Kovács Margit Művei - Építészfórum

August 8, 2024

Kovács Margit Aczélnak diktálta le vallomását a halála előtt pár héttel. Ezen a szövegen kívül azonban soha, sehol nem beszélt arról, hogy mit jelentett számára a rendszer kegyeltjének lenni. És ami igazán különleges a sorsában, hogy nem csak Kádár rendszerének. Kovács a harmincas években, a Horthy-rendszerben éppolyan sikeres és foglalkoztatott művész volt, mint később a kommunizmusban. 10 Galéria: Kovács Margit Kerámiamúzeum Fotó: Vasvári Tamás / Index A szentendrei Kovács Margit Kerámiamúzeum megújult tárlatán már ezek a kérdések is helyet kaptak, a rendkívül népszerű kerámiaművész alakja sokkal árnyaltabban jelenik meg, mint a korábbi évtizedekben. A kiállításban feltűnnek a művész eddig feldolgozatlan hagyatékából származó levelek és fotók, már jól ismert darabok mellett pedig rég nem látott kerámiák is. A múzeum 1973 óta mutatja be Kovács munkáit, és máig ez az egyetlen olyan vidéki kiállítóhely, amely el tudta érni a bűvös évi egymilliós látogatószámot. Sokáig kötelező programhelyszíne volt a Magyarországra látogató állam- és kormányfőknek, az iráni sahtól az angol királynőn át a spanyol királyig sokan megcsodálták Kovács Margit munkáit.

Felhasználás - Hírek, Cikkek Az Indexen

(MTI) – A győri születésű művész kerámiafiguráinak évtizedek óta a belváros egyik legszebb műemléképülete, a Kreszta-ház ad otthont. A tárlaton látható alkotások egy részét Kovács Margit adományozta szülővárosának. Ezt a kollekciót egészítették ki a szentendrei Kovács Margit Múzeum letéti anyagával. Azonban a múzeum egésze szűk, nem rendelkezik olyan helyiséggel, amely egy-egy 25 fős gyermekcsoport fogadására alkalmas lenne. Ezért kerül sor kisebb átrendezésre. A fogadóhelyiségben helytakarékos bútorokkal ruhatárat alakítanak ki, a kiállítási teret pedig a műtárgyak átrendezésével "megnagyobbítják", azaz alkalmassá teszik arra, hogy egy osztálynyi gyerek párnákon ülve múzeumpedagógiai foglalkozások részese lehessen. A pályázati forrásból új múzeumi óra sorozatot indítanak, amelyen szó lesz Kovács Margit néprajzi ihletésű alkotásairól, mesefiguráiról és a fazekasmesterség mibenlétéről. A tematikus műhelyfoglalkozások pedig a résztvevők kreativitásának nyitnak teret – mondta Pintérné Gergics Ágnes, a múzeum igazgatóhelyettese a sajtótájékoztatón.

Dr Művei, Könyvek, Használt Könyvek - Antikvarium.Hu

Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Kovács Margit, a kerámia legismertebb magyar művésze szerencsés csillagzat alatt született. A siker gyorsan - már a pálya elején - mellé szegődött, és elkísérte 1977-ben bekövetkezett haláláig. Rendszerek jöttek-mentek, nimbusza azonban folyamatosan emelkedett. Már életében megkapott minden rangos elismerést: különféle kitüntetéseket, sőt önálló múzeumot is Szentendrén. Legfőképpen pedig a közönség megbecsülését. "Én végül is abban látom munkám feladatát, hogy örömet okozzak az embereknek" - nyilatkozta egy interjúban. A program azért hiteles és eredményes, mert munkájában ő maga is örömet talált. Ahogy egy másik újságcikkben elmondta: "Az agyag a mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom... Azt kívánom, hogy ez a hullámverés utolsó lélegzetvételemig elkísérjen. " Termékadatok Cím: Kovács Margit - Múzeumi séta Oldalak száma: 54 Megjelenés: 2008. július 25. ISBN: 9789631357400 A szerzőről VADAS JÓZSEF művei (1946-) művészettörténész, kritikus, egyetemi tanár A Corvina Kiadónál megjelent művei: • Csontváry• Kis magyar művészet• A magyar festészet remekei• Budapest építészete• A magyar art deco• A magyar konstruktivizmus• Kovács Margit

Tárlatvezetés Kovács Margit Munkái Között &Ndash; Kultúra.Hu

A hatvanas évek elején / fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára HU_BFL_XV_19_c_11 És most / fotó: Vincze Miklós/ Archív fotó: Fortepan/A Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztálya _______________ Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában a domborműsort Kovács Margit munkájaként mutattuk be, hivatkozva az akkor az ő nevével összekötött, ma is létező Köztérkép-adatlapra. Az írásunk 2018. februári közzétetele óta aztán a Forster Központ egyik dokumentumából fény derült a valódi alkotóra, noha Kovács Margitnak tényleg létezett egy munkája a Szent István körúton, de ennek az egyébként beltéri műnek a sorsát az életművet jól ismerő művészettörténészek sem ismerik. A pályáját kispasztikákkal és dísztárgyakkal indító Kovács munkái ma egyébként csinos összegekért kelnek el a különböző aukciósházaknál, de elképesztő mennyiségű munkáját – domborműveket, épületszobrokat, vagy épp kerámia faliképeket – csodálhatjuk meg a főváros közterületein is: a legismertebbek talán az egykori Úttörő Áruház ma is létező díszkútja és a Várnegyed évszázados házainak szoborfülkéibe helyezett alakjai, de a két világháború közti modern építészet számos példáján ( Régiposta utca 13., Hollán Ernő utca 16. )

A modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjének munkája már közel hetvenöt éve bújik meg a város egyik ütőerén. A főváros egykori üzletportáljairól Ismeretlen Budapest címmel futó, a pesti és budai oldal legrejtettebb, illetve leginkább ismeretlen helyeit és történeteit bemutató sorozatunkban már többször is megemlékeztünk: esett szó a két világháború közti modern legszebb alkotásairól, sőt, az első, pincérek helyett automatákkal működő éttermekről is. Ideje tehát folytatnunk a sort, bár ezúttal kissé eltávolodva a funkcionalista, egyszerű üveg- és fémportáloktól, hogy megismerkedjünk a város szívének egy elfeledett, ám annál jóval érdekesebb színfoltjával. A Nagykörút legrövidebb szakaszán, az alig több mint fél kilométer hosszú Szent István körúton járva az ember szebbnél szebb épületek alatt sétálhat át – hiszen ki ne pillantana fel néha egy pillanatra a Vígszínház jókora tömbjére, vagy csodálkozna rá a Jászai Mari téri villamosmegálló fölé magasodó épületeket díszítő szobrokra?

14:05 Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1, 25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1, 5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból Sehol egy biztonságos magyar bank? Privátbanká | 2011. 13:36 A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik Privátbanká | 2011. 12:47 Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4, 5-ről 4, 1 százalékra.

DÉNES GYÖRGY Pro Architectura díjas építész, vezető tervező 1973-ban születtem Budapesten. A Szent István Gimnáziumban érettségiztem. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának Építészettörténeti Tanszékén, Szalai András konzulensnél készítettem diplomamunkámat 1996-ban. Diploma után Makay Tamás építészirodájában, majd az Építész Kalákában, 2009 óta saját műtermemben tervezek. Az építészet mellett épületfotózással foglalkozom. Feleségemmel és három gyermekemmel Szentendrén élek. 1991 | Érettségi - Szent István Gimnázium - Budapest 1996| Diploma - Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar - tervező szakirány 1996-1997 | Makay Tamás építészirodájában építész munkatárs 1997-2009 | Építész Kaláka Kft. - építész munkatárs 2000- | önálló tervezői munkák 2002 | vezető tervező 2003 | Az Év Szép Háza díj - Budapest, családi ház 2007 | Budakalász tervtanácsi tag 2009- | dns-műterem 2011 | Fémlemezfedés az építészetben díj 2011 | Pro Architectura díj - Hatvan, buszpályaudvar 2012-2015 | Budakeszi főépítész 2015 | Magyar Főépítészek Egyesület tagja 2015 | Budapest II.

Szalai András - Könyvei / Bookline - 1. Oldal

Kőhalmiról azt is megtudjuk, hogy a diplomaterve egy dumaszínház volt, azt pedig már régről tudjuk, hogy tíz évig járt az építészkarra, ellentétben Szalai Andrással, aki öt év alatt végzett. A szerző méltatását követően – akit Kőhalmi egyszerűen a városi David Attenborough-ként konferál fel – elkezdődik az ismerős vetítés, jön a kigyúrt tulipáncsokor, a páros lábon szökdécselő kis szemetes, a betonvasnyesedék-ablakrács és a löttyintett beton mint a fusi-buhera eklatáns példái, a sztráda melletti nyilvános vécék és a vízparti hal- és lángossütödék esztétikai mélységei és magasságai. Repül az idő, másfél óra és még egy kis ráadás, és már a vonaton ülök, lapozgatom az önvédelmi célra is alkalmas, háromkilós, négyszáz oldalas könyvet, és hirtelen ifjabb Janáky István Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című műve jut eszembe, amit egy időben nagyon sokat forgattam. Hiszen itt is, mint ott, rengeteg a kép, az egyes témák fotóit pedig hosszabb-rövidebb önálló szövegek, egy-egy gondolatnyi monológok szakítják meg és kötik össze.

Vita:szalai András (Építész) – Wikipédia

Márpedig az olvasók nem feltétlenül építészek. Szalai András az: építész, művészettörténész, egyetemi tanár. Tollából pedig költői magasságokban burjánzik (olykor túl) a játékosan szigorú kritika, akár még a legnevesebb építészek által jegyzett botlásokat is kielemezve. A kádárkockák és a teraszokat borító színes üvegekkel megspékelt alpesi építészet hazai elfajzásai után a családiház-építésbe berobbanó "tapló építészeten" túl (amely a posztmodern jegyében az eklektikát, a mediterránt, az organikust elegyíti a tradicionálissal) nyíltan pellengérre állít, és a neociki jelenségéhez kapcsol olyan építészeti bakugrásokat is, mint a Nemzeti Színház épülete vagy a német megszállás áldozatainak emlékműve a Szabadság téren. A Kieselbach Galériában a kötet bemutatásához kötött kiállításon a buheragyűjtemény felvételei mellett Weiler Péter képei is láthatók. A némi nosztalgiával pellengérre állított múlt megjelenítése azonban nem csak a pécsi származású képzőművész és az építész-művészettörténész szenvedélye.

Ez a mű az elmúlt fél évszázad Magyarországának felejthetetlen látlelete, a kis magyar snassz és neociki vizuális enciklopédiája. Azt idézi meg, amikor a buhera szelleme elszabadul, és minden szinten működésbe lép. Megrázó hatású környezet-kulturális és építészeti találkozás, akaratlanul is átállítja az agyunkat – pontosabban azt a bizonyos, korábban már emlegetett, fókuszált tekintetet… A képanyag legalább ötven év vizuális lenyomata, és előzményeihez hozzátartoznak a szerző évtizedeken át folytatott gyűjtései, az újabb és újabb vidéki és városi felfedező túrák. Majd a formálódó tanulságokból összeálló és hasonló címen futott környezetkultúra előadásai az utcai feliratoktól a portálokig, a spontán bódékultúrától a kisebb és óriási esztétikagikszerekig. Az élvezetes stílusban megírt, hatalmas ismeretanyagot megmozgató kötet alapmű építészettörténeti, de környezetkulturális értelemben is. A címben szereplő két fogalom maga a téma. Nehéz őket egyszerűen értelmezni, de épp ebben a körülhatárolhatatlanságban rejlik az érdekességük.

Obi Tükrös Szekrény