Az Éjféli Égbolt Kritika: Rigómezei Csata (1448) – Wikipédia
Mintha tanulva a pazarló és környezetszennyező ipari megoldásainkból, a XXI. században már minden szuperkönnyű és szupererős, lebomló műanyagból, 3D nyomtatóval készült volna, Augustine puskájától kezdve a számítógépeken át egészen az Aether űrhajóig. Összességében azonban nagy csalódás volt számomra Az éjféli égbolt. Ráadásul nem először fordult elő, hogy keserű szájízzel kapcsoltam ki a világméretű koronavírus-járvány, és az otthoni karantén miatt jelenleg egyértelműen piacvezető Netflixet. George Clooney filmje igazából csak még jobban megerősített abban, hogy a mennyiség sajnos mégsem csap át egy ponton túl minőségbe. A Netflixen továbbra is nagyítóval kell keresni a kimagasló színvonalú alkotásokat a sok közepes, olykor pedig egyenesen csapnivaló film és sorozat tengerében. Én viszont ebbe már pont úgy kezdek belefáradni, ahogy a filmbéli Augustine az életben maradt űrhajósok rádiós keresgélésébe. Ítélet: 5/10 Kiknek ajánljuk? Fanatikus George Clooney-rajongókon és a lassan építkezős sci-fik szerelmesein kívül jó szívvel igazából senkinek sem.
- Az éjféli égbolt kritika e
- Az éjféli égbolt kritika chapter
- Az éjféli égbolt kritika 2017
- Kétszer diadalmaskodott a török Rigómezőn
- 1389. június 15. | Az első rigómezei csata
- A rigómezei csata legendája | Hungary First
- Rigómezei csata (1448) – Wikipédia
Az Éjféli Égbolt Kritika E
A film nem hoz be annyira sok újdonságot a zsánerbe, sőt a tudományos-fantasztikum elegyéből a tudományát minden oldalról meg lehetne támadni. Sokaknak unalmasnak is hathat a közel két órás játékidő, hiszen túlnyomórészt három-négy főbb jelenetet láthatunk kibontva, plusz az apróbb kisebbeket. Viszont két olyan eleme van a filmnek, amik a leginkább ki tudják csapni a biztosítékot egyes embereknél: a hatásvadász stílusa és a történet üzenete/célja. Nem végig, de döntően a legtöbb jelenet kissé nagyon hatásvadász lett, kissé nagyon fogja a néző kezét és nem szeretné, ha túlzottan elkalandoznánk. Nyilvánvalóan ettől nem lesz borzasztó a végeredmény, mégis abszolúte feltűnik a sok szájbarágás - amik amúgy betudhatóak a klasszikus forma védjegyeinek is. A film üzenete viszont egyértelműen elronthatja bizonyos embereknek az élményt. Mindenféle és fajta spoiler nélkül (amik amúgy kitalálhatóak), Az éjféli égbolt ennél az adott pontnál fog rátérni az újítás ösvényére, ami a rizikófaktor nevű fák között húzódik.
Az Éjféli Égbolt Kritika Chapter
Kritika Bevezető George Clooney időről időre kacérkodik a rendezéssel, újabban egy drámai sci-fit kísérlet meg elkészíteni Az éjféli égbolt címmel, ami sajnos nem sikerült túl emlékezetesre. Megjelenési dátum 2020. december 23. Az éjféli égbolt - Legutóbbi tartalom KRITIKA: Az éjféli égbolt George Clooney időről időre kacérkodik a rendezéssel, újabban egy drámai sci-fit kísérlet meg elkészíteni Az éjféli égbolt címmel, ami sajnos nem sikerült túl emlékezetesre.
Az Éjféli Égbolt Kritika 2017
Röviden így lehetne összefoglalni Az éjféli égbolt sztorijának lényegét, hozzátéve, hogy mindez komoly lélektani drámaként és az élet lényegét az elkerülhetetlen halál előtt kielemző, érzelmeket megpendítő szövegként van prezentálva Lily Brooks-Dalton első regényében, ahol az impresszionista ég és a változó tundra életciklusa szolgáltatja a hátteret. Nos, ebből a lírai szépségű, nem túl hosszú regényből készített filmet rendezőként és színészként az a George Clooney, akit az egyszeri magyar néző ha másból nem is, de a Vészhelyzet ből és az Ocean's- szériából, valamint aktuálpolitikai megnyilatkozásaiból bizonyosan képes beazonosítani. Az éjféli égbolt ból gyakorlatilag kihajítottak mindent, ami a könyvet érzékennyé és művészetileg is értékelhetővé tette, csupán egy rövid, pár mondatos tartalmi összefoglalót hagytak meg az eredeti történetből, hogy ezt a vázat végül teleaggathassák könnyen fogyasztható filmes megoldásokkal, magasról téve arra, hogy tévútra viszi-e a mögöttes mondanivalót, vagy sem.
És hogy a film nem unalmas-e emiatt? Nagyon nem az, ott fent ugyanis rengeteg olyan dolog történik, amire hirtelen kell reagálni, már pedig ilyen ritka és hideg levegőben a rögtönzés nem megy egykönnyen és tulajdonképpen minden emberfelettinek számít. Gyönyörű képeket kapunk az izgalmat pedig tovább fokozza a dinamikus vágás és a zene. Amelia igazából semmi olyat nem tesz, amit egy korabeli nő ne tehetne meg, a girlpower egyáltalán nincs túlspilázva és az arcunkba tolva (lásd Charlie angyalai). A Léghajósok tulajdonképpen egy Gravitáció 2. 0 az adott korban elérhető legnagyobb magasságra kihegyezve. Felmennek, lejönnek, közben pedig egy csomó érdekes dolog történik és gondolat születik. Aki szereti a rekordokat, a tudományos áttöréseket, az emberiséget szolgáló emberfeletti történeteket, az valószínűleg nem fog csalódni még úgysem, hogy a valóságban ezt két férfi érte el. Mennyivel izgalmasabbak lennének másfél órán keresztül egy kosárba összezárva. Na ugye. Hozzászólások hozzászólás
Egy űrhajó közeledik a föld felé, rajta egy öttagú legénységgel, a férfi pedig elhatározza, figyelmezteti őket a katasztrófáról. Miközben azon izgulunk, hogy a beteg Augustine-n vajon életbe tud-e addig maradni, amíg létrehozza a kapcsolatot, időről-időre visszapillantunk a múltba, ahol a még fiatal Augustine-n belekezd élete munkájába, ezzel hátrahagyva szeretteit. Őt egyébként a Ethan Peck játsza, aki többek között A varázslótanoncból és a 2018-as Star Trek sorozatból ismerhetünk. Alapvetően nem vagyok híve a színészcserének, pláne egy filmen belül, de a fiatal színész figyelemreméltóan alakította a szerepét. Augustine szála mellett bepillanthatunk Sully és a további pár asztronauta hazafelé tartó utazásába is. Habár az emberek bizakodóan utaznak a Föld felé, elkezdi őket frusztrálni a tény, hogy a rádiókapcsolatuk megszűnt az állomásokkal. A probléma pedig nem a hajójukon van. A legénységnek így tehát nem csak a bezártsággal kell megküzdeniük, hanem önmaguk démonjaival is. Vajon Sikerül Augustine-nak figyelmeztetnie őket?
Szerb felirat az első rigómezei csata emlékére emelt koszovói emlékmű falán. Fotó: Major Anita Mi mindent jelent Rigómező nekünk, magyaroknak? Csak egy lenne a távoli harcmezők közül, ahol középkori magyar katonák csontjait rejti a föld? Ahol összeomlott a keresztény Balkán a XIV. században, hamarosan magával rántva a Magyar Királyságot is? Ahol a török előrenyomulással "megkezdődött" Trianon: azaz a pusztító demográfiai folyamat, amely megállíthatatlanul vezetett az ország szétdarabolásához? Régi szerb katonasírok. Dicsőséges vereségek Mi mindent jelent Rigómező, Koszovó Polje, nekik, a szerbeknek? Első rigómezei csata. Gyakorlatilag mindent, ami nemzeti mitológia, hősiesség és áldozatvállalás, dicsőségesen vereséges csaták, összeomlásokból táplálkozó újjászületések? Koszovo Polje végtelen, dimbes-dombos, csontzenés ballada lenne, vagy liturgikus kántálás, fekete ruhás görögkeleti kalugyerek imája, amely ősi rigómeze kolostorok erődített falai mögül száll föl? Valóban a szerb kultúra bölcsője lenne? És manapság: az ő Trianonjuk birodalma, a gyötrelmes veszteségé, a veszélyeztetett kisebbségi lété, a folyamatos háborúé?
Kétszer Diadalmaskodott A Török Rigómezőn
Ebben a kritikus pillanatban azonban a Lázárra féltékeny koszovói herceg, Vuk Brankovics csapataival kivált és elvonult a csatatérről. Murád nagyobbik fia, Bajazid megragadta a lehetőséget, és ellentámadásával eldöntötte az ütközet sorsát: a törökök bekerítették és lemészárolták a keresztényeket, a súlyosan megsebesült Lázárt kivégezték. A törökök diadalát azonban megkeserítette, hogy meghalt a szultán is: krónikáik szerint már a győzelem után döfte le a harcmezőn egy magát színleg megadó szerb nemes, Milos Obilics. A szerb változat szerint viszont Obilics még a csata előtt, magát árulónak kiadva ment a török táborba és sátrában végzett Muráddal. Bajazid a csatamezőn a saját öccsét is meggyilkoltatta, hogy ne lehessen vetélytársa, és Drinápolyba visszatérve egyedül vette át Murád örökségét. A szerb trónt Lázár fia, István örökölte. 1389. június 15. | Az első rigómezei csata. Az első rigómezei csata nyomán Szerbia fél évezredre elvesztette függetlenségét: előbb vazallusállammá vált, majd a 15. század közepétől egész területe török fennhatóság alá került, Magyarország pedig közvetlenül határos lett az Oszmán Birodalommal.
1389. Június 15. | Az Első Rigómezei Csata
Adam Stefanoć: A rigómezei csata (Boj na Kosovu) 1870 Hatszázharminc éve, 1389. június 28-án arattak az első rigómezei csatában az oszmán török hadak döntő győzelmet a szerbek vezette keresztény seregek fölött. A "szerb Mohács" évszázadokra megszabta a Balkán sorsát, a mai napig a szerb nemzeti tudat, hagyomány, emlékezet meghatározó része. Rigómezei csata (1448) – Wikipédia. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: A Koszovó területén kialakult szerb állam fénykorát a 14. század közepén élte, a magát cárnak kikiáltó Dusán István birodalma a Dunától a Korinthoszi-öbölig terjedt. Dusán 1355-ben meghalt, gyönge utóda alatt országa hanyatlani kezdett, s a szerbek 1371-ben a Marica folyó mellett komoly vereséget szenvedtek a csak húsz évvel korábban európai terjeszkedésbe kezdő oszmán törököktől. A Szerbiát két évszázadig uraló Nemanjic-dinasztia ugyanebben az évben halt ki, s a trónra névleg Marko herceg került, akinek alakja köré később legendák szövődtek, de a valóságban csak egy kisebb területet uralt. Az anarchiába süppedő Szerbiát a leghatalmasabb főúr, Lazar Hrebeljanović próbálta meg egyesíteni, aki 1381-ben visszavert egy török támadást, majd 1386-ban Pločniknál és 1388-ban Bilećánál újabb győzelmet aratott I. Murád szultán hadai fölött.
A Rigómezei Csata Legendája | Hungary First
A koszovói herceg féltékenysége vezetett az első rigómezei vereséghez 2020. június 27. 11:41 MTI Hatszázharmincegy éve, 1389. június 28-án (a Julianus naptár szerint június 15-én, Szent Vitus napján) zajlott le a "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata, amelyben az oszmán török hadak döntő győzelmet arattak a szerbek vezette keresztény csapatok fölött. Az ütközet évszázadokra megszabta Szerbia és vele együtt a Balkán sorsát, egyben a mai napig a szerb nemzeti tudat, hagyomány, emlékezet fontos része. Az első szerb fejedelemségek Koszovó területén alakultak ki, és itt volt az első szerb királyság szíve is. A középkori Szerbia Dusán István uralkodása (1331-1355) idején élte virágkorát, Dusán halála után azonban egymással marakodó részekre hullott, ami megkönnyítette a Balkánon előrenyomuló törökök térhódítását. Kétszer diadalmaskodott a török Rigómezőn. Az Oszmán Birodalom 1354-ben Gallipoli elfoglalásával vetette meg lábát Európában. I. Murád szultán 1365-ben elfoglalta Drinápolyt (ma: Edirne), ahová székhelyét is áthelyezte.
Rigómezei Csata (1448) – Wikipédia
A keresztes hadak veszteségeit tovább tetézte, hogy mélyen ellenséges területen voltak, ahol mind a szerb, mind a török csapatok vadásztak rájuk, így sokan menekülés közben lelték halálukat, vagy estek fogságba. Például a Szerbián át menekülő Hunyadit Brankovics elfogatta, s csak a magyar országnagyok erélyes fellépése miatt nem adta ki Murád szultánnak. Wikipédiából szerkesztve; A borítóképen Hunyadi János a rigómezei csatában, forrása: Wikipédia.
Murád erői ezt követően elfoglalták Nist. Mivel a szerb fejedelem nem számított további török előrenyomulásra – egyebek mellett I. Tvrtko bosnyák király támogatását élvezve –, rátámadt Magyarországra. A Szerémségben számos győzelmet aratott, majd békét ajánlott Luxemburgi Zsigmondnak, mivel attól tartott, újabb török támadás érheti. A dolog azért is meglepő, mert a hadjáratot – nem mellékesen – éppen Zsigmond ellenfeleinek támogatása miatt indította. Ezt követően számos más európai uralkodótól is segítséget kért Lázár, ám nem járt sikerrel. A kudarc okán a térségben igyekezett további szövetségeseket keresni, akár még korábbi ellenségei között is. Sikerült is néhányukat megnyerni, ám éppen a korábbi ellenségeskedés okán ez meglehetősen vérszegény formáció volt. Mindezek ellenére döntő támadásra szánta el magát a török ellen. Erre Rigómezőn, 1389. június 28-án került sor. Miközben még mindig erősen tartja magát az a nézet, hogy a szerb csapatok mintegy negyvenezer főből állak, ez nehezen képzelhető el, az utánpótlás biztosításának korabeli nehézségei okán ugyanis szinte emberfeletti feladat lett volna ilyen létszámú erő összetrombitálása.
A helyszínen megtalálható egy utalás TIKA felirattal. " Felújított mecseteken, derviskolostorokon, kutakon és más oszmánkori műtárgyakon hirdeti magát a régióban mindenütt aktív török kormányzati gigaszervezet, a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA), amely közvetlenül a miniszterelnök irányítása alá tartozik, vagyis Erdoğan elnök messzire elérő végtagjainak egyike ". – írja ezt Manyasz Róbert Iszlám és politika című blogjában. Murád szultán emlékhelye Koszovóban – Fotó: Barna Béla Egy kis facsoport által árnyékolva áll az ónkupolával fedett négyszögletes építmény, Murad szultán türbéje. Itt állott a csata idején a szultán sátra, s itt érte Miloš Obilić tőrének halálos döfése a török hadak vezérét, s csak a helyére lépő trónörökös, a későbbi Bajazid szultán erélye fordította győzelemre a csatát. Közvetlenül a csata után emelték a türbét. Itt temették el a szultán belső részeit, míg holttestét fővárosába, a kisázsiai Burszába szállították. Itt temették el I. Murád belső szerveit – Fotó: Barna Béla 1850-ben Kursid pasa újította fel a szultáni sírhelyet, és a jámbor zarándokok elszállásolására a XIX.