Pizza Box Étlap Map | Első Rigómezei Csata

Török döner, pizzéria, Nagykáta Frissítések Közzététel dátuma: 2021. 04. 15. Kedves vendégeink! Örömmel tudatjuk, hogy mától hétköznapokon 14:00-19:00 közt, - illetve szombatonként egész nap-Szentmártonkátára is kiszállítunk.

1. ÖSSZES - Pizzabox
2. Az első rigómezei csatát 630 éve vívták | Vajdaság MA
3. A második rigómezei csata | Hungary First

Összes - Pizzabox

Al Capone pizza pizzaszósz, bolognai ragu, kukorica, bab, pepperoni paprika, mozzarella sajt választható pepperoni paprikával Bolognai pizza Hawaii pizza sonka, ananász, Kívánság pizza választható alappal, 4 féle feltéttel, sajttal Margaréta pizza Mattheo pizza sajtkrémes alap, szalámi, füstölt sajt, Napfény pizza Picante pizza csípős BBQ szósz, tarja, hegyes erős, Sonkás pizza Spenótos pizza fokhagymás-tejfölös alap, spenót, parmezán sajt, Szalámis pizza mozzarella sajt

frissensült pizza leves desszert Tálak Köretek saláták hidegtálak savanyúságok mártások Étel boxok 9500Ft. - 2 db csirkecomb, 6 szárny rész, 2 rántott sajt, 5 hagymakarika, 2 sültvirsli, 4 cordon, 4 rántott karfiol, 4 adag hasáb, kukorica saláta, görög saláta 5600Ft. - 1 csirkecomb, 6 rész szárny, 1 db rántott sajt, 1 cordon bleu, 5 db chiken nuggets, szezámos mell, dupla adag majonézes kukorica ( 40dkg), 1 adag hasáb, 1 adag fűszeres burgonya

Rigómezőn kétszer is megütköztek a keresztény hadak az Oszmán Birodalom hadseregével: az 1389-es csatában a szerbek, míg a mintegy hatvan évvel későbbi 1448-as ütközetben a Hunyadi János vezette magyar hadsereg maradt alul a törökökkel szemben. Mindezek ellenére az első rigómezei csata fontos elemét képezi a szerb államiság legendáriumának. A XIV. század elején belviszályok sújtották a Bizánci Birodalmat. Ezt használta ki az Oszmán Birodalom, melynek csapatai először 1351-ben léptek Európa földjére. A törököknek nem egyszerűen a területszerzés volt a céljuk: sokkal inkább behódoltatásra törekedtek, s ha egy ország közigazgatási értelemben meggyengült, akkor gyakorlatilag területileg is a Birodalomhoz csatolták azt. Első rigómezei csata ta 1389. Hódításaikat megkönnyítette, hogy a viszálykodások során gyakran kért egyik, vagy másik fél a török hadseregtől támogatást céljai eléréséhez. Ez tette lehetővé például, hogy Bulgáriába is behatolhassanak a hadak. I. Murád hadserege hódításai során elfoglalta Drinápoly, majd 1371-ben Maricánál súlyos vereséget mért a bolgár és szerb csapatokra.

Az Első Rigómezei Csatát 630 Éve Vívták | Vajdaság Ma

Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt. A ma Koszovónak nevezett Rigómező területén több csata is zajlott, ezek közül az elsőre 1389. június 15-én (Szent Vitus napján) került sor a szerb erők vezette keresztény szövetségesek és az Oszmán Birodalom hadai között. Ma a Gergely-naptár alapján június 28-án van az ünnepe. A harc kimenete, eredményei, a csatához kapcsolódó mondakör alapvető jelentőségűek a szerb nemzeti öntudat megértéséhez. Dátuma a szerbek számára szimbolikus, egyszerre jelképezi a bukást, az újjászületést és a reményt. Az első rigómezei csatát 630 éve vívták | Vajdaság MA. A csata legendája A szerb hagyományokban ma is élő legenda a jó és a rossz közötti harccá stilizálta a keletről jövő hadak előnyomulását. A legenda szerint Lázárnak két választása volt: a földi vagy a mennyei birodalom. Ő mártírhalálával az utóbbit, az örök életet választotta, a szerb ortodox egyház szentje is lett. Az ő és lovagjainak példája védte meg a szerbeket az iszlamizálástól is.

A Második Rigómezei Csata | Hungary First

Valószínűbb azonban, hogy Branković később, a vereséget látva vonult el, hogy megkímélje embereit. ) A csatamezőn ott maradt a szerb nemesség színe-java, élükön Lázár fejedelemmel, de az ütközetet a török források is keserűen említik, mert I. Murád is életét vesztette (ő volt az egyetlen török uralkodó, aki csatában halt meg). A második rigómezei csata | Hungary First. Az ma sem világos, hogy harc közben esett-e el, avagy - ahogy a török források írják - már a győzelem után, a csatamezőn sétálva döfte le egy magát színleg megadó szerb nemes, Miloš Obilić. A szerb források szerint ugyanakkor Obilić még a csata előtt, megadást színlelve ment a török táborba, és saját sátrában egy mérgezett késsel végzett Muráddal. Bajazid mindenesetre azonnal cselekedett: magát nyilvánította szultánná, öccsét pedig (aki a csatában a balszárnyat vezette) ott helyben megfojtatta, hogy elkerülje a trónviszályt. A csatában mindkét sereg súlyos veszteségeket szenvedett, de a törököknek - a szerbekkel ellentétben - szinte kimeríthetetlen tartalékaik voltak.

A szultán a következő évben teljes erejével a szerbek ellen indult, és személyesen állt seregei élére, Lázár pedig az összecsapásra készülve békét kötött Zsigmond magyar királlyal és szövetséget valamennyi riválisával. Az egyesült szerb-bosnyák-horvát hadak Rigómezőn, a mai Pristinától mintegy öt kilométerre vállalkoztak a döntő csatára. Az 1389. június 28-án (a régi naptár szerint június 15-én), Szent Vitus napján lezajlott ütközet részleteiről keveset tudunk, ráadásul a szerb és a török beszámolók jelentősen eltérnek egymástól. Újabb kutatások a keresztény sereg nagyságát 12-30 ezer főre, a törökökét 27-40 ezer főre teszik. A szerencse kezdetben a szerbeknek kedvezett, akiknek lovasrohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek, de végül a Bajazid trónörökös vezette török jobbszárny ellentámadása eldöntötte a csatát. (A szerb hagyomány a vereségért a Lázár hatalmára féltékeny Vuk Branković nagyurat teszi felelőssé, aki a legenda szerint a döntő pillanatban 12 ezer emberével kivált a csatarendből.