Cziffra György Fia
Ezután a felesége, a hit és a zene tartotta benne a lelket. Fellépései ritkultak, majd 72 éves korában egy Párizs környéki klinikán – szívroham következtében – elhunyt. Magyarországon 1956-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1993-ban pedig a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozták neki. Franciaországban – szintén 1993-ban – megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát. 1986-ban Kőszeg díszpolgára lett. Emlékét őrzi a mai napig aktív Cziffra Fondation Senlis-ban és a Cziffra György Fesztivál Budapesten. Születésének 100. évfordulója alkalmából Magyarország hivatalos emlékév formájában tiszteleg munkássága előtt, az UNESCO pedig felvette a tagállamaival közösen ünnepelt évfordulók sorába. A Cziffra György-emlékév és Fesztivál alapítója és művészeti vezetője: Balázs János, Kossuth-díjas zongoraművész. (Az összeállítást készítette: Balázs János, az Emlékév művészeti vezetője) Díjai 1956. Liszt Ferenc-díj 1986. Kőszeg díszpolgára 1993. Francia Becsületrend tiszti fokozata 1993. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2016.
A Csodazongorista Cziffra György - Mi Van Ma?
Cziffra György: Ágyúk és virágok (Zeneműkiadó Vállalat, 1983) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1983 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 239 oldal Sorozatcím: Memoár Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: 963-330-517-9 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Második kiadás. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A világhírű zongoraművész Schumanntól kölcsönözte emlékiratainak címét: Chopin műveit nevezte Schumann "virágok közé rejtett ágyúk"-nak. Cziffra emlékirataiban ágyúkról éppoly bőven van szó, mint virágokról, tehát hadieseményekről éppúgy, mint a művészet virágairól. Ez a memoár-kötet különös vegyítéke a kalandregénynek és a filozófiai esszének. Kalandregény, igen. Hiszen Cziffra útja sok-sok kitérővel, rengeteg kalandon át vezetett az angyalföldi nyomortanyáról a Senlis-i Királyi Kápolnáig: s közben olyan állomások voltak az úton, mint a Zeneakadémia, a harctér, a hadifogság, a budapesti éjszakai lokálok, a börtön, megint a koncertpódium és aztán a világhír, majd a Senlis-i Cziffra-alapítvány.
A világhírű magyar zongoraművész születésének centenáriuma kapcsán Magyarország Kormánya Cziffra György-emlékévvé nyilvánította a 2021. február és 2022. május közötti időszakot. Az emlékévet az UNESCO a nemzetközi évfordulók sorába is felvette. Ennek nyomán a világ 15 országában emlékeznek Cziffra György zongoraművészre. Mintegy 100 esemény valósult meg itthon és külföldön világhírű művészek részvételével, így többek között a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium, a brüsszeli Bozar, a svájci Victoria Hall, London, Párizs, Nizza, Passau, Stuttgart és New York szolgált helyszínül a megemlékezéseknek. Cziffra György 1921. november 5-én született Budapesten, cigányzenész családban, Angyalföldön. Ez a vidék, a maga Tripolisz nevű nyomortelepével szinte hihetetlen mélységét jelentette a szegénységnek. Apja, idősebb Cziffra György cimbalmos volt, játszott számos kávézóban, színházban, sőt még Párizsban is. Őt az I. Világháború alatt a franciák internálták, csak a háború után jöhetett haza.