Orsovai Péter Úszó: A Buddenbrook Ház

"Turival teljesen más volt a helyzet. Szégyen, vagy nem: megfogadtam, ha összefutunk valahol az utcán, tuti meg fogom ütni. Egyszer. Ez a mai napig nem történt meg, neki ez lehet szerencse, de talán nekem is. Ám ha látnám őt sétálgatni itt, Erzsébeten, biztosan nem tudnám visszafogni magam. Csak egyetlen ütés lenne. De abba mindent beletennék. Vele kapcsolatban mindig bennem volt ez a gondolat – attól a pillanattól kezdve, hogy örökre kiléptem a Kőér utcai uszoda ajtaján. Főoldal | Nap Híre. " Orsovai Péter Cseh Laci és Kiss Noémi nyilatkozatát olvasva döntötte el, hogy elmeséli a történetét, amivel nem az edző lejáratása, hanem az a célja, hogy soha, de tényleg soha ne történjenek meg olyan dolgok, amelyek velük megestek. Engem Turi sokszor megvert. Volt, hogy a WC-ben, volt, hogy máshol. Az egyik verés nagyon élesen itt van előttem. Nyári napközis rendszerű úszótáborban voltunk a szünidőben. A Határ úti metróállomásnál volt egy bódé, egy tejbüfé, ahol remek palacsintákat sütöttek. Sokszor jártam oda enni, mert az a kaja, amit bent a Spartacusban kaptunk, sok mindenre jó volt, de arra nem, hogy egy fiatal versenyző fejlődjön.

1. Főoldal | Nap Híre
2. Újabb úszó vallott: Turi György szadista módon, szinte kéjjel vert bennünket
3. Tovább dagad az úszóbotrány – „Csak egyszer ütnék, de minden benne lenne”
4. A Buddenbrook család

FőOldal | Nap HíRe

(Kiemelt kép: Turi György úszóedző. Fotó: MTI/ILLYÉS TIBOR)

ÚJabb úSzó Vallott: Turi GyöRgy Szadista MóDon, Szinte KéJjel Vert BennüNket

Végül elege is lett az úszásból, abbahagyta még gyerekként. Arra is kitért: csodálkozott, hogy Széchy Tamás kapcsán nem robbant ki ilyen botrány. Az uszodai szóbeszéd szerint Széchyhez képest Turi a fasorban sem volt, gyenge ipari tanulóként jellemezném – már ami a veréseket illeti. Újabb úszó vallott: Turi György szadista módon, szinte kéjjel vert bennünket. " Mint mondta, gyerekkorában egy edző volt, aki sohasem bántotta őket: Selmeci Attila, aki hozzájuk helyettesítő edzőként ugrott be néhányszor, később pedig Milák Kristóf edzője lett. Vele a Telex néhány órával korábban közölt egy interjút, ebben arról beszélt, hogy az 1980-as években még ő is alkalmazott testi fenyítést, de már régóta nem büntetéspárti.

TováBb Dagad Az úSzóBotráNy – „Csak Egyszer üTnéK, De Minden Benne Lenne”

"Engem Turi sokszor megvert. Volt, hogy a WC-ben, volt, hogy máshol" – mondja Orsovai, aki hozzátette, ez nem fordulhatott elő az összes gyerekkel. "A veréseket sokszor megismételte – nem csak velem, az úszótársaimmal is. Rendszeresen vert bennünket. De volt olyan versenyző, akihez soha nem nyúlt. Azok a gyerekek voltak a kivételezettek, akiknek a szüleik abban a korban befolyásos emberek voltak. Ők mindig megúszták egy szóbeli ejnye-bejnyével" – magyarázta. Tovább dagad az úszóbotrány – „Csak egyszer ütnék, de minden benne lenne”. Orsovai azt is kifejtette, hogy a verések után mindig kereste önmagában a hibát, hogy mit ronthatott el. A szüleinek soha nem beszéltem erről, mint mondta: "Mit tehetett volna egy 13-14 éves gyerek? Akkor a Spartacus az úszók szemében olyan volt, mintha a gyerekedet felvennék a világ egyik legmenőbb egyetemére" – mondta. "Turin mindig is látszott, hogy élvezettel vert bennünket. Mocskos dolognak tartom, hogy utólag azt mondja, mindenféle interjúban, hogy mennyire fájtak neki is ezek a verések" – emelte ki a volt úszó, aki elmondta: nem Turi György tönkretétele a célja, hanem az, hogy a jövőben soha többet ne ismétlődjék meg az, amit ezeknek a gyerekeknek akkor át kellett élniük – fogalmazott az Origo.

( A legfrissebb hírek itt) Orsovai megrázó történetét nem azért írta meg, hogy Turi Györgyöt tönkretegye, hanem azért, hogy a jövőben soha többet ne ismétlődjék meg az, amit ezeknek a gyerekeknek akkor át kellett élniük. A sportoló az úszást Csepelen kezdte, majd Dunaújvárosban egy versenyen kiszúrta magának a Spartacus egyik utánpótlás edzője. Ekkor került ugyanabba a klubba, ahol a később ötszörös olimpiai bajnok, Egerszegi Krisztina is úszott. És mellette ő. Turi György. Aki szadista módon, szinte kéjjel vert bennünket – nem mindenkit, mert voltak kivételezettek – jelentette ki. Szepesi Nikolett 2013-ban megjelent könyve, az "Én, a szexmániás" még nem idézte fel Orsovaiban a Turi iránti érzéseit: "Abból a könyvből a Kicsi bácsis történetek maradtak meg bennem. Orsovai péter úszó. Ő volt a Spartacusban az a masszőr, Bacsa István, aki a lányok bugyijába nyúlkált. Hogy annak idején tudtunk-e erről? Ott voltunk, tudtuk, de mégsem tudtuk. Inkább csak sejtettük, hogy ezek a szörnyűségek valóban megtörténtek.

Thomas Mann: A Buddenbrook ház (Európa Könyvkiadó, 1975) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1975 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 618 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 13 cm ISBN: 963-07-0365-3 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Thomas Mann első nagy regénye, A Buddenbrook ház 1901-ben jelent meg, és csakhamar világhírűvé tette az akkor huszonöt éves írót. a regény a nagypolgárság világáról, belső válságáról szól, sok önéletrajzi vonatkozással. A Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. "Személyes-családi tapasztalataimat stilizáltam regénnyé, bár azzal az érzéssel, hogy van benne valami irodalmi vagyis szellemi, vagyis általános érvényű, de nem is sejtve, hogy miközben egy polgári ház szétzülléséről írtam regényt, hírt adtam a nagy széthullásról, egy korszak végéről, egy kulturális, társadalomtörténeti cenzúráról" - nyilatkozott később Thomas Mann erről a könyvéről.

A Buddenbrook Család

A Buddenbrook-ház leírása A fejlődés biológiai törvényszerűsége, hogy minden születik, fejlődik, eléri a csúcspontját, hanyatlik és meghal. A német naturalizmusnak ezt a társadalmi jelenségekre vonatkoztatott tételét alkalmazza Thomas Mann a 19. századi német polgárságra, s érvényességét egy konkrét család, a Buddenbrookok történetén igazolja. Az első rész a családot a cégalapító családfő idejében, 1835-ben, a virágzás korszakában mutatja be. A hanyatlás a második nemzedékkel kezdődik meg, hogy a harmadik generáció életében a teljes széthulláshoz vezessen. A regény tulajdonképpeni hőse az unoka, Thomas Buddenbrook, akinek cégfőnöksége látszólag a csúcspontot jelenti a család történetében, ugyanakkor a régi patrícius-polgárság utolsó győzelmét feltörő újburzsoázia fölött. Valójában azonban Thomas már nem "egészséges" a szó polgári értelmében, hanem önmagában és foglalkozásában kételkedő, problémákkal viaskodó, a látszat mindenáron való fenntartásába beleroppanó, gyenge ember, aki csupán akaratának végső megfeszítésével tud ideig-óráig úrrá lenni a pusztulásba húzó erők fölött.

A degenerálódás, a polgárnak művésszé "fajulása" fiánál lesz teljes: a zene halálos levegőjében élő, a gyakorlati életre tökéletesen képtelen Hannonál, akinek korai halála örökre lezárja a Buddenbrookok családi krónikáját. Hanno alakjában, sorsában fogalmazódik meg a regény s Thomas Mann egyik legfontosabb problémája: a művész és a polgár viszonya, a polgári származású művész helye és a művészet szerepe a korabeli társadalomban. Hatalmas remekmű, melyet a legjobb polgári családregényként tart számon ma is az irodalomtörténet. Cikkszám: 46516 Kategória: Könyvek Leírás Szerző: Thomas Mann Műfaj: Regény Kiadó: Gabo