nagy, ismert munkáltató (szocialista nagyvállalatok, pénzintézetek, stb. ) a juttatásoknak hagyományokon alapuló, szociális jellegű, de a legtöbb esetben széles körét kínálta fel. A világban uralkodó új munkaerő piaci helyzet, mely dinamikus munkakörnyezetet tételez fel, a 90-es évektől kezdődően a magyar munkáltatóktól is új magatartást követelt meg. Mi az a cafeteria juttatás?. Amellett, hogy a fizetésekben megjelent az egyéni kompetencia; a versenyképesség fenntartása érdekében a bérezés mellett nagy szerepet kapott az egyénhez kötődő, ösztönző juttatási csomag kialakítása, mely alapvetően a munkáltató szándékait tükrözi, de összhangban áll az egyén céljaival és igényeivel.