Szinetár Dóra Apáti Bence Mate, Magyar Kolteszet Napa Valley
Tehát Szinetár azzal bújt ki a liberális inkvizíció számonkérése alól, hogy: oké, egy jobboldali vezető színházába ment, ám az előző munkahelye, az Operettszínház (amelynek egyébként szeptemberig még a tagja, papíron) sokkal rosszabb volt, hiszen ott egy homofób antiszemita balettigazgatóval kellett együtt dolgoznia. Mondhatni, Szinetár vádalkut kötött a Magyar Naranccsal: egy kisebb bűn alóli föloldozásért cserébe terhelő vallomást tesz egy Kálomistánál is "durvább" jobboldali elhajlóINETÁR HAZUDIKSajnos, van egy igen aprócska gond Szinetár Dóra kirohanásával. Szinetár dóra apáti bence coachworks. Nevezetesen: abból egy büdös szó nem igaz. (…)tovább Forrás: Tovább a cikkre »
Szinetár Dóra Apáti Bence Coachworks
"Az Operettszínház balettigazgatójának ezerszer durvább megnyilatkozásai vannak közszereplőként, a kinevezésekor mégsem kérdezte meg senki, hogy miért nem mondunk fel zsidók, melegek, másként gondolkodók és mindenki, akiket hol burkoltan, hol egyértelműen elítél hetenként egy élő tévéadásban. " Ezt az aljas és vérlázító hazugságoktól hemzsegő mondatot bírta válaszolni arra a kérdésre Szinetár Dóra művésznő, az Operettszínház tagja a Magyar Narancs című hetilap újságírójának kérdésére, hogy miképpen bírja a gyomra, hogy bír tükörbe nézni, úgy, hogy a hírhedt fideszes, Kálomista Gábor színházába fog szeptembertől elszerződni. Apáti Bence: Szinetár Dóra be lesz perelve! - Hír TV. Értem én, - persze, pont én ne érteném - hogy miért is szükséges megmagyarázni a szélbalos Mancs újságírójának a rossz jegyektől és jobboldali igazgatóktól hemzsegő bizonyítványát, azt, hogy miért kell neki libsiként egy szemét, nácifasiszta fideSS-es színházába igazolnia. Tisztában vagyok vele, hogy a feddőn és figyelmeztetően felemelt balliberális kultúrharcosok miatt kellett előrántania a bűvész kalapjából ezt a kétségbeesett és szánalmas Chewbacca védekezést.
Holott ennek pont az ellenkezője az igaz. Az a meleg vagy zsidó beosztottam, aki nem rendszeres nézője a Keménymag című műsornak, az interjúd alapján pedig joggal gondolhatta, hogy én gyűlölöm, megvetem a vallása, a származása, vagy a szexuális orientációja miatt. Úgy akartál nagyokat mondani, úgy akartál a balliberális újságírónál jó pontokat szerezni, hogy engem antiszemitának, nácinak hazudtál. Botrányos fordulat: beperli Apáti Bence a vele csatározó Szinetár Dórát | Titkok Szigete. Hogy azért mondtad, amit mondtál, mert tudatlan vagy, vagy azért mert aljas, nem tudom, de nem is érdekel. Az biztos csak, hogy ez egy nagyon drága bulika, egy nagyon drága interjú volt. Nem kérdés, hogy be foglak perelni. A bíróságon találkozunk. Apáti Bence
József Attila alig ismert hazafias verseiről. Ma, április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. 1905-ben ezen a napon született József Attila, az egyik legjelentősebb magyar költő. A szocializmus időszakában kisajátított, "proletárköltőként" számontartott József Attilának van egy kevésbé ismert oldala is, hazafias költészetét, "magyarság verseit" ugyanis ritkán szokták idézni. Pedig ezen művei is rendkívül izgalmasak és értékesek, segítségükkel a költő egy másik oldalát ismerhetjük meg. A fiatal poéta, kortársaihoz hasonlóan, hihetetlen tragédiaként élte meg az igazságtalan trianoni békediktátum okozta országcsonkítást, s fájdalmának többször is hangot adott. A közismertebb, mélyen elkeseredett és feldúlt hangú "Nem, nem, soha! " című verse mellett figyelmet érdemel a "Bús magyar éneke" című költeménye is, mely a szülőföld iránt érzett odaadásról és hűségről tesz igaz vallomást. BÚS MAGYAR ÉNEKE Száll az ének a mezőnek, esti szellő hollószárnyán, Valami kis kopott ember énekelget búsan, árván Bolondságról, szerelemről, kora őszről, illó nyárról S körülötte elterülő néma magyar pusztaságról.
Magyar Költészet Napja Versek
1964 óta április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját, mely dátum jeles költőnk, József Attila születésnapját is felidézi. Nem hiába, hiszen sokak szerint a legkiemelkedőbb magyar költő volt a 20. században. A költészet napja alkalmából általában irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, költőtalálkozókat, szavalóversenyeket rendeznek, noha a járványhelyzet miatt az ilyen kulturális események megrendezése is korlátok közé szorult, leginkább online zajlottak már tavaly is. Emlékezzünk József Attila egyik legkiválóbb versével, amely Zámbori Soma szinkronszínész előadásában hallgatható meg. Vasárnapi elmerengés vagy kikapcsolódás gyanánt legalább egyszer érdemes meghallgatni: A pandémia többek között nem kímélte a kulturális szférában dolgozókat sem. A velük készített interjúsorozatunk arról, hogyan élték meg a járvány 365 napját, folyamatosan követhető.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre, Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre. Titokzatos messzeségben istent keres magyar hangja, Régi honát, testvéreit – mást se tehet – siratgatja. Piros kedve pillangó volt, sárba fulladt ott Erdélyben, Zöld reménye foszlányai meghaltak a Felvidéken. Nincsen csak egy citerája, húrjai az égig érnek, Rajt' pengeti balladáit véres könnynek, könnyes vérnek. Mámor esték elszállottak, ott fagytak a Karsztok alján S ismeretlen menyasszonya tört liliom, olyan halvány. Nem nézi a délibábot, túl van az már a határon S elkerüli zárt szemét az incselkedő pajkos álom. Holt vitézek sírtájára hullat dalt és nefelejcset S fohászkodik: Uram, Hazám el egészen ne felejtsed: Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre S hazáján ha segíthetne, élne mégis mindörökre. (1922)