Petőfi Sándor Nemzeti Dal Elemzés, PetőFi Sándor Nemzeti Dal Című Versének Elemzése
- U U U U U U U A magyarok istenére U U U U - U - U Esküszünk, - U - Esküszünk, hogy rabok tovább - U - - U - U - Nem leszünk! - U - Fényesebb a láncnál a kard, - U - U - - U - Jobban ékesíti a kart, - U - U - U U - És mi mégis láncot hordunk! - U - - - - - - Ide veled, régi kardunk! Schwinn csepel női kerékpár árak Daniel klein premium női karra coat Minden egyes versszak 8 sorból épül fel, ebből az utolsó négy sor a refrén. A refrén a legfontosabb gondolat hordozója, az állandó ismétléssel ezt fejezzük ki. Itt a legfontosabb gondolat: választani a rabság és a szabadság között. A többes szám első személy a szónok és a nép egybeforrását jeleníti meg ( esküszünk). Az állandóan megismételt eskü egyben a legjobb módja annak, hogy az embereket cselekvésre sarkallja. Műfaja dal. Petőfi legalábbis így jelölte meg a címben. A valóságban azonban inkább induló, harci riadó. Petőfi Sándor: Nemzeti dal (elemzés) – Jegyzetek. Már a vers indítása olyan erőteljes, hogy nem is szoktuk másként emlegetni a verset, csak a kezdő felkiáltással: Talpra magyar!.
Petőfi Sándor: Nemzeti Dal (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek
Valójában egyáltalán nem kétséges, hogy a tömeg mit fog választani a felkínált két alternatíva, szabadság és rabság közül. Szabadság: igen, rabság: nem. Ezt megerősíti az eskü szövege is, a refrén, amelyben egyesül a szónok és a kórus. ● A 2. rész (2-4. strófa) a múlt és a jelen összefüggéseit tárja fel. A "szolgaföld" olyan földet jelent, amelyen szolgává lett emberek laknak. A dicső, bátor és szabad ősök nem nyughatnak békében olyan földbe temetve, melyen utódaik szolgaságban élnek, ők most forognak a sírjukban, így az ő kedvükért is ki kell vívnunk a szabadságot. Megmarad az egység a költő és hallgatói között, ezt a T/1. személy jelzi. Csak az esik ki belőle, aki nem érdemli meg, hogy ide tartozzon: a gyáva "sehonnai bitang ember", aki nem mer meghalni a hazáért. Az ilyen ember nem érdemli, hogy hazája és becsülete legyen. Itt az üzenet az, hogy a haza becsülete sokkal nagyobb érték, mint az egyén élete. Utána a költő nagyon erőteljes, közvetlen buzdítással hívja fegyverbe az embereket (4. versszak), próbálva hatni a büszkeségükre, hogy ne láncot hordjanak, mikor a kard, a bátor harc sokkal jobban illik egy büszke nemzethez.