Szabó Magda: Für Elise (Részlet) | Mackó Mónika Előadóművész Honlapja, Ksh Halálozási Statisztika

Kutatások és az írónő által adott interjúk alapján a másutt Mikes Editként felfedett gyermekkori barátnő (akit egy interjúban nevelt testvéreként említ) lehet Cili alakjának az eredete. Cili megjelenésének különböző okai lehetnek: lehetőséget ad a trianoni probléma felvetésére és megvitatására, illetve Cili Szabó Magda személyiségének ellentéteként jelenik meg, amit többször hangsúlyoz is az írónő. ( "Cili én vagyok, sokféle önmagam", avagy "ketten alkotunk reális egészet", "Valami misztikus egymásra ismerésben váltunk ikerpárrá, zavart boldogsággal kapaszkodtunk össze, mert mindketten mást akartunk, mint amit éltünk"). Az elbeszélő és Cili két különféle személyiség, különféle nézet. Cilit az "elsődleges jóság", a szeretet, a belenyugvó passzivitás jellemzi, a fiatal Magdolnát pedig a műveltség, a képzelet és az alkotó aktivitás. Szabó Magda: Für Elise - II. kerület, Budapest. Cili " biedermeier jelenség" (biedermeier ágyat is kap ajándékba! ), mindenki azonnal megszereti, az írónő viszont állandóan összeütközésbe kerül a családon kívüli nevelőivel, bár mindig megtalálja azokat, akik a bolondos és fantáziadús személye segítségére sietnek.

1. Szabó Magda: Für Elise (Európa Könyvkiadó, 2003) - antikvarium.hu
2. Szabó Magda- Für Elise – Álmok földjén a könyvekkel
3. Szabó Magda: Für Elise - II. kerület, Budapest
4. Halandósági tábla - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal

Szabó Magda: Für Elise (Európa Könyvkiadó, 2003) - Antikvarium.Hu

Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Szabó Magda- Für Elise – Álmok földjén a könyvekkel. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan voltam, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

:) Szabcsika összes bejegyzéseinek megtekintése

Szabó Magda- Für Elise – Álmok Földjén A Könyvekkel

Valamiben kezdettől különböztünk: én mindent elmondtam neki, őt minden érdekelte, ha kértem, adott tanácsot, ha látta, szenvedek, vigasztalt, olyan természetesen átvette félbolond rögeszméimet, mint egy útibőröndöt, segített cipelni. Szabó Magda: Für Elise (Európa Könyvkiadó, 2003) - antikvarium.hu. Hogy benne mi zajlik, arról hallgatott, mindent elmondott, ami látható volt, lemérhető, de a háttérnek még a mozgó árnyékait is eltakarta. Cili sose volt közlékeny, magunknak kellett kitalálnunk, hol segítsünk, ha valami baj érte, alapélményeim közé tartozik, hogy felmászott a fára a kertben, és leestében majd csontig súrolta a térdét, a vércseppek árulták el, mi érte, meg hogy szokatlan időben friss zsebkendőt kért, amelyet aztán sokkal később a szennyes közé csempészve találtunk meg, a vér a kánikulában, mint az enyv, száradtában megmerevedett, nem is hasonlított önmagához az a bánatos zsebkendő. Cili józan volt, tárgyilagos, minden, ami én akkor még nem, kezdettől tisztán látta saját helyzetét, és bármi történt, fékezte indulatait, valahogy terhére ne legyen már szándéka ellenére valakinek.

Ajánlja ismerőseinek is! Az élet kilencedik évtizedében elkerülhetetlen a múló idővel való szembenézés: az író makacsul kitért minden, kamasszá, majd fiatal felnőtt életére irányuló kérdés elől. Most feltöri a hallgatás pecsétjét, elég öreg már ahhoz, hogy ne szégyelljen semmit, ami vele és övéivel valaha megesett: egyetlen tanúja önmagának, családját behörpölték a temetők, senki érzékenységét nem bánthatja már nyíltságával, még felnevelő iskolája, az államosításból visszanyert és részleteiben rekonstruált Dóczi is csak épületében emlékeztet hajdani önmagára, a kisasszonygyár megszűnt, emlékeit őrzik csak, akik még ismerték olyannak, amilyen volt. Az író szomorúan szabaddá vált ahhoz, hogy végre elkezdje kétrészes életrajzi regénye megírását, az olvasó most az első részt kapja kézhez. Hogy az életregénynek, amely most az olvasók elé került, miért az a címe, amelyről okkal hihető, Beethovent vagy korát idézi, egyszerű magyarázata van: a parányi mestermű szöveg nélkül készült, a két érdekelt, a mester és Elise nyilván tudták, mit beszélnek a hangjegyek, mi csak találgathatjuk, pedig a dallam mond valami határozottat, amely szóval, beszédben rekonstruálható.

Szabó Magda: Für Elise - Ii. Kerület, Budapest

Mindenki tudja már ki az a titokzatos Elise ugye? Hát persze, hogy Cili, a csodás, árva Cili. Cili, aki elvesztette egész életét a Trianoni döntés meghozatalakor, otthonát, szüleit, mindenét, és hiába a csodás család, aki befogadta őt, nem érzi teljes mértékben a sajátjának azt, ami körülveszi. Cili és Magda a kezdeti nehézségek ellenére valódi testvérekké válnak, szövetségesekké. Az írónő számtalanszor utal arra, hogy Cili körülbelül 22 évesen meghal, de sajnos ez már nem derül ki soha, hogy miben, vagy milyen körülmények között. Arra is sok utalást olvashatunk, hogy Magdának ez azóta is óriási fájdalom, még mindig nem gyógyult be a seb. A könyvnek egyrészt azért ez a címe, hogy Für Elise, mert ezt az ő drága Cilijének írta, akit kisgyermekként olyan gyűlölködve fogadott, és aki valójában annak a kornak az áldozata volt; másrészt pedig azért, mert Cili csodálatos szoprán lévén sokszor énekelte ezt a dalt, Beethoven Für Elise-ét, mintha csak tudta volna, hogy ő hamarabb meg fog halni, mint Magda.

Az író szomorúan szabaddá vált ahhoz, hogy végre elkezdje kétrészes életrajzi regénye megírását, az olvasó most az első részt kapja kézhez.

Szeptember elsejéig 616-an haltak meg hazánkban a járvány miatt, ez a hónap utolsó napjára 765-re nőtt, ami azt jelenti, hogy az első őszi hónap alatt hivatalosan 149 ember halálát okozta a koronavírus – az egyéb alapbetegségeik mellett. Ksh halálozási statisztika 2020. A grafikonon jól látszik, hogy az előző évekhez képest a legnagyobb különbség a 65 és 69 éves korosztályban tapasztalható: míg az elmúlt öt évben átlagosan 2500-an haltak meg ebben a korosztályban, idén ez a szám 2900. A adatai szerint az általunk vizsgált tíz hét 537 halottjából mindössze 73 tartozott ebbe az életkorcsoportba, ami azt jelenti, hogy bő háromszázzal több 65 és 69 év közötti ember halt meg az elmúlt tíz hétben az előző évekhez képest, ha nem számoljuk a hivatalosan a koronavírus miatt elhunytakat. A 70-74 évesek közül átlagosan 228-cal, az ennél idősebb, de 80 évnél fiatalabb közül pedig 248-cal többen haltak meg idén bő két hónap leforgása alatt, mint az előző öt év azonos időszakaiban. Az előbbi korcsoportból koronavírus miatt augusztus közepe és október közepe között a kormányzati oldal szerint 75-en, utóbbiból 102-en haltak meg.

Halandósági Tábla - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal

Idén augusztus 10. és október 18. között 537-en haltak meg itthon a koronavírus miatt, hetven százalékuk október 1-je után. Halandósági tábla - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal. A KSH adataiból viszont az látszik, hogy a 65 év felettiek esetében ezerrel több haláleset volt, mint az előző öt év átlaga. A található adatok szerint a 605. és az 1142. sorszámú elhunytak közül 453 volt 65 éves vagy annál idősebb, ha őket levonjuk, marad ötszáz olyan nyugdíjas korú ember Magyarországon, aki úgy hunyt el az elmúlt tíz hétben, hogy – bár a 2020-as halálozási statisztikát az előző öt évhez hasonlítva jócskán megnövelik – a népegészségügyi központ szerint nem koronavírus okozta a halálukat. A grafikonon a fent található nyilakkal lapozhat a diagramok között, így nemcsak az összesített, de a nemenkénti számokat is megnézheti. A koronavírus második hulláma szeptemberben érte el Magyarországot: a napi átlagosan 40-50 új esetet hozó augusztushoz képest szeptember közepén már ott tartottunk, hogy naponta több száz, de olyan is akadt, hogy ezer embernél mutatták ki a Covid-19-et (azóta a napi 4-5 ezres fertőzésszámot is megtapasztaltuk).

Ha nemzetközi rangsorokat akarunk felállítani, akkor nagyon nem mindegy, hogy a regisztrált koronavírusos haláleseteket nézzük, vagy azt, hogyan alakult ebben az időszakban a többlethalálozás – mondta Windisch László, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. A Menedzsment Fórum nak adott interjúban Windisch László leszögezte: nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy mennyi emberéletet sikerül megmenteni, és hány polgártársunkat veszítettük el – olvasható az Index oldalán. Azonban meglátása szerint sokkal tisztább képet kapnánk, ha minden ország – nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is – pontosan követné a nemzetközi módszertant, és ennek megfelelően rögzítené a haláleseteket. " Ez, jól látszik, hogy nem tud megvalósulni. Az interneten elérhető rangsorok – amelyekkel a magyar sajtó előszeretettel példálózik – nem egységes, hanem nagyon széttartó módszertanok és gyakorlat alapján bejelentett haláleseteket listáznak. Ksh heti halálozási statisztika. Ezt egyébként jelzik is az oldalaikon a rangsorolók, de erre már nem terjed ki azok figyelme, akik előszeretettel magyar világelsőséggel riogatnak, hamisan – mondta a KSH elnökhelyettese, hozzátéve, hogy a tavalyi év adataiban azt látták, hogy bár az európai unión belül közel azonos módszertant kellene követni, mégis vannak olyan országok, amelyekben a többlethalálozásnak mindössze a harmadát hozzák összefüggésbe a koronavírussal, máshol – például Magyarországon – pedig közel 90 százalékát. "