Nemzeti Sport Mai Sportműsor 5 — 1517 Október 31
Szerdán rajtol a PDC-dartsvilágbajnokság! Heti program: zárul a BL és az El csoportköre; F1 idényzáró Az előttünk álló héten jön a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörének utolsó fordulója: a Milan a Liverpool, a Barcelona a Bayern München otthonában harcolná ki a továbbjutást. A Ferencváros a Bayer Leverkusent fogadja csütörtökön az Európa-ligában. Hétvégén jön a madridi derbi, azaz a Real és az Atlético összecsapása. A Formula–1 idényzáró hétvégéjét Abu-Dzabiban rendezik meg. Nemzeti sport mai sportműsor 1. Heti program: indul a női kézi-vb; topligák és NB I Nem akármilyen topligás mérkőzések várnak ránk: szerdán Everton–Liverpool, csütörtökön Manchester United–Arsenal, szombaton Dortmund–Bayern München és Roma–Inter rangadót rendeznek. Hétvégén folytatódnak a labdarúgó NB I küzdelmei is, pályán az FTC és a Mol Fehérvár. Megkezdődik a női kézilabda-világbajnokság csoportköre, a magyar válogatott Szlovákiával és Csehországgal találkozik. Vasárnap jön a Formula–1 Szaúdi Nagydíja. Heti program: szombaton és vasárnap NB I, topligák Ezen a héten visszatér a labdarúgó Bajnokok Ligája, pályára lép a Bayern München, a Barcelona, a Real Madrid és a PSG is.
Nemzeti Sport Mai Sportműsor 1
Női kézi: a Siófok még több magyarral váltaná valóra BL-álmát Fodor János, a Siófok KC tulajdonos-ügyvezetője a DIGI Sport híradójának azt mondta: csapatával mindenféleképpen a magyar kézilabdát szeretnék szolgálni, ezért az a cél, hogy több magyar legyen a keretben, mint külföldi. Egyúttal kiemelte: adott esetben igenis lehet női Bajnokok Ligája-meccset rendezni a Kiss Szilárd Arénában. Kézilabda Eb: Tudta-e?
Heti program: jön a BL és az El negyeddöntője; F1 Az előttünk álló héten jön a labdarúgó Bajnokok Ligája negyeddöntője: kedden a Manchester City az Atlético Madriddal, szerdán a Real Madrid a Chelsea-vel játszik. Pályára lép a Liverpool és a Bayern München is. Csütörtökön az FC Barcelonát és az RB Leipziget is láthatjuk az Európa-ligában. Vasárnap 7 órakor rajtol a Formula–1 Ausztrál Nagydíja. HAON - Hétvégi országos sportműsor. Heti program: északír–magyar; topligák és NB I Az előttünk álló héten a magyar labdarúgó-válogatott Észak-Írország vendégeként lép pályára felkészülési mérkőzésen – az összecsapást élőben követhetik az NSO-n! Kedden jönnek az európai vb-pótselejtezők döntői: Lengyelország Svédországgal, Portugália Észak-Macedóniával játszik. Hétvégén visszatérnek a labdarúgó NB I és az európai topligák küzdelmei is a programba. Heti program: felkészülési meccsen a magyar válogatott, vb-selejtezők A magyar labdarúgó-válogatott csütörtökön Szerbiával találkozik a Puskás Arénában felkészülési mérkőzésen – az összecsapást élőben követhetik az NSO-n!
"Az igazság kiderítése igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen. " (Részlet a Luther által írt dokumentumból) 1517. október 31-én tette közzé Luther Márton wittenbergi Ágoston-rendi szerzetes híres 95 tételét, melyeket a bűnbocsánat és a búcsúcédula-árusítás gyakorlatának kapcsán fogalmazott meg. A vitaindító írásnak szánt dokumentum, melyet Luther állítólag a wittenbergi vártemplom kapujára is felszegezett, utóbb korszakhatárnak bizonyult a kereszténység történetében, mivel a szerzetes és a katolikus klérus között kiéleződő konfliktus hamarosan a reformációval bekövetkező egyházszakadáshoz vezetett. A wittenbergi 95 pont kifüggesztésének legfőbb előzménye az 1516-ban kezdődő búcsúcédula-árusítás volt, melyet a Luther által később bírált Johannes Tetzel dominikánus szerzetes és társai a Szent Péter-székesegyház újjáépítése, valamint – nem hivatalosan – Albert mainzi érsek adósságainak lefaragása érdekében indítottak.
A búcsúcédula megvásárlása ellenében a pápa elengedte az egyházi büntetést? búcsúcédula = bűnbocsánat pénzért. Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes ezen felháborodva 1517. október 31-én kiszegezte tanait Wittenberg vártemplomának kapujára:... A feszültség a vajda és a székelyek közt a következő évek folyamán sem enyhült, sőt mindinkább elmérgesedett. Zokon vették talán azt is, hogy a király 1517. április 14. -én Szapolyainak adományozta a kézdiszentléleki várat tartozandóságaival, {14} s hogy sűrűn jelentek meg rendeletek 1518 -19. mamelukok - (rabszolga) az egyiptomi szultánok vásárolt rabszolgákból álló kiképzett testőrei. A 13. sz. közepén parancsnokuk mameluk szultánságot alapított. 1517 -ben a törökök megdöntötték uralmukat, de befolyásuk továbbra is jelentős maradt. manifesztum - kiáltvány... Károly ~ -ben érkezett vissza a Németalföldről Spanyolországba. Ferdinánd segítette bátyját a spanyol viszonyok megismerésében, és hűségesen támogatta őt. A becsvágyó Károly vetélytársának tekintette öccsét, azonnal eltávolította őt királyság ából.
Az üzenettel együtt Luther egy 95 tézisből álló vitairatot is eljuttatott feletteséhez, melyet Philip Melanchton szerint azon az estén – német nyelven – a wittenbergi vártemplom kapujára is kifüggesztett. A lutheri 95 pont kapcsán fontos előre leszögezni, hogy a szóban forgó tételek nem kinyilatkoztatásul íródtak; éppen ellenkezőleg, vitára buzdították azokat az olvasókat, akik megfelelő teológiai képzettséggel rendelkeztek. A cél – mint az idézetből is kiderül – mindössze egy disputa összehívása volt, a dokumentum pedig a kezdeményező szerzetes álláspontját tükrözte. Luther tehát az általa szerkesztett 95 tétellel nem egy új felekezetet akart alapítani – bár később kétségkívül ez történt –, hanem "mindössze" a katolicizmust igyekezett megreformálni oly módon, hogy a búcsúcédula-árusítás károsnak ítélt gyakorlatát kiiktatja. Ezzel együtt a később kibontakozó lutheri reformáció alaptézisei – mint például a hit általi kizárólagos megigazulás vagy a sola scriptura tana – sem forradalmi újításokként, csupán a pénzért adott bűnbocsánat elleni érvelés részeként jelentek meg.
A búcsúcédulák osztogatása a 16. század elejére már a háborúk és fényűző építkezések nyomán túlköltekező pápák bevett pénzszerzési módszerévé vált, annak tehát jól kialakult gyakorlata volt: a hívek megfelelő adományért cserébe igazolást kaptak arról, hogy bűneik bocsánatot nyertek. "Amint a pénz a ládikába hullik, a tisztítótűzből a lélek kiugrik" – mondta állítólag Tetzel, a neki tulajdonított kijelentés pedig kiválóan rávilágít arra, hogy ez a szokás etikai szempontból bizony ugyancsak aggályos volt. A búcsúcédula-árusítás gyakorlata a wittenbergi egyetem elismert teológusát, Luther Mártont is felháborította, aki ugyan Bölcs Frigyes szász választó (ur. 1486–1525) alattvalójaként nem találkozott Tetzelékkel – hiszen a fejedelem nem engedte be őket országába –, hívei közül viszont 1516–17 során sokan útra keltek a bűnbocsánat elnyerésére, és utóbb beszámoltak neki tapasztalataikról. A Ferenc-rendi szerzetes a hallottak nyomán úgy döntött, panaszlevelet ír Albert érseknek, melyet 1517. október 31-én küldött el Mainzba.
A 95. Tétel kihirdetése és következményei(1517-19) elôzmények Luther 1514 óta nem csak a wittenbergi teológia professzora, hanem prédikátor is a várostemplomban, ezért az emberk lelkével és lelkiismeretével is neki kell törődnie. Bizonyos idô után észrevette, hogy sokan wittenbergiek közül nem hozzá járnak gyónni, hanem a brandenburgi és anhaltsi városokba -mint pl. Jüteburgba vagy Zerbstbe- utaznak búcsúcédulát (elsősorban a Peter búcsúcéduláit) vásárolni. A búcsúcédula árusítása, amely tulajdonképpen a gyónást helyettesítette, a lelki üdvösség megvásárlását jelentette, amit Luther teljes mértékben helytelenített. Szilárdan hitt abban, hogy mindenkinek egész életében Isten kegyelmében alázatosan bízva kell élnie. A búcsúcédulákkal való kereskedés 1507-től kezdve drámaian megnôtt, mert a római kúriának és a búcsúlevelek németországi árusításával megbízott Albrecht von Brandenburg püspöknek egyre gyakrabban akadtak pénzügyi problémáik. Johann Tetzel dominikánus szerzetes Anhalt és Brandenburg tartományokban árulta a búcsúcédulákat, mint egy vásári kofa, ezért sok legenda keletkezett róla.
1517 végére tételei nyomtatásban is megjelentek Lipcsében, Nürnbergben és Báselben egyaránt. Egyes humanista tudósok és fejedelmek egyetértettek vele, de a római kúria a tételeket teljes mértékben elutasította. Legnagyobb kritikát magától Tetzeltõl kapta, aki már halállal is fenyegette és azt követelte, Luthert is égessék meg, mint Huszt Jánost. A püspökök reakciója lassú volt és óvatos. Elõször a pápát értesítették a "lázadásról", majd Luther feletteseit kérték meg, hogy csillapítsák le õt. A Luther által ismertetett hibák at néhány püspök a reformáció elején még elismerte. Események 1519-ig Luther kénytelen az egyre nôvekvô nyomás miatt a tételeit további írásokkal pontosítani és tisztázni. 1518-ban Luther kifejtette, hogy tételeivel a visszaéléseket akarta megszüntetni, nem pedig a pápaság intézményeit megtámadni és megingatni. A lavinát azonban már nem lehetett megállítani. A pápai kúria keményen reagált és 1518-ban megbízta az eretnekbíróságot Luther ügyének kivizsgálásával. 1519-ben még nem tesznek semmit Luther ellen, ugyanis a császár, I. Miksa meghal és az ország a császárválasztással van elfoglalva.