Schrödinger Macskája Érthetően, Szánthó Miklós Életrajz

July 19, 2024
A Nobel-díjas osztrák fizikus, Erwin Schrödinger nevéről szinte mindenkinek azonnal a macskás gondolatkísérlet ugrik be. Az átlagostól igencsak eltérő szerelmi életének részleteit már jóval kevesebben ismerik. A zseniális tudós igazi nőfaló volt, házassága alatt is számtalan szeretői viszonyba bonyolódott, sőt akadt egy asszony, akit feleségével együtt szerettek. Nem véletlen, hogy a történelem leghíresebb poliamorjai közt tartják számon. Schrödinger macskája és szerelmi élete A következő gondolatok, ha máshonnan nem, fizikaóráról a legtöbbeknek ismerősen csengenek. Adott egy képzeletbeli macska, akit egy olyan dobozba zárnak, melybe kívülről nem lehet belelátni. Az állat mellé helyeznek még egy radioaktív izotópot, egy Geiger-Müller-számlálóval összekötött kalapácsot vagy puskát és egy mérges gázzal teli üvegcsét. Valaki el tudná magyarázni ezt a Schrödinger macskája kísérletet?. Ha a radioaktív anyag bomlani kezd - ez egy véletlenszerű folyamat, nem lehet előre megjósolni -, akkor a számláló beindítja a kalapácsot, ez összetöri az üveget, a mérges gáz pedig megöli a macskát.

Index - Tech-Tudomány - A Kvantumfizikusoknak Végre Sikerült Megmenteniük Schrödinger Macskáját

Azt már elég régóta tudni lehet, hogy a részecskék kvantumszinten elég kiszámíthatatlanok: több helyen, különféle állapotokban lehetnek, de amint megmérik őket, ez a helyzet rögtön megszűnik. Éppen emiatt rendkívül nehéz a kvantumrendszerekkel dolgozni, egy kutatócsoportnak azonban most nemcsak megjósolni sikerült a méréskor fellépő kvantumugrást, hanem vissza is tudták fordítani azt – írja a Science Alert. A helyzet megértéséhez érdemes előszedni kicsit a méltán híres Schrödinger macskája gondolatkísérletet, melynek lényege röviden a következő: adott egy képzeletbeli macska egy zárt dobozban, amibe nem lehet belelátni; a macska mellett van egy darab radioaktív anyag, egy Geiger–Müller-számláló és egy hidrogén-cianidos üvegcse; ha a Geiger–Müller-számláló észleli egy atom lebomlását, akkor egy kalapáccsal lesújt az üvegcsére, ami megöli a macskát. Schrödinger macskája - További nyelvek – Wikipédia. A gondolatkísérlet lényege, hogy a macska egészen addig lehet élő és halott is, míg ki nem nyitjuk a dobozt, akkor viszont egyértelműen kiderül, hogy melyik a kettő közül.

Schrödinger Macskája - További Nyelvek – Wikipédia

Mivel a kvantummechanika törvényei vonatkoznak az egész rendszerre, ezért a detektor is egyszerre érzékeli a részecskét, meg nem is, így a méregfiola is egyszerre épp, és törött, végül pedig a macska is egyszerre élő és holt. Amíg tehát ki nem nyitom a dobozt, abban egy élő-holt macska lesz. Persze az élő-holt macskát soha nem fogom látni, mivel ha kinyitom a dobozt, a rendszer véletlenszerűen valamelyik állapotba billen, így 50% esély van arra, hogy élő, és 50% esély van arra, hogy halott macskát találok. Hát, ezt így előadtam, de elmaradt a katarzis, mondván hogy nagy ügy, ezzel csak annyit mondtam, hogy nem tudom a macskáról, hogy élő vagy holt, amíg meg nem nézem. Ez elég triviális. Ez lenne az a híres kvantummechanika? Index - Tech-Tudomány - A kvantumfizikusoknak végre sikerült megmenteniük Schrödinger macskáját. Ez teljesen normális reakció. Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a macska vagy élő, vagy halott állapotban van azelőtt is, hogy mi arról a saját szemünkkel megbizonyosodnánk. Sokkal inkább az tűnik butaságnak, hogy egy élő-holt macskát feltételezzünk. Valójában azonban ebben rejlik a kvantummechanika esszenciája.

Valaki El Tudná Magyarázni Ezt A Schrödinger Macskája Kísérletet?

Fontos megjegyezni, hogy a szuperpozíció (akár a hullámfüggvény) csakis abban az esetben omlik össze, ha mérést végzünk a rendszeren (vagy a rendszert valami külső hatás éri). A mérés eredményének ismerete azonban kényszerűen valamelyik állapotba taszítja az anyagot, ami Schrödingernél halott vagy élő macskát eredményez, de sosem egyszerre a kettőt. Lásd még: Hullám-részecske kettősség A kísérlet leírása [ szerkesztés] Schrödinger, hogy a kvantumelmélet egyik abszurditását szemléltesse, egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni. A dobozban a macska mellett van egy szerkezet, melyet a macska nem tud befolyásolni. A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot, melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik, vagy ugyanekkora valószínűséggel nem bomlik le. A radioaktív bomlást észleli egy Geiger–Müller-számláló, ami egy relén keresztül elenged egy kalapácsot és az összetör egy hidrogén-cianidos üveget, megölve ezzel a macskát. Ha egy óra hosszat magára hagyjuk a dobozt, azt mondhatjuk, hogy a macska él, ha időközben nem volt atombomlás.

Schrödinger Macskája | 9789632521152

Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:

Az egyik ilyen világban a hidrogén-cianidos üveg összetört, és a macska meghalt, míg egy másikban ez nem történt meg, és a macska életben maradt. A kvantum-szuperpozíció határai [ szerkesztés] Ahogy Schrödinger gondolatkísérlete is mutatja, a hétköznapok során nem találkozunk egymással keveredő állapotokkal (bármelyik laboratóriumi macskáról egyértelműen megállapítható, hogy él-e, vagy sem), ezért feltételezhető, hogy a szuperpozíció csak az elemi részecskékre jellemző, és bizonyos határokon túl nem fordulhat elő. A fizikusok régóta töprengenek azon, vajon hol húzódik az a határ, ahol a kvantum-szuperpozíció mindenképpen összeroppan, vagyis az egymással keveredő állapotok dekoherenssé válnak. Ez az állapotváltozás egyúttal meghatározza a mikro- (a kvantumfizika törvényei által irányított) és a makro- (klasszikus fizika törvényei érvényesülnek) világ közötti határvonalat. E területen egymástól függetlenül két magyar csoport is végzett kutatásokat. A hetvenes és nyolcvanas években Károlyházy Frigyes, [3] a nyolcvanas évektől Diósi Lajos vezetésével.

A kvantummechanika szerint ilyen esetben a két ellentétes irányba szétrepülő rész egyszerre forog jobbra, és balra is, és abban a pillanatban, amint megmérjük az egyik részecske állapotát, az beáll valamire, míg a másik részecske ennek ellenkezőjére. Ami ebben az egészben talán a leginkább zavarta Einsteint, hogy a két részecske adott esetben több fényév távolságra is lehet egymástól, mire a mérést elvégezzük, a részecskék pedig minden esetben tartják magukat ahhoz, hogy ha az egyiket jobbosnak mérjük, akkor a másiknak balosnak kell lennie. Ez pedig ilyen nagy távolságon azt jelenti, hogy a mérés tényéről az egyik részecske fénynél nagyobb sebességgel értesíti a másik részecskét, hiszen amint jobbossá "omlik össze", abban a pillanatban kell a másiknak is balossá válnia. Ez a fénynél nagyobb sebességű kommunikáció pedig a relativitáselmélettel nem jön össze. A dolgot azért nagyon nehéz vizsgálni, mert bármilyen mérést is végezzünk, az befolyással lesz a részecskére, aminek így összeomlik az állapota.

De, mint tudjuk, mindenféle törvényben kizárólag arról esik szó, amit a Fidesz csak akar. Ha úgy akarja, legközelebb söralátéten is lehet szavazni annak, akit ő erre kijelöl – ez a söralátét kedvenc ügyintézési módja úgyis NER-ünknek -, mások viszont, akiknek nem tetszik a pofája, egyáltalán nem szavazhatnak majd. Ehhez képest akár boldogok is lehetünk, de valahogyan mégsem vagyunk azok. Megyei Lapok. Egy bizonyos Szánthó Miklós ugyanis, aki az Alapjogokért Központ igazgatója vagy mi a rosseb, már kiadta a sorvezetőt, mondván, ezt "bírói államnak" hívják. Itt a kulcsfogalom, hogy az eljövendő időben milyen indokkal lehet nekimenni a bíróságoknak, az itt maradók utolsó reményeit is felszámolva, Törökországgá vagy Harmadik Birodalommá válni. Mindebben az az elborzasztó, hogy a kába berlini polgárok is bambán mosolyogtak mindaddig, amíg hullni nem kezdtek a fejükre a bombák. Ezek után képzeljük el, amint Németh Szilárd rákattan erre a "bírói állam" szókapcsolatra, és elkezdi terjeszteni két recept között.

Megyei Lapok

A tekintély rehabilitálására van szükség – boltban, családban, közösségeinkben: kezdjük el ott, ahol lehetőségünk van rá! Szánthó Miklós (a szerző az Alapjogokért Központ igazgatója) forrás:

Szánthó Miklós: A Posztkommunista Struktúrák Megtörése Zajlik A Médiában - Magyar Nemzeti Médiaszövetség

Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója

Szánthó Miklós – Minden Szó.Hu

Üde egy dolog lesz, nagyon. És akkor még azt is halljuk, hogy a Kúria nem nőtt fel intellektuálisan a feladathoz. Ezzel így kiegészítve előttünk áll a bunkó, kekeckedő, ellenzéki bíróság bájos képe, amely ráadásul akadályozza a törvényhozást is azzal, hogy ilyen ítéletekkel maga hoz törvényeket – a Fidesz szerint – és íme, előkerült a kalapból a nyuszi, a jogalap, miért is kell őket megrendszabályozni. És ez lesz, tehát meneküljön, ki merre lát. Szánthó Miklós – MINDEN SZÓ.hu. Lehet, hogy én vagyok figyelmetlen, vagy nem nagyon nézek birodalmi teleképet, de még életemben nem hallottam sem az "Alapjogokért Központ" nevű műintézményről, sem pedig annak deli igazgatójáról, bizonyos Szánthó (sic! – lásd Csörgheő Csuli/Úri muri) Miklósról, de Isten segedelmével tegnap ez is megtörtént, és rögvest hatalmas örömöket okozott nekem. A fiatalember büszkén vallotta be, hogy kurva, a NER kurvája. A dolog a következőképpen zajlik: a megidézett műintézmény két dolgot csinál, pénzt kap a Fidesztől, cserébe elmondja mindenkinek a Fidesz véleményét, és erre büszke.

És napjainkban valóban izzik az egalitarizmus szenvedélye, mely leépíti a tekintélyt – és nem kell a szűken vett pártpolitika világáig rohannunk, hogy ezt észrevegyük. Nyelv- és szóhasználat, közoktatás, gyermeknevelés, állatvédelem – életünk valamennyi zegét-zugát, az összes társadalmi alrendszert áthatja a totális infantilizálódás.

Vintage Fali Fogas