Neff T48Cd7Ax2 Indukciós Főzőlap Beépített Elszívóval 80Cm – Fordítás 'Adam František Kollár' – Szótár Magyar-Szlovák | Glosbe
69 dB re 1 pW, max. 74 dB re 1 pW. - Zajszint keringetéses leválasztás esetén (Hangszint EN 60704-3. szerint): normál beállítás min. 41 dB re 1 pW, normál beállítás max. 68 dB re 1 pW, fokozott/intenzív beállítás max. 72 dB re 1 pW. - A zsírszűrő hatásfoka (EN 61591 szerint) 94%. Minden teljesítményadat előzetes érték, amely a kifejlesztett prototípusokkal kapcsolatos legújabb teszteredményeken alapul, és a végtermékek tesztelésekor frissítésre kerül. Fogyasztási adatok és energiahatékonyság (a 65/2014/EU számú rendelet szerint): - Energiahatékonysági osztály: B (az A+++-tól D-ig terjedő energiahatékonysági besorolás alapján). - Hidrodinamikai hatékonyság: A. - Átlagos energiafogyasztás: 57. - Zsírszűrő hatékonysági osztálya: B. NEFF - T58TL6EN2 - Indukciós főzőlap, beépített elszívóval. - Zajszint normál beállítás min. és max. esetén: 42 dB és 69 dB. 2 x 2 elem a közvetlenül integrált, nagyteljesítményű CleanAir szagszűrőkből (recirkulációs konfigurációban). - Optimalizált szagcsökkentő teljesítmény a komplex szagmolekulákat tartalmazó ételek (pl.
Neff - T58Tl6En2 - Indukciós Főzőlap, Beépített Elszívóval
Statisztikai célú sütik a weboldal látogatóinak viselkedésével kapcsolatos információkat gyűjtenek, például, hogy milyen oldalakat látogatnak meg a leggyakrabban, és hogy kapnak-e hibaüzenetet az egyes weboldalaktól. Ezek a cookie-k nem gyűjtenek olyan információkat, amelyek alapján a látogató azonosítható lenne. Minden olyan információ, amit ezek a cookie-k gyűjtenek összesítettek, és ennek megfelelően névtelenek. Ezek mindössze a weboldal működésének színvonalát hivatottak javítani. Marketing célú sütik sokkal célratörőbb, az érdeklődési körnek megfelelő reklámokat biztosít Ezeket általában a hirdetési hálózatok helyezik el a webhely kezelőjének engedélyével. Ezek emlékeznek a meglátogatott webhelyekre, és ezt az információt megosztják más szervezetekkel, például a hirdetőkkel. Külső fél sütijei lépéseket tettünk abba az irányba, hogy a használt cookie-k megfeleljenek a fenti leírásnak, és az "Elfogad" vagy "Nem, köszönöm" kiválasztásával megfeleljünk az elvárásoknak, de néhány külső fél cookie-ját még így is le kell tölteni.
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. Az adatvédelmi szabályzatunkban további információkat találsz a sütikről. Beállítások módosítása Elfogadom
Kollár Ádám Ferenc (szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel öt éves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, amelyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombaton retorikát és poézist tanult, itt 1737-ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Szentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott. Innét ismét Bécsbe helyezték, ahol főleg keleti nyelvekkel, illetve teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1744-45-ben a kun nyelvet utolsóként még beszélő Varró István neki diktálta le Bécsben a Kun Miatyánk már erősen torzult szövegét. 1748-ban kilépett a rendből, s a magánéletbe vonult vissza, hogy minden erejét a tudományoknak szentelhesse. 1748. június 10-én kinevezték a bécsi udvari könyvtár első írnokának, 1749. március 12-én második őrré, 1758-ban első őrré léptették elő.
fordítások Adam František Kollár hozzáad Kollár Ádám Ferenc Származtatás mérkőzés szavak Nem található példa, vegye fel egyet. Kísérletezhet enyhébb kereséssel néhány eredmény elérése érdekében. A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M
Kollár Ádám Ferenc Született 1718. április 17. [1] [2] 1723. április 15. [3] Tyerhova Elhunyt 1783. július 10. (65 évesen) [4] [1] [2] 1783. július 15. (65 évesen) [3] Bécs Állampolgársága magyar Nemzetisége szlovák Foglalkozása író, történész, könyvtáros, jogász Iskolái Bécsi Egyetem (–1740) A Wikimédia Commons tartalmaz Kollár Ádám Ferenc témájú médiaállományokat. Kereszténi Kollár Ádám Ferenc ( szlovákul Adam František Kollár; Tyerhova, Trencsén vármegye, 1718. április 15. – Bécs, 1783. július 15. ) szlovák jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója. Pánszláv, magyarellenes körök vezető személyisége. Élete [ szerkesztés] 1718. április 15-én, Tyerhován született. Szüleivel ötéves korában Besztercebányára költözött, s ott kezdte meg alsóbb tanulmányait, melyeket később Selmecbányán fejezett be. Nagyszombatban retorikát és poézist tanult, itt 1737 -ben belépett a jezsuita rendbe. Bécsben három évig bölcsészetet hallgatott, ezután Liptószentmiklóson a gimnáziumban tanári állást vállalt, grammatikát és szintaxist oktatott.
Ő alapította Bécsben 1771 -ben az első, önálló formában megjelenő, német nyelvű folyóiratunkat, az Allergnädigst privilegierte Anzeigen t. [7] A magyarországi tudományosság megszervezésének első szószólója volt. Miután megismerkedett Bél Mátyás nagyszabású munkásságának befejezetlen hagyatékával, felvetette egy honismertető társaság gondolatát, hogy a sokrétű tudományos feladatot egyesült erővel lehessen megoldani. 1762 -ben elkészítette a "Societas Literaria" tervezetét, mely szerint a tudós tagok nem egy központi intézményben, hanem postai úton álltak volna kapcsolatban, s ily módon küldték volna meg egymásnak kutatásaik eredményeit. [8] Noha az indexre tett De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Hungariae című könyv kapcsán a királynő formailag meghátrált és óvakodott Kollárt a politikai nyilvánosság elé engedni, továbbra is felhasználta őt tanácsadói szerepében. 1775 -ben a királynő érdemei elismeréséül 4000 forint évi fizetést, valamint adományul Keresztény községet adta neki.
Különösen kitűnt a történelem, valamint a héber és a török nyelvek ismeretében. 1748 és 1751 között az egyetemen görög előadásokat tartott az orvosnövendékeknek. 1773. október 6-án a könyvtár ideiglenes, 1773. január 7-én végleges igazgatójának nevezték ki, ezzel együtt az udvari tanácsosi címet is elnyerte. Szlováknak vallotta magát, a felvilágosult abszolutizmus híveként a magyar rendi nacionalizmussal szemben az összbirodalmi állampatriotizmus eszméit, az államhatalomnak az egyházat is magában foglaló felsőbbségét hirdette. 1764-ben e szellemben, udvari támogatással megjelent könyvében (De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis) éles támadást intézett a nemesi kiváltságok ellen. A felháborodott rendek és a klérus a pozsonyi országgyűlésen a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelve elérték, hogy az udvar 1764. augusztus 1-jén Magyarországon valóban királyi rendelet tilalom alá vetette, és a Szentszék is a tiltott könyvek lajstromába iktatta.
Ő alapította Bécsben, 1771-ben az első, önálló formában megjelenő, német nyelvű folyóiratunkat, az Allergnädigst privilegierte Anzeigent. A magyarországi tudományosság megszervezésének első szószólója volt. Miután megismerkedett Bél Mátyás nagyszabású munkásságának befejezetlen hagyatékával, felvetette egy honismertető társaság gondolatát, hogy a sokrétű tudományos feladatot egyesült erővel lehessen megoldani. 1762-ben elkészítette a "Societas Literaria" tervezetét, mely szerint a tudós tagok nem egy központi intézményben, hanem postai úton álltak volna kapcsolatban, s ily módon küldték volna meg egymásnak kutatásaik eredményeit. Noha indexre tett De originibus et usu kapcsán a királyő formailag meghátrált, és óvakodott Kollárt a politikai nyilvánosság elé engedni, továbbra is felhasználta őt tanácsadói szerepében. 1775-ben a királynő érdemei elismeréséül 4000 forint évi fizetést, valamint adományul Keresztény községet adta neki. 1777. május 2-án nemesi címerét kibővítették, s felvette a "keresztényi" előnevet.