Málnás Csokis Mousse Torta - Reumatológia - Munkatársaink | De Klinikai Központ
Számomra a málna és a csokoládé egy tökéletesen összeillő páros, így nem véletlenül döntöttem el, hogy következő próbálkozásként egy málnás mousse tortát fogok elkészíteni telis-tele csokival. Plusz motivációként egy közelgő születésnap miatt is szerettem volna bizonyítani és végül is a tányérokat elnézve büszkén megveregettem a vállamat. 🙂 Az ötletet Albi Gasztro oldaláról szereztem, és végül is, ha szép nem is lett, de ízben szerintem nagyon nem lőttem mellé! Málnás csoki mousse torta | Albi Gasztro. 🙂 Hozzávalók (22 cm-es tortaformához) Tésztához 200 g étcsokoládé 6 evőkanál vaj 1 teáskanál vanília aroma 4 tojás szétválasztva 1 csipet só 75 g barnacukor A tejcsokoládés mousse réteghez 300 ml tejszín 340 g tejcsokoládé 3 evőkanál cukor 3 evőkanál víz 3 tojás sárgája A málnás réteghez 1 evőkanál víz 1 teáskanál zselatin 220 g fagyasztott málna 1 teáskanál cukor 100 g fehér csokoládé 100 ml tejszín Lássuk, hogyan is készül ez a csokoládés málnás mousse torta Első körben a torta alját készítsük el. Vízgőz felett olvasszuk fel az étcsokoládét, majd adjuk hozzá a vajat.
Málnás Csokis Mousse Torta 18
A mousse réteget öntsük a kihűlt tortalapra és 30 percre tegyük be a mélyhűtőbe. Végül készítsük el a málnás réteget is. Botmixer segítségével daráljuk össze a málnát, majd egy kis szita segítségével passzírozzuk át, úgy hogy a magok már ne okozzanak problémát a továbbiakban. A kinyert málnaléhez adjunk egy teáskanál cukrot, amivel 5 percig forraljuk. Miután a málna kicsit hűlt, a zselatint a vízzel keverjük össze és adjuk a léhez. Málnás csokis mousse torta 18. Vegyük elő a fehér csokit is és öntsük a még meleg málnához, keverjük addig, amíg a csoki fel nem olvad. Az előírt mennyiségű tejszínt verjük kemény habbá, először csak 1/3-át, majd a maradékot is hozzáadhatjuk a krémhez és óvatosan elkeverhetjük. Végül a krémünket öntsük rá a tortára és 3 órára tegyük mélyhűtőbe.
Zajlik az élet. Nyári szünet van, ami azzal jár együtt, hogy megnövekszik nálunk az átmenő forgalom: a gyerekeim jönnek-mennek, rokonok, barátok úgyszintén, és miközben viszonylag komoly vendégjárást élünk meg, én minimum napi nyolc órát dolgozom az üzemben. Ne is kérdezzétek. Fáradtan. Málnás csokis mousse torta es. Mindennek tetejébe Zsófi pár napja úgy beütötte a térdét, hogy a lábát combközéptől bokáig gipszsínnel látták el; zúzódás történt. Viszont a napokban próbáltunk ki egy olyan készítményt, amely a szervezet regenerálódását is gyorsítja – és hát most nem tudom, hogy ennek köszönhetően-e, de tény, hogy négy nappal a baleset után a gipszet levettük, és Zsófi lába alig fáj. Na most, én közben folyamatosan dolgozom, ritkán kerülök gép elé, ha mégis, hát próbálok gyorsan valami bejegyzést produkálni; mivel a Facebookon többen is jelezték, hogy szívesen vennék a paleo csokimousse torta receptjét, úgy döntöttem, közzéteszem. De annak nagyon örülnék, hogy ha azok, akik elkészítik, pláne árulják, írnának róla valamit.
Vannak olyan hibák, például a gyógyszerek nem megfelelő adagolása vagy a műtét nem megfelelő kivitelezése, melyek hatása azonnal megmutatkozik, de előfordulhatnak olyan rejtettebb hibák is, melyek hatással vannak a diagnosztikai folyamatra, illetve a klinikai munkafolyamat egyéb lépéseire. A laboratóriumi vizsgálatok a döntéshozatal integráns részét képezik, és ezek lelete jelentősen befolyásolja az orvosi diagnosztikát és terápiát. A Nemzetközi Szabványügyi Hivatal (ISO, International Organization for Standardization) definíciója szerint laboratóriumi hibának tekintendő "bármilyen hiba a vizsgálatkéréstől a vizsgálati eredmények közléséig, illetve a laboratóriumi leletek interpretációja és az ezekre alapozott döntéshozatal során elkövetett hibák ". A laboratóriumi vizsgálatok során elkövetett hibák előfordulását egészen széles határok között adja meg a szakirodalom az 1/8300 értéktől egészen az 1/33−50 értékig. Az elmúlt években gyökeres változások történtek a laboratóriumi munka szervezésében, melyek nyomán javult a teszteredmények pontossága és helytállósága, illetve a teljes analitikai folyamatot tekintve csökkent a hibákból eredő terhelés.
A leszorítást körülbelül 7, 5 centiméterrel a tervezett vérvételi hely felett kell elhelyezni a karon olyan szorosan, hogy a vénás keringést elzárja, az artériás keringés ugyanakkor szabad maradjon (kb. 20-30 Hgmm-rel magasabbra kell állítani, mint a szisztolés vérnyomás), és ne okozzon kellemetlenséget a betegnek. A vérvételt követően a leszorítást azonnal el kell távolítani, és semmilyen körülmények között nem maradhat fenn 1 percnél hosszabb ideig. Ha további időre van szükség a vérvételhez, akkor a leszorítást fel kell engedni, hogy a vérkeringés helyreálljon, és a bőr visszanyerje eredeti színét, és csak eztán szabad ismét felhelyezni. Bár meggyőző bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a hosszan tartó vénás pangás megváltoztatja a vér bizonyos analitikumainak koncentrációját és/vagy aktivitását, a leszorítási időt ritkán tekintik a preanalitikai variabilitás potenciális forrásának. Vérvételi eszközök A speciális vérvételi csövek 1960-as években történt európai bevezetése csaknem forradalmasította a vérvételi technikát, és jelentős előnyöket biztosított a hagyományos fecskendőkkel szemben.
Az antecubitalis területen kívül vannak másodlagos vérvételi helyek is, mint amilyen például az alkar és a kéz (kézhát, hüvelykujj, tenyér) felületes vénái. A lábszárból, bokából és lábfejből történő vérvétel nem preferálható, mivel az alsó végtagból nyert vér alvadási paraméterei − főként az artériák falában lévő meszes plakkokon történő áthaladás következtében − megváltozhatnak. Különleges helyzet a vena jugularis externa punkciója a nyakon, mely sebészeti vagy sürgősségi körülmények között végezhető. A másodlagos vérvételi helyek esetében problémát jelenthet a kis kaliberű (általában 22G vagy 23 G) tűk használatán túl az, hogy a vérvételt végző személy nem tudja kezét megtámasztani, illetve komolyan fennáll a veszélye, hogy a vérvétel során sérülnek a szomszédos anatómia képletek, például inak, idegek vagy artériák. A leszorítás felhelyezése, vénás pangás A leszorítás szerepe, hogy átmenetileg összeszorítsa vagy összenyomja a végtag (rendszerint a felső végtag) vénás keringését. A leszorítás felhelyezése általános gyakorlat a rutin vérvétel előtt, mely segít a vérvételt végzőnek megtalálni a megfelelő vénát, ugyanakkor sebészeti körülmények között is hasznos lehet a túlzott vérveszteség megelőzésében és a viszonylag vérmentes műtéti terület biztosításában.