Sonline - Népszerű Színészekkel Forog A Pesti Balhé Című Vígjáték: 1789 Július 14 Juin
Ne balhézz már! Frissítve 2020. július 31. 10:11 Publikálva 2020. július 30. 08:00 Hat gyerekkori jóbarát hosszú kihagyás után újra összeáll, hogy lebonyolítsanak egy egészen sajátos képrablási akciót, és mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, azonnal elkezdenek begyűrűzni a problémák ravasz ellenlábasok, tömör smasszerek és saját alkalmatlanságuk képében. Abból már az első előzetes sem csinált titkot, melyik népszerű amerikai franchise ihlette Lóth Balázs, A mi kis falunk és a Drága örökösök című sorozatokon edződött rendező nagyjátékfilmjét. És az elgondolás nem is rossz, hisz az Ocean's-filmek nem a látványos akciók és magyar viszonyok között kivitelezhetetlen egyéb feature-ök miatt váltak ismertté: nagyon cool karaktereket mozgattak, akik remek dialógusok és laza hányavetiség kíséretében hajtották végre körmönfont akcióikat. Mindezt fényűző keretek között, de ha valamire, akkor a felvágásra mi magyarok is képesek vagyunk. Pesti balhé - Petőfi Mozi - Pápa. A jól honosított alapötlet és az akció egyedi célja (amit most inkább nem lőnénk le) ellenére azonban a Pesti balhé szinte minden téren csúfosan elbukik.
Pesti Balhé - Petőfi Mozi - Pápa
Mészáros Béla főhősként a legkevésbé érdekes, ő tényleg nem tudott mit kezdeni a döcögő írással, de Petrik Andrea, a színészt játszó (és így némi teret kapó, meg néhány szögből RDJ -ra és Buscemire hajazó) Inotay Ákos és persze a veterán tolvajt hozó Reviczky Gábor tényleg sziporkáznak – hozzá köthető az egyetlen, a nézőtérrel egységesen átröhögött pillanat. És oké, Andrea se kapott túl erős billentyűzettel megírt figurát, de mivel nekem is van hasonló személyiségű volt gimis társam, így látom, hogy játékával mennyire jól elkapta ezt a jellemet. A többiek pedig annyira mellékszereplők, hogy jobb filmeknél is max ha nagyon pozitívan lóg ki valaki, akkor érdemes csak kitérni rá. Talán Crespo Rodrigo érdemel csak egy említést. Viszont itt részlegesen már érintettem a film egyetlen igazi baját: a forgatókönyvet. Pesti balhé szereplők. Egyrészt egy ilyen kifordított alapszituációban sokkal több potenciál volt és bár a rendezés és a fényképezés itt-ott megpróbálja menteni a menthetőt, ezek csak részsikerek. Szerencsére maga az akció korrekt, csak tényleg egy kis fantáziával ebben sokkal több lett volna.
Forgatókönyvíró: Inotay Ákos, Kis-Szabó Márk, Lóth Balázs Operatőr: Balázs István Balázs Zene: Gulya Róbert Szereplők: Mészáros Béla, Petrik Andrea, Reviczky Gábor, Szabó Simon, Elek Ferenc, Inotay Ákos, Hegedűs D. Géza, Jászberényi Gábor, Járai Máté, Crespo Rodrigo Gyerekkorukban elválaszthatatlan haverok voltak. Csak kicsit rosszak: ártatlan kalandozásaik nyomában lángoló gyerektáborok és rémült pedagógusok maradtak. Azután felnőttek – de szerencsére nem komolyodtak meg. Marcell (Mészáros Béla) kivételével, aki kőgazdag, de nem túl boldog mérnök lett, mind ugyanolyan gátlástalan, pihentagyú tréfacsinálók, mint voltak. És amikor a banda (Szabó Simon, Elek Ferenc, Petrik Andrea, Jászberényi Gábor, Inotay Ákos) egyik tagjának az az ötlete támad, hogy egy fura festményét társai James Bondot megszégyenítő ügyességgel lopják be az évszázad műkincs-árverésére, még a tőlük eltávolodott régi cimborát is sikerül rábeszélni az eszement bűntényre. De nincs tökéletes terv. Vagy hát: náluk biztos nincs.
16-án visszahívta Neckert, majd Párizsban 17-én megkapta Bailly polgármestertől a háromszínű kokárdát, a Forradalom (lásd a fotót). 1789. július 14-én, a Bastille megrohamozásának időpontja "1789. július 14-e a teljes forradalom" - hangsúlyozza Henri Martin, a szenátus július 6-i törvényének előadója (lásd a szenátus honlapját). "Ez az új korszak döntő győzelme az Ancien Régime felett (... ), a legfőbb erőfeszítések arra készültek, hogy elfojtsák a forradalmat a bölcsőjében; Párizs köré nagyrészt idegen haderő koncentrálódott. Párizs felállt, és, a despotizmus régi fellegvárának megszerzésével megmentette az Országgyűlést és a jövőt. " A Közgyűlés és a Szenátus július 14-ét választja, és más, kevésbé szimbolikusnak ítélt időpontokat különít el. 1789 július 14 day. Május 5-ét, vagy a Generates Estates megnyitását Henri Martin szerint "a legnagyobb számban kevésbé ismerik", és ez csak "a régi Franciaországból a forradalmi Franciaországba való átmenetet" jelenti. Július 14-én "sokkal több, mint augusztus 4-én, amely a feudális kiváltságok eltörlése; sokkal több, mint szeptember 21-én, amely a királyi privilégium, az örökletes monarchia eltörlése".... és 1790. július 14-én, a Föderációs Nap dátumán 1789 nyara óta az összes francia tartományban létrejöttek a nemzeti gárdák regionális "szövetségei".
1789 Július 14 Day
Hogy ezekhez puskaport és lőszert szerezzenek, úgy döntöttek, megostromolják az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille-t. (Az épületbe a királyok elfogatóparancs nélkül bárkit bezárathattak – de a közhiedelemmel ellentétben kifejezetten kényelmes, "ötcsillagos" börtön volt. ) A Bastille akkor már szinte üresen állt, csak hét idős ember raboskodott itt, akikre 80 veterán és 30 gránátos vigyázott. Az emberek körülvették az erődöt, amelynek parancsnoka tárgyalásra invitálta képviselőiket. A türelmetlen tömeg nem sokkal később behatolt a védtelen külső udvarra, ahol lövöldözés kezdődött. Az ostromlókhoz hamarosan a párizsi nemzetőrség tagjai és katonák csatlakoztak, akik ágyúkat hoztak magukkal, a királyi hadsereg közelben állomásozó egységei tétlenül szemlélték az eseményeket. A Bastille kormányzója, Bernard-René de Launay el akarta kerülni a további vérontást (a harcban addig 83 ember halt meg) és fél hatkor kinyittatta a kapukat. Rien, azaz semmi – írta naplójába a gyanútlan XVI. Lajos a Bastille ostromának napján » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A beözönlő, felbőszült tömeg őt, három tisztjét és négy katonáját meglincselte, de Launay levágott fejét lándzsára tűzve hordozták végig a városon.
Párizsi lakosok, papok, nemesek egyaránt képviseltették magukat a tömegben. "Fete de la Fédération" (Szövetség ünnepe) Forrás: Wikimedia Commons A legpompásabb látványt valószínűleg az a tizennégyezer nemzetőr nyújtotta, akik zászlók erdejében, és zeneszó kíséretében, rendezetten vonultak a Bastille egykori helyéről az ünnepség területére. A ceremóniát Autun város püspöke, Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord irányította. Ennek során a Nemzeti Gárda főparancsnoka, La Fayette, valamint maga XVI. Lajos is esküt tett az alkotmányra. Külföldi delegációk is tiszteletüket tették a rendezvényen, így természetesen az akkor még fiatal Egyesült Államok képviselői is megjelentek a csillagos-sávos lobogóval. Július tizennegyedike: A zsidóság és az 1789-es francia forradalom | Mazsihisz. Érdekesség, hogy ez volt az első alkalom, hogy az amerikai zászló egy másik országban tiszteletét tette. A Szövetség ünnepét négy napos fesztivál követte, az emberek tűzijátékkal, féktelen ivászattal, énekléssel, tánccal, többen egyenesen nyilvános meztelenkedéssel nyilvánították ki a szabadság melletti elköteleződésüket.