Brazil Felföld Éghajlata: Xvii Lajos Francia Király
A bazalttakaró peremén vízesések alakultak ki, pl: Iguacu. • Guyanai-felföld: …
- Brazil-felföld – Wikipédia
- XVIII. Lajos francia életrajz / történelem | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!
Brazil-Felföld – Wikipédia
Brazília Brazília domborzati térképe d. sz. 10° 00′, ny. h. 50° 00′ Kontinens Amerika Szubrégió Dél-Amerika Főbb területi jellemzők Területi helyezés 5. Teljes terület 8 547 404 km² Partvonal 7 491 km Szárazföldi határ 16 145 km Környező országok Francia Guyana, Suriname, Guyana, Venezuela, Kolumbia, Peru, Bolívia, Paraguay, Argentína, Uruguay Extrém területi jellemzők Legmagasabb pont Pico da Neblina, 2994 m Legalacsonyabb pont Atlanti-óceán, 0 m Leghosszabb folyó Amazonas, 6992 km Legnagyobb szárazföldi vízfelület Lagoa dos Patos, 9 850 km² Használatban levő terület Egyéb jellemzők Éghajlat egyenlítői, trópusi Domborzat északon medence, délen fennsík A Wikimédia Commons tartalmaz Brazília témájú médiaállományokat. Brazília földrajza az ország természeti viszonyait írja le. Fekvése [ szerkesztés] Pico da Neblina, az ország legmagasabb pontja Az ország észak-déli kiterjedése kb. Brazil-felföld – Wikipédia. 4500 km és kb. 7500 km-es partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal. A legmagasabb pontja a venezuelai határhoz közel emelkedő Pico da Neblina (2994 m).
Camposnak a mezők növényvilágát, a nagy kiterjedésű füves és cserjés területeket nevezik. Brazília déli- és délkeleti részét jellemzi ez a növényzet. Mata de Araucária Brazília déli területén található, s az Araucária ( Araucária angustifolia) fajból származó fenyőerdő borítja. Mata de Cocais az Amazonas és Caatinga között terül el, Maranhão, Piauí, és Tocantins államokban. Az Amazonashoz közeli területeken a nedves éghajlatnak köszönhetően a pálmafák igen gyakoriak. Mangue: tavas, mocsaras terület, bokrok és fák borítják. Restinga a brazil tengerpart mentén húzódó homokos területekre jellemző bokrokból, alacsony fákból álló vegetáció. Nemzeti parkjai [ szerkesztés] Brazília területének 25%-a védett valamilyen formában. Ennek nagyjából fele bennszülött föld (terras indígenas), másik felét vagy a tagállamok, vagy a szövetségi állam nyilvánította védett területté.
1774 júniusában meghalt XV. Lajos francia király és a trónt unokája örökölte, aki XVI. Lajos néven vonult be a történelembe. Az új királynak uralkodásra való alkalmatlansága, valamint az államháztartás tetemes hiánya azonban az összeomlás felé sodorta az országot. 1789-ben kirobbant a nagy francia forradalom, melynek a király és annak családja is áldozatul esett. 1791-ben ugyan a Capet család még megpróbált elmenekülni Franciaországból, Varennes-ban azonban elfogták őket. 1792. novemberében a Nemzeti Konvent megkezdte a tárgyalást a király további sorsával kapcsolatban. Lajos kihallgatására december 11-én került sor és mintegy egy hónap múlva már meg is született az ítélet. A király perében a szavazásokat 1783. január 15. és január 20. között tartották. Xvi lajos francia király. Végül a királyt bűnösnek találták és arra a kérdésre, hogy milyen büntetést érdemel, a többség halált javasolt. Mivel 319 szavazat ellenében 366-an a haladék nélküli halálbüntetésre szavaztak, így 1793. január 21-én a mai Concorde téren Capet Lajos néven guillotinenal kivégezték XVI.
Xviii. Lajos Francia Életrajz / Történelem | Thpanorama - Tedd Magad Jobban Ma!
2019. február 5. 17:38 Múlt-kor XIV. Lajos francia király a valaha volt leghosszabb ideig regnáló uralkodó volt, aki 72 éven át ült Franciaország trónján. Uralkodása egyfajta aranykorként maradt meg a francia történelemben, nem utolsósorban sikeres hatalomkoncentrációja, katonai vívmányai, és a tudományok és művészetek bőkezű támogatásának köszönhetően. XVIII. Lajos francia életrajz / történelem | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!. Mindezek felett állt azonban – egyúttal mindegyikhez kapcsolódott – fényűző udvara, amelyet a Versailles-nál található palotájában tartott. Kora legnagyobb európai hatalmának fejeként Lajos folyamatosan a nyilvánosság szeme előtt volt, ennek megfelelően egész napja a dicső uralkodó szerepében kellett, hogy teljen. Szigorú időbeosztás szerint élt, és a nap szinte minden pillanatában udvaroncai vették körül. Lajos a Napot választotta saját jelképéül, és az égitesthez hasonlóan központi szerepbe helyezte magát. Ceremóniák sorozata kísérte mindennapjait, melyek mindegyike az ő megkérdőjelezhetetlen, Istentől eredő hatalmát és gazdagságát, a Naphoz hasonló ragyogását volt hivatott jelképezni alattvalói felé.