Mészöly Miklós Szeretője
Húzott rajta egy kicsit. Megfeszítette (magát, hogy stb. ). Lett egy kis hajlás a mondatban; mint egy íj, pattanás előtt. Robbanás előtt. Valamit matatott ott belül a molekulák közt, amitől telitöltődött energiával a mondat − írta Esterházy Péter Mészöly Miklós tündöklése című esszéjében. Ezt a hajlást, ezt a matatást kell felfejtenie annak, aki meg akarja Mészöly prózáját fejteni, és akkor még csak a mondatnál vagyunk, hol az egész és ami mögötte van? A Petőfi Irodalmi Múzeum most valamennyire próbálja feloldani ezt a rejtélyt, ha nem is a mondatét, ha nem is a prózáét, inkább a személyét, az emberét, a jelenségét, próbál fogódzót nyújtani, például hogy kik hatottak rá az írók közül, és ő kikre hatott. Hatott például az ifjú Kukorelly Endrére, Németh Gáborra, Márton Lászlóra, Krasznahorkai Lászlóra. Voltaképp egy egész generációra. Hatott nyilván Nádas Péterre is, akihez különös viszony fűzte. Mester-tanítvány, apa-fiú, mentor, barát. Ez is hozzátartozik a kivételes találkozásokhoz, Mészöly volt a mesterem, akinek Camus volt a mestere − írja Nádas az Egy író titkos önarcképében 1996-ban, de sajnos őróluk mindössze ennyit tár fel a kiállítás, egy idézet a falon, a hozzá tartozó képek már nem őket ábrázolják.
Szomorú, Vidám - Lapozó
Van egy kép Mészöly Miklósról. Profilkép. Egyszerűen félelmetes. Olyan, mintha fölnevetne rajta, fel az égre; felszabaduló, felszakadó, mélyről jövő igazi életgesztus – pedig akkor készült, amikor beteg volt, és annyira szenvedett, hogy alig kapott levegőt. Akár öröm, akár bánat, a féktelenség látszik a képen, és mindenképp valami határhelyzet, valami katartikus szituáció. Ez a fotó Mészöly egész lényének, életművének szignifikáns esszenciája lehetne, a szép ember, aki szélsőséges helyzeteket él meg, amiből szélsőséges művek születnek. Ha lehet ezt így mondani. Mészöly Miklóst lehet ismerni, nem ismerni, a mélyén mindig rejtély marad. Az írásaiban is, a novellának hosszú, regénynek éppen hogy – csupa rejtély. Mindenképp más, eddig nem hallott, senkiéhez nem hasonlítható, egyszerre szikár, mély és cizellált próza. Tele lélekkel, szellemmel, ezek különös egyvelegével. MM is változtatott a magyar mondaton. Nem szelídítette meg, mint a zseniálisan plump Mikszáth, nem bontotta ki, mint Krúdy, nem nyeste meg, mint Kosztolányi, ennyi tér már nincs.
Mészöly Miklós Ambrus Lajos - Prágai Tamás Pdf - Hostsuarebas
A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának és társának, a tanatológia magyarországi úttörőjének több mint 700 darabból összeállított levelezése két erős és nagy hatású személyiség összefonódó sorsáról, sokat próbált, de elszakíthatatlannak bizonyult kapcsolatáról tanúskodik. Mészöly Miklós (1921‒2001) és Polcz Alaine (1922‒2007) levélváltásaiból azonban nem csupán a híres házaspár közös életének jelentős és hétköznapi pillanatai tárulnak fel, de érzékletesen rajzolódik ki a félmúlt, a szocializmus és a rendszerváltás történelmi korszaka.
Temetésére csak hárman mennek el, ott mondja el Ármin, hogy ő is író volt. Regényének hőse és címe is egy francia festő, Géricault ( Théodore Géricault, ejtsd téodor gerikó), ami összecseng "Jerikó"-val, az ő regényének címével. Géricault lovakat is festett, néha emberekre is hasonlító lovakat. Az íróhoz beállít az álrendőr, aki a regény elején elkérte a Jerikó egy példányát. Most elolvasta a Géricault -t is és azért jött, mert a regény utolsó mondata arra szólít fel: "Öld meg a szomszédomat. " A következő abszurd jelenetsor: az álrendőr fejbelövi magát, és Temesi, a házban lakó hóbortos kísérletező feltámasztja – valószínűleg az író-elbeszélő félálomban született víziója, ötlete (322. odal), és talán a könyv több más része is az, hiszen eleve "az alvásból az ébredésbe sodródva" kezdődött. Szülei lakásában csak Apát találja otthon, aki újra inni kezdett. – Anyád ma elment. – Hol van? – Tudod te jól, hol van – feleli az Apa, de nem mond többet. Az elbeszélő legközelebb a gazban, egy tisztáson ülve látja meg Anyát.