Szabó Győző Toxikoma Pdf — A Világ Csodái Iv. – Az Olümpiai Zeusz-Szobor | Kaposvár Most.Hu
Őszinteségi roham lett úrrá a magyar színészeken, Stohl András után Szabó Győző is úgy döntött, hogy felfedi a múltja sötét foltjait. Nehéz eldönteni, hogy Győző csak a pénz miatt írta meg a könyvet, vagy mint ahogy Stohl is állította, meg akarta magyarázni a történteket a nagyközönségnek. Miért tíz éves hallgatás után döntött úgy, hogy az embereknek meg kellene ismernie a kábítószeres előéletét és a "gyógyulásának" útját? A Toxikoma felöleli Szabó Győző egész eddigi életét. Megismerkedhetünk a szüleivel, tanulmányaival, melyeket nagyon szép eredményekkel zárt, amíg aztán Nyírbátorból felkerült Budapestre. Teljesen elvarázsolta a város, és mert sikeres volt mind a tanulmányaiban, mind a szabadidős zenekarával, elkapta a hév, és a kisvárosi gyereket felfalta a nagyváros. Szabó Győzőnek végig nagyon őszinte stílusa van, a szó legdurvább értelmében. Az egyik pillanatban repkednek a trágár szavak, a másikban pedig egy rémült kis nyuszival találjuk szembe magunkat. Sokáig azon tűnődünk, melyik is lehet az igazi, mert egy adott szituáción belül is pillanatok alatt meg tud változni.
- Szabó Győző: Toxikoma – olvaslak.hu
- A mindjárt mámora – Szabó Győző: Toxikoma – könyvkritika
- Szabó Győző: Toxikoma - Tíz év drogvallomásai - Csernus Imre jegyzeteivel
- Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – Világ 7 Csodája
- A világ hét csodája – Wikipédia
- Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – Vilag 7 csodája
- Római Birodalom - Pheidiasz Zeusz-szobra Olümpiaban.
- Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – A világ hét csodája
Szabó Győző: Toxikoma – Olvaslak.Hu
Szabó Győző zajos sikert aratott könyve nem a kábítószerfüggőség egyre égetőbb problémájáról szól, sokkal inkább magáról a színészről és az általa bejárt útról. A személyes hangvétel azonban nem az azonosulást segíti, hanem egyre több kérdést szül az olvasottakkal kapcsolatban. A kábítószeres önvallomások világa ingoványos terep. Néha az átélt borzalmak megrendítő ereje gátolja az olvasót a befogadás teljes megélésében, máskor a mesélő idő- és valóságérzékelése oly mértékben torzult, hogy nehéz eligazodni az események sűrűjében. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Azokat, akiknek sikerült megszabadulniuk függőségük rabságából, önkéntelenül is más szemmel nézzük. Azok, akik alászálltak saját poklukba és megküzdöttek démonaikkal, olyan erőt és bölcsességet sugároznak, amiből bátran meríthetnek mindazok, akik nem mernek szembenézni a sajátjukkal. Ez a tapasztalat megosztás ugyanakkor kétélű fegyver: az elkövetett hibákkal és a megtett úttal való szembenézés önbizalmat ad a születőben lévő józan személyiségnek.
Persze, közönségfilm lévén szükség van ezekre, de amíg Szabó könyve abba is enged belesni minket, hogy mi történik a főszereplő fejében, honnan indul, hová tart, és mit csinál, amikor éppen felépülőben van, de a kapucnijában talál egy fél pakett heroint, addig a filmből a valódi munka ábrázolása, a rehab igazi tétje már fájóan hiányzik. Nem a színészeken múlt: Molnár Áron külsőre és gesztusaiban sem hasonlít Szabó Győzőre, de a féktelenségét és a nyughatatlanságát megragadva tökéletesen teremti meg a figurát. Bányai Kelemen Barnát viszont a jóisten is arra teremtette, hogy egyszer Csernus Imrét játssza, minden pillantása, mozdulata és szava a pszichiáteré, de mindig patikamérlegen mérve, egyetlen percre sem fordítva át paródiába az alakítást. A fiktív szerelmi szál hozzá visz közelebb minket, és kissé erőltetett ugyan, de Török-Illyés Orsolya olyan megrázóan hozza a felépülő függőből lett főnővért, Sodró Eliza pedig a terápia egyik résztvevőjét, hogy már csak az ő alakításuk miatt is érdemes beülni a Toxikomára.
A Mindjárt Mámora – Szabó Győző: Toxikoma – Könyvkritika
Viszont a folyamatos figyelem hamis énképet is kreálhat, ahol a szenvedélybeteg útjának végére ért, innentől kezdve ő már csak a megszerzett tudást adja át a nála lassabban haladóknak. Kis magyar Trainspotting – Toxikoma Szabó Győző önéletírása megjelenése óta töretlen népszerűségnek örvend. Hasonló sztárstátuszban lévő színész előtte még nem vallott ilyen őszintén és nyíltan kábítószer függőségéről, ez a bátorság pedig megtérült. A színészt a Toxikoma óta rendszeresen hívják előadásokat tartani a témában, a könyv jelenleg a 6. kiadásánál jár, a filmadaptáció pedig most került a mozikba Herendi Gábor tolmácsolásában. A Toxikoma a kábítószeres önvallomások megszokott tematikáját követi: buli van, baj van, végem van. A könyv néhány kivételtől eltekintve lineárisan halad egy röviden felskiccelt és néha megidézett gyermekkorral, a fókusz természetesen a tíz éves drogkarrieren és leszokási kísérleteken van. A könyv megjelenése óta (amit újfent reflektorfénybe tett az elkészült filmváltozat) jelentek meg olyan vélemények, melyek szerint a Szabó Győző által leírt történetek és a szerrel való küzdelmének mértéke mások tapasztalataiból táplálkoznak.
Részletes leírás El akarod olvasni ezt a könyvet. Mert nem akarod, hogy drogos legyen a fiad. Vagy éppen azért, mert függő a lányod. Mert iszonyúan vonz a mámor, vagy mert kegyetlenül taszít a cucc, mégis mindennap beadod magadnak. Vagy csupán tudni szeretnéd, megéri-e tisztának maradni. Szabó Győző színész tíz évig volt szerhasználó, majd a kétezres évek elején elvonókúrára ment, és letette a drogot. Ebben a kötetben felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire kalandos az út a pokolba. Kendermezőkön és mákföldeken vezet keresztül, egészen a halál küszöbéig. Visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Ezen a szenvedéssel teli úton az őt kezelő terapeuta, dr. Csernus Imre vezette végig. A Toxikoma 2012-ben jelent meg először. Azonnal a sikerlistákra került, és azóta számtalan utánnyomást megélt. A kötet alapján készült film 2021 őszén kerül a mozikba. "Te, Győző, nagyon hálás vagyok neked! Azért is, hogy ott voltam veled az osztályon, meg azért is, hogy most ezt a pár sort én írhatom a könyvedben.
Szabó Győző: Toxikoma - Tíz Év Drogvallomásai - Csernus Imre Jegyzeteivel
Bárány Márton és Gergely Dorka forgatókönyvírók viszont mintha kicsit sokat akartak volna markolni, és ezért keveset fogtak: Szabóból és Csernusból is mutattak valamennyit, de egyikből sem eleget ahhoz, hogy a Toxikoma oda üssön, ahol a legjobban fájhatott volna. Ennek a történetnek az apropóján ugyanis rengeteget lehetett volna mesélni valódi szembenézésről, számvetésről, cserbenhagyásról (Szabó volt felesége és lánya itt inkább papírvékonyságú figurák, mint függő apával küzdő családtagok), arról, hogy min kattan át valakinek az agya arra, hogy most tényleg fel akarjon épülni, hogy milyen identitást alakít ki azután, hogy befejezte a szerhasználatot, és adott esetben (a legtöbb esetben) hogyan, milyen körülmények között esik vissza, majd kezdi újra az elejéről a folyamatot. Ezekről a kérdésekről egyáltalán nem, vagy nem beszél eleget a Toxikoma. Mivel a könyvnek csak az egyik szeletét dolgozták fel, Szabó szinte az utolsó percig a hárító, önfelmentő státuszban ragad, Herendi pedig nem pszichologizál, nem csupaszít le teljesen senkit, helyette beletuszkol a két narcisztikus karakter amúgy sem egyszerű viszonyába még egy fiktív szerelmi szálat is, több ütős szex- és néhány akciójelenetet.
Meg persze azért, mert a kihagyott lehetőségei ellenére is nagyon jó és fontos élmény Herendi új alkotása, az eddigi filmjei közül valószínűleg a legkiemelkedőbb, az pedig – bár nem dolga, hogy így legyen, – már csak a hab lenne a tortán, ha a premierje apropóján sok-sok beszélgetés indulna a témáról, vagy egyetlen függő fejébe is beférkőzne a gondolat, hogy bármilyen mélyen van is az ember, mindig van út visszafelé. A Toxikoma már a mozikban.
Az ókori világ hét csodáját először Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők: a gízai nagy piramis (a legrégibb, a legnagyobb és az egyetlen fennmaradt csoda), Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. A gízai nagy piramison kívül összes világcsodát elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Antipatrosz eredeti listája az idők folyamán átalakult, és több ókori világcsoda is fel- vagy lekerült a világ csodáinak listájára, illetve listájáról. Ezek a Memnón-kolosszusok, Salamon temploma, Noé bárkája és az isztambuli Hagia Szophia. Az eredeti listán szereplő egyik csodát, Babilon városának falait Tours-i Szent Gergely ókeresztény író a 6. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – A világ hét csodája. században kitörölte, és Bábel tornyát szerette volna a helyére írni, de ez nem történt meg, hiszen a torony létezése nem bizonyítható.
Pheidiasz Olümpiai Zeusz-Szobra – Világ 7 Csodája
Nevéhez fűződik az Akropoliszon elhelyezett Athéné Parthenosz, a Szűz Athéné szobrának elkészítése. Athéné jobb kezében Niké-szobrot tartott, akárcsak az olümpíai Zeusz. Bal kezével egy pajzsra támaszkodott, amelyet rövidülésben - a valóságos látásnak megfelelően - ábrázolt a művész: az oldalra fordított pajzs, amelyet a néző elölről szemlél, egy lekerekített téglalap alakját veszi fel. A világ hét csodája – Wikipédia. A rövidülés a klasszikus görög képzőművészet "találmánya, és ellentétes a "legnagyobb felület" láttatásának egyiptomi elvével. A szobor nem maradt fenn, és csak római másolatokból ismerjük. Az athéni Akropoliszon található Parthenón felépítése után a demokratikus periklészi politika ellenfelei sikkasztás miatt vádat emeltek Pheidiasz ellen; valójában rajta keresztül Periklészt támadták. Hosszú pereskedés után valószínűleg száműzték; ennek a száműzetésnek köszönheti megszületését az olümpiai Zeusz-szobor. A szobor a mester késel munkája lehetett. 1955-ben, az olümpiai ásatások folyamán előkerültek egy műterem maradványai.
A Világ Hét Csodája – Wikipédia
A templom bejárata feletti és a többi orommezőben látható domborművek mitológiai jeleneteket ábrázoltak, többek között Pe-lopsz küzdelmeit, a kentaurok és a lapithák harcát, Héraklész tizenkét hősi tettét. A templom három részből állt. A középsőben, a cellában, amelyet dór oszlopsorok három hajóra bontottak, állt a szobor. A templomba bronzajtón keresztül lehetett belépni. Római Birodalom - Pheidiasz Zeusz-szobra Olümpiaban.. Jobbra Iphitosz, Élísz egyik királya - egyes verziók szerintő alapította a játékokat - szobra állt, akit egy nőalak koszorúzott meg. A nő Ekekheiría, azaz az olimpiai fegyvernyugvás megszemélyesítője volt. Pauszaníasz részletesen leírta a szobrot: "Az isten aranyból és elefántcsontból készített szobra egy trónszéken ül, s a fején olajfaágakat formázó koszorút hord. Jobb kezében a szintén aranyból és elefántcsontból készült Nikét tartja, akinek egyik kezében szalag, a fején pedig koszorú van. Az isten bal kezében különböző fémekkel ékesített kormánypálca látható, ezen a jogaron pedig egy sas ül. Az isten saruja és kőpenge szintén aranyból készült, kőpengét különböző állatalakokkal és liliomokkal díszítették.
Pheidiasz Olümpiai Zeusz-Szobra – Vilag 7 Csodája
A szobor végleges változatát Pheidiasz készítette, vázát gipszből, fából és vasból alkotta meg, arca, keze, és lába elefántcsontból, ruhája, haja és szandálja pedig aranyból volt. Grandiózus méretei miatt az alkotást csak több darabban tudták az impozáns templomba szállítani, mely egy méter magas emelvényen állt. A téglalap alakú építményt mészkőoszlopok keretezték, tetejét pedig márványlapok díszítették. A 13 méter magas ülőszobor a jobb kezében egy Nikét, a győzelmi figurát ábrázoló szobrot tartott, míg a másikban jogarát fogta, melynek a tetején egy sas ült. Az alkotás egyedülálló volt, nemcsak nagysága és szépsége, de szellemisége miatt is. Pheidiász volt ugyanis az első, aki Zeuszt jóságos istenként ábrázolta. Hívők százai zarándokoltak és áldoztak előtte, és sok uralkodó adományokat helyezett el körülötte. A műalkotás az olimpia játékok védnöke is lett: hozzá fohászkodtak erőért és győzelemért. Történészek szerint a szobor egy tűzvészben pusztult el, míg egy másik történet azt valószínűsíti, hogy Caligula császár parancsára az I. században megpróbálták elszállítani, de útközben a megóvására készített állványzat leomlott, és a szobor összetört.
Római Birodalom - Pheidiasz Zeusz-Szobra Olümpiaban.
500 körül került sor először. Ettől kezdve a makedónok is görögnek tekinthették magukat. Az Altiszon belül volt továbbá a Métróon (az Istenek Anyjának temploma, amely a római korban Augustus császár templomául szolgált), a Visszhangok terme (egy pihenőhelyül szolgáló oszlopcsarnok), végül pedig a Prütaneion (a játékok vezetőségének székhelye). Zeusz templomát Kr. 468 és 456 között emelték, és Pauszaniasz tollából ránk maradt részletes leírása. Dór stílusban, mészkőből épült, és tíz és fél méter magas oszlopok vették körül. Az épület tetőcserepei márványból készültek. A templom tetejének sarkain aranyozott üstök voltak, homlokzatának csúcsán pedig egy aranyozott Niké-szobor állt. Ez alatt egy pajzs helyezkedett el, amelynek domborműve Medusza- és Gorgó-fejet mintázott. Az oszlopok feletti gerendázat külső oldalát összesen 24 darab aranyozott pajzs díszítette. Ezek Mummius római hadvezér fogadalmi ajándékai voltak, aki abból az alkalomból ajánlotta fel őket, hogy Kr. 146-ban legyőzte a görögöket, lerombolta Korinthosz városát, majd létrejött Achaia provincia.
Pheidiasz Olümpiai Zeusz-Szobra – A Világ Hét Csodája
De létezik egy másik történet is: az 1. században, Caius Caesar (Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr. u. 391-ben I. Theodosius császár betiltotta a versenyeket, mert azokat pogány szokásoknak minősítette, emellett bezáratta Zeusz templomát. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Kr. 350-ben fosztogatók rombolták le. Forrás:
A ruhájára állatokat és liliomokat véstek. A trónban található elefántcsont -, arany -, ébenfa – és drágakő-intarzia is. Éveken keresztül látogatók és hívők százait vonzotta a templom a világ minden tájáról. Az ülő szobor az egész templomhajót elfoglalta. A szobor elefántcsont ból készült (technikailag az elefántcsont magába szívja a nedvességet, hogy minél tovább bírja ki épen a szobor. ) Az elefántcsont ot aranyréteg borította, és egy pazar trón on ült, amit cédrusfából faragtak ki. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Napjaink Görögországában egyik jellegzetesség az ókori világ hét csodája közt. Krisztus után 394 -ben, 800 évvel később Olimpiát követően, elszállították a szobrot Konstantinápolyba, a Bizánci Birodalom központjába. Történészek szerint egy tűzvész ben pusztult el ez a remekmű. De létezik egy másik történet is: az 1. században, Caius Caesar (Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr.