Az Első Genfi Egyezmény A Háborús Sebesültekről | National Geographic
1859. június 24-én az osztrákok és a szárd-pimont-francia csapatok között lezajlott a solferinói csata, amely óriási számú áldozatot követelt. Ennek az ütközetnek a szörnyű élménye generálta a genfi egyezmény és a vele szorosan összefüggésben álló Vöröskereszt létrejöttét. Egy svájci orvos, Henry Dunant egyik könyvében a csata emlékeinek felidézése mellett vázolta a háborús sebesültek gondozási, ellátási rendszerét megvalósító önkéntes segítségnyújtó szervezet alapjait is. Így született meg a segélyszervezet, amely 1876-ban a Nemzetközi Vöröskereszt elnevezést kapta. Emellett egy nemzetközi diplomáciai konferenciára is sor került, ahol 22 állam képviseltette magát, többek között Dánia, Franciaország, Svájc, Spanyolország és Portugália. A konferencia központi témája a háborúban megsebesült katonák kezelésének, ellátásának kérdése volt. A tárgyalások eredményeképpen született meg az 1864. augusztus 22-én a genfi konvenció néven aláírt nemzetközi szerződés, amely 1966-ig volt érvényben. A később született egyezmények és átdolgozások már nemcsak a szárazföldi hadtestekhez tartozó sebesült katonák gondozását, hanem a haditengerészet kötelékéhez tartozókét is lefektették.
A Solferinói Csata 1
A Solferinói Csata Online
Van már víz és ennivaló, de a sebesültek mégis éhen-szomjan halnak, van tépés bőségesen, de nincs elég kéz, amely betakarja vele a sebeket" – emlékezett vissza. Dunant három napon keresztül ápoltatta a sérülteket. Ekkor fogalmazódott meg benne későbbi jelmondata: "Siamo tutti fratelli", vagyis: "Mindnyájan testvérek vagyunk. " A Vöröskereszt megtörhetetlen szellemi atyja A csata akaratlan svájci szemtanúja nem tudott szabadulni Solferino emlékétől, megdöbbentette a szakszerű orvosi ellátás elégtelensége, ezért úgy döntött, hogy belefog egy olyan, önkéntesekből álló szervezet létrehozásába, amely háború esetén képes segítséget nyújtani a sebesülteknek. A Solferinói emlék kiadása egy csapásra ismertté tette Henry Dunant nevét, és lázas szervezőmunkája eredményeképpen 1863-ban létrejött a Sebesülteket Segélyező Nemzetközi Bizottság, amely az év októberében Genfben 14 ország részvételével nemzetközi konferenciát is szervezett. 1864. augusztus 22-én a nemzetközi jog szintjére emelve a sebesültek védelmét megfogalmazták az első genfi konvenciót, amelynek fő tétele a sebesültek megkülönböztetés nélküli megsegítése, illetve a nekik segítséget nyújtó orvosok és ápolók semlegessége volt.
A Solferinói Csata 8
A kudarc nyomán Gyulay Ferenc június 16-án lemondott tisztségéről, a főparancsnokságot pedig a helyszínre érkező Ferenc József vette át, aki hamarosan újabb offenzíva megindítását rendelte el. A Habsburg uralkodó azt tervezte, hogy a Chiese mellett, átkelés közben lepi meg az ellenséget, III. Napóleon és II. Viktor Emánuel egyesült hadai azonban a vártnál korábban lépték át az említett folyót; eközben a másik táborban arra készültek, hogy a Mincio partján kényszerítik majd döntő összecsapásra az osztrákokat, tehát nem számoltak azzal, hogy Ferenc József megszakítja a visszavonulást. Így történhetett meg, hogy a két sereg 1859. június 24-én hajnalban a megnevezett folyók között félúton, Solferino falunál találkozott. Az a körülmény, hogy az összecsapásra egyik vezérkar sem készült fel, döntő szerepet játszott abban, hogy a csatában mindkét oldal súlyos veszteségeket szenvedett. A kora hajnaltól egészen délután fél 5-ig tartó ütközetet a felek három "frontszakaszon" vívták. A Solferinótól nyugatra található centrumban, ahol a leghevesebb harcok dúltak, Stadion gróf és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok próbálta feltartóztatni az Achille Baraguey d'Hilliers és Patrice de Mac-Mahon által megindított francia offenzívát, délen Edmund zu Schwarzenberg nézett farkasszemet Adolphe Niel és Francois Certain Canrobert tábornokok erőivel, északon, a Garda-tó közelében pedig Benedek Lajos állt szemben II.
A Solferinói Csata Video
Itt talált rá 1895-ben Georg Baumberger újságíró, aki egy cikket közölt a Vöröskereszt megalapítójáról és annak hányattatott sorsáról. A cikk felkeltette a közvélemény figyelmét, az emberek megmozdultak. Dunant több helyről kapott anyagi támogatást, többek közt az orosz cár özvegyétől is. A világ nem feledkezett meg humanitárius tevékenységéről, 1901-ben elsőként ő vehette át a Nobel-békedíjat. A Nemzetközi Vöröskereszt ezt követően még háromszor részesült ebben az elismerésben, és azóta is kitartóan végzik munkájukat a hét alapelvük – emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység, egyetemesség – szellemiségét követve. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek.
A foglyok – kiváltképp a II. világháború alatti viszonyokhoz képest – rendezett körülmények között vészelték át ezt az időszakot, a békekötés után pedig szabadon visszatérhettek hazájukba. A Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.