Steve Jobs Quotes: Szolgálólány Mesaje Szereplők
Brilliant Infosoft Könyvek és tájékoztató kiadványok Korhatár nélküli Hirdetéseket tartalmaz Lefordítod a leírást magyar (Magyarország) nyelvre a Google Fordító segítségével? This application is collection of best quotes said by steve jobs. Features =>Easy to use => Material Colors => Free to use => Image share functionality Továbbiak Összecsukás
– 1988-ban egy ausztrál újság cikkében Steve Jobs nyilatkozik a Macintosh létrehozásáról, és ezzel kapcsolatban elmeséli, hogy munkája során végig a fejében tartotta Picasso mondatát: ""A jó művész másol, a zseniális pedig lop. " Ezt később többször is megemlíti, és idézi tőle e mondását életrajzírója is. – a Quote Investigator szerzője arra nem talált érdemi bizonyítékot, hogy Picasso mondta-e vagy leírta-e bármikor is a mostanában legtöbbször neki tulajdonított mondatot. Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az támogató közösséghez!
Pályázhat minden magyar állampolgársággal rendelkező természetes személy. Lehetőség van egyéni vagy páros pályázatok benyújtására. A pályázat témájáról, a beadott pályaművek technikai követelményeiről, értékeléséről, díjazásáról, a beküldési határidőről ezen az oldalon informálódhatsz. Info: Humusz Szövetség (2015. január 01. 01:00 – Publikálta: Csilla) A "100 szóban Budapest" egy történetíró pályázat. A beküldött történetek legfeljebb 100 szóból állhatnak és a városi élettel kapcsolatosak kell hogy legyenek. A nyertes művek a szervezők szándékai szerint köztereken és számos média felületen jelennek meg. A pályázat célja elősegíteni a kulturális és tudatos részvételt a város életében, és irodalmi szövegekkel és illusztrációkkal színesíteni a köztereket. Egyúttal betekintést nyújtani abba, hogy mit gondol a ma embere Budapestről, és a városi életről. Kik pályázhatnak? A pályázaton részt vehet minden Magyarországon élő személy, illetve határon túli magyar. A zsűri tagjai: Winkler Nóra, Hajós András, Szőllősy Balázs A pályázatra való jelentkezés módja: Minden résztvevő maximum 5 történetet küldhet be a oldalra ahol az ott levő utasításokat követve jelentkezhet.
Cége, az Italdesign pedig mostantól csak egy újabb részleg a Volkswagen csoporton belül, és még az is kérdéses, hogy a németek képesek lesznek-e egyáltalán profitálni a cégnél felhalmozott szellemi erőforrásokból. Info: 2015. 07. 03. 10:27 (Andróczi Balázs, ) Kiderült a jövő évben megrendezésre kerülő 2016-os Rió de Janeiro-i olimpia fáklya terve, mely újrahasznosított anyagból, innovatív eljárással, alumínium vázszerkezettel kerül megvalósításra. Az ICSID (The International Council of Societies of Industrial Design, azaz az ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége) nemzetközi pályázatot hirdet a Word Design Impact Priz e elnyerésére magánszemélyeknek. A pályázat célja: A társadalmilag felelős, innovatív, ipari formatervezésen alapuló designprojektek és kezdeményezések támogatása. A pályázók köre: Designerek és a design iránt érdeklődők. Pályázat benyújtása: A díjra jelölt projekteket online lehet nevezni ezen az oldalon. Határidő: 2015. július 29. Nevezési díj nincs. A pályázat menetével és egyéb részleteivel kapcsolatosan látogass el a kiíró honlapjára, amit a hirdetmény alján található linkre kattintva érhetsz el.
A design történetének nagy doenjei számos gondolatot hagytak hátra az utókorra, melyek mind a mai napig hatnak ránk. Időszerű voltukra néhány példa, mely elgondolkodtat és talán némelyikőnket cselekvésre is buzdít: "A formatervezés az elemek elrendezésének olyan terve, amely a legmegfelelőbb egy adott cél eléréséhez. " – Charles Eames (Designer) "A tervező olyan, mint egy figyelmes vendéglátó, aki előre látja vendégei igényeit. " – Charles Eames (Designer) " Az ipari formatervezés a felhasználót boldoggá, a megbízót komorrá és a formatervezőt elfoglalttá teszi. " – Raymond Loewy (Designer) " Azt akarom, hogy az ipari formatervezés nyilvános tárgy legyen. Azt akarom, hogy az emberek úgy szeressenek tárgyakat, ahogyan a ruhákat szeretik. " – Karim Rashid. " A jó design őszinte" – Dieter Rams (Német ipari formatervező). "Minden design dolognak figyelembe kell vennie egy azt követő nagyobb összefüggést: egy szék a szobába, egy szoba egy házba, egy ház a környezetébe és egy környezetet a város tervébe illeszkedik.
Nem tudom, milyen adatbázisokon ül az általam nemrégiben felfedezett Quote Investigator blog szerzője, Garson O'Toole, de elképesztő hatékonysággal és alapossággal deríti fel ismert idézetek evolúcióját. Íme pontokba szedve, mire ment az egyik leghíresebb Picassónak tulajdonított idézettel: – az idézet ősét Garson O'Toole egy 1892-es német magazinig vezeti vissza, itt azonban még nem "jó" és "zseniális" művészekről van szó, hanem "nagy" és "kicsi" költőkről – a lopást pedig a szerző az utóbbiakhoz kapcsolja. – 1920-ban T. S. Eliot fogja az idézetet, és egy kicsit átalakítja: a másolást az éretlen, a lopást pedig az érett költőknek tulajdonítva, – ezt követően ez a T. Eliot idézet formálódik évtizedeken át: a lopásból egyszer plagizálás lesz, a másolásból kölcsönvétel, a költőből pedig néha művész, – 1967-ben Peter Yates zenekritikus könyvében arról ír, hogy Igor Sztravinszkij egy alkalommal azt mondta neki: " a jó zeneszerző nem utánoz, hanem lop. " – egy 1974-es könyvben William Falkner Nobel-díjas amerikai írót idézik meg, aki szerint "az éretlen művészek másolnak, a nagy művészek pedig lopnak. "
A vallások nagyon nyomatják ezt "az abortusz bűn", a melegek nem vállalhatnak gyereket, a lombik bébi bűn, mi mindent jobban tudunk mindenkinél, + nem a környezetszennyezés, amit az ember idéz/ett elő az oka annak, hogy ott tartunk, ahol, hanem ez armageddon jele, ez isten akarata, blablabla… =_=" Annyira durva, hogy a 21. században ennyire zuhanunk vissza a sötét középkorba. Gábor_Ale 2020. április 18., 19:16 Először olvastam a könyvet, ami szerintem egy remekmű. Egyik kedvencem. Akkor még nem volt második része. Szolgálólány mesaje szereplők. Azután néztem a sorozatot, annak is első évadát, mert akkor még nem volt második évad. Tetszett, de ahogy a molyok mondják "szerintem a könyv jobb volt". Azután néztem meg ezt a filmet. Egyszer érdemes megnézni, sőt én ezt ajánlanám elsőre, mert ezután a többi sokkal jobban fog esni. Kilencvenes évekbeli vágás angol hanggal. Nem túl kiemelkedő egyik szereplő sem. Ha ma készítették volna, akkor azt mondanám, hogy Robert Duvall csak azért van benne, hogy legyen benne egy ismertebb "húzónév".
Kritika: A Szolgálólány Meséje, 1. Évad, 1-3. Rész
Várólistára tette 47 Kiemelt értékelések Honey_Fly 2016. július 26., 13:30 A könyvet még nem olvastam, de a film egyáltalán nem hoztam meg a kedvemet hozzá. Sajnos rajta van a molyos 2016-os várólista csökkentés listámon. Vontatott, erőltetett és teljesen kiszámítható a sztori. A színészek is bénák sajnos. Nem hiszem el nekik azt sem, hogy terrorban és egy teljesen elcseszett világban élnek. Öt csillagot azért adok, mert az alapötlet elég borzongató. 7 hozzászólás flamepetals 2017. november 9., 12:22 A könyvnél jobb volt szerintem, de nem egy remekmű. A kulcsjelenetek megvoltak. A vége nekem tetszett, ahogy megváltoztatták, és itt Nick is meg Serena is teljesebb karakter lett, viszont néha úgy éreztem, hogy egy bizarr Stepfordi feleségek feldolgozást látok. Én Gileadot nem ennyire napfényesnek képzelem, és sokkal nagyobb kontroll volt a könyvben. Margaret Atwood: A szolgálólány meséje. Viszont Offred karaktere legalább egy kicsit így szimpibb lett. Corvus_CoRex 2017. november 22., 02:54 Nekem az ilyen szektás filmekről ugye mindig a Jehova tanús szekta jut eszembe, de ebben az volt még a durva, hogy Jehova tanúinál is van Gilead iskola, + náluk is megvan az alapítóknál ez az illuminátus piramis a mindent látó szemmel, a Biblia saját szájíz szerint való kiforgatásáról már nem is beszélve… Másfelől azért is durva ez a történet, mert eléggé aktuális.
Margaret Atwood: A Szolgálólány Meséje
a tudományra), a modern társadalmi értékeket pedig teljes egészében elutasítja. Szigorú kasztrendszerben élnek így hát benne a szétesett Egyesült Államok területén szabályozva az életük minden pillanatát. A legrosszabb helyzetben pedig talán azok a nők vannak (már a nukleárisan szennyezett területekre kivezényelt halálraítélteken kívül), akik termékenynek bizonyulnak. Őket ugyanis szolgálólányként odarendelik az új rezsim hatalmasai mellé, hogy afféle tenyésznőstényként szüljenek nekik és a feleségeiknek gyereket. Egy ilyen szolgálólány szemén keresztül ismerhetjük meg ennek a világnak a mindennapjait — olyan kényelmetlenül életszerű hétköznapi apróságokon és sokkoló, ebben a világban mégis rutinszerű eseményeken keresztül, amik után nehéz kiverni a fejünkből a látottakat, és nem azon gondolkozni: vajon ez tényleg megtörténhetne? És sajnos (vagy épp nem sajnos, hisz ez a sorozat érdeme, lásd a cikkünk elején említett ellentmondást) mindezt olyan érzékkel és hitelességgel mutatják itt be nekünk, hogy a válasz nem pozitívból indul.