Márai Sándor - A Gyertyák Csonkig Égnek - Hangoskönyv - Mp3 | Extreme Digital
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (Révai, 1942) - Márai Sándor A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK - Gyermek- és ifjúsági könyv: árak, összehasonlítás - Olcsó Részlet "Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik, tudod, lassan minden olyan valóságos lesz, mindennek megismered értelmét, minden olyan félelmesen és unalmasan ismétlődik. Ez is öregség. Mikor már tudod, hogy a pohár semmi más, csak pohár. S egy ember, szegény, semmi más, csak ember és halandó, akármit csinál is... Márai szobor Miskolcon Aztán megöregszik a tested; nem egyszerre, nem, először szemed öregszik vagy lábaid vagy gyomrod, szíved. Így öregszik az ember, részletekben. Aztán egyszerre öregedni kezd a lelked: mert a test hiába esendő és romlandó, a lélek még vágyakozik és emlékezik, keres és örül, vágyik az örömre. S mikor elmúlik ez az örömvágy, nem marad más, csak az emlékek vagy a hiúság; s ilyenkor öregszel igazán, végzetesen és véglegesen. Egy napon felébredsz, s szemed dörzsölöd: már nem tudod, miért ébredtél?
- Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (Akadémiai Kiadó-Helikon Kiadó, 2005) - antikvarium.hu
- Látvány gyertyát nézni. Az életem gyenge látással Látvány gyertyát nézni
- Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek - Olvasónapló
Márai Sándor: A Gyertyák Csonkig Égnek (Akadémiai Kiadó-Helikon Kiadó, 2005) - Antikvarium.Hu
Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Két fiatal katona, két testi-lelki jó barát negyven évvel ezelőtt - és két gyanakvó, megkeseredett, lelkiismeretfurdalásokkal teli öregember most. A két dátum között az üresség. Nem találkoztak a negyven év alatt, egyikük a trópusokon katonáskodott, a másik a katonai szolgálat letelte után ült csak kastélya könyvtárában, és a spalettákat bámulta. De most találkoznak, és kezdődhet a leszámolás. Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelôtti napon? Miféle halálos bűn követel most tisztázást? A kérdések, szenvedélyek mögött egy halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt és menekült, a másik maradt, de nem nyújtott kezet a bajban Krisztinának. Most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a gyertyák. Csonkig égnek. Játékidő: 88 perc Kategoria: Dráma, Romantikus IMDB Pont: 7. 2 Beküldte: outsiders15 Nézettség: 3115 Beküldve: 2021-08-04 Vélemények száma: 0 IMDB Link Felhasználói értékelés: 0, 0 pont / 0 szavazatból Rendező(k): István Iglódi Színészek: Gábor Agárdi István Avar Mariann Csernus Pál Mihály
Látvány Gyertyát Nézni. Az Életem Gyenge Látással Látvány Gyertyát Nézni
Marosvásárhelyi Spectrum Színház A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK Márai Sándor azonos című regényét színpadra alkalmazta: Pozsgai Zsolt Játsszák: Henrik: Tatai Sándor Nini: Mózes Erzsébet Konrád: Kárp György Krisztina: Márton Emőke-Katinka Díszlet és jelmezterv: Takács Tímea Hang- és fénytechnika: Incze Róbert Rendező: Kincses Elemér Vezúv-Etna Egy térben régi tárgyak és zenék között ül két öregember, a tábornok és a százados. Henrik és Konrád. Gyerekkoruk óta minden összeköti őket: iskola, hadsereg, szerelem. Az előadás origója egy hol volt - hol nem volt szerelem. A nő neve Krisztina. Két férfi, Henrik és Konrád imádják őt egy életen keresztül. A két öreg minimálisan cselekszik, de maximálisan érez. Két vulkán okád tüzet, a nyugalom látszólagos. Henrikben és Konrádban egyazon hőfokon lángol a szenvedély több, mint negyven éve. Néha suttognak, néha ordítanak egymásra. Pattanásig feszül a húr, majdnem eljutnak a fizikai összecsapásig. Már csak a két öreg katona ballag át egy zöldellő mezőn. A gyönyörű zöld fű alatt taposóaknák rejtőzködnek.
Márai Sándor: A Gyertyák Csonkig Égnek - Olvasónapló
Azonban erre hiába vártam. A Tábornok végül saját vádbeszédében jut el a végkifejlethez és vezeti le a felgyülemlett feszültségeket. Így jutunk el egy olyan állapotba, ahol mindketten "vádlottak" és "vádlók" is lesznek egyszerre - mindezt minden harag nélkül. Közben a gyertyák a szobában csonkig égtek. Számomra azonban a végén megejtett csók rejtélyes, mit akarhatott ezzel az író? Kávé érték: ( 4 /5) nemlátni: ( 0 /5)
"Az igazi élmény az ember számára önmagának megismerése. Ez a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. " Márai a Füves könyv ben többször is megfogalmazza, hogy őszintén féltette a polgári társadalmat, amely fölött mélységes aggodalommal látta gyülekezni a rontás felhőit: "Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok. " Azonban, ahogy A gyertyák csonkig égnek -ből kiderül, az író hitt az élet értelmében és abban, hogy az ember végső soron a saját sorsának kovácsa: "Az ember végül mindig egész életével felel a fontosabb kérdésekre. " A századfordulón, 1900. április 11-én szepességi eredetű családba született költő, prózaíró és újságíró a regény műfajának új változatát hozta be az irodalomba: a memoár regényt. A németországi egyetemeket megjárt, Párizzsal is önmagát eljegyző Márai Sándor meggyőződéssel, az igazán nagyok elhivatottságával, tudatosan vállalta az írói sorsot. Hitt a szavak erejében: "Néha már úgy hiszem, nagyon sok, talán minden a szavakon múlik, melyeket idejében kimond, vagy elhallgat, vagy éppen leír az ember…" Az 1942-ben íródott, a háborús depresszió hatásától sem független regény az évekre nyúló berlini és párizsi tartózkodás emlékeit is megjeleníti, miközben egy szoros barátság és egy szerelem elárulásáról, illetve a történtekkel való kíméletlen öregkori szembenézésről szól: Henrik és Konrád négy évtized múltán találkoznak, hogy tisztázzák sorsuk alakulásának okait, anatómiai részletességgel kibeszélve a múltat.
Mert valami fontos dolog történt, valami eltörött, valami örökre megváltozott. Egy barátság ért ott véget, bár ahogy a gondolatok eljutnak egy pontra, rájövünk, hogy nem is véget ért, inkább csak próba elé került – hogy ez a próba hogyan sikerült, maradjon a szerző és a regény titka, amit az olvasónak kell megfejtenie. Mindenesetre olyasmi történt, ami két férfi között a legfontosabb, legszentebb viszonyt bolygatta meg. A barátság kerül pellengérre, ami a testvérségnél is szorosabb kötelék – hisz itt nem a születés szeszélye folytán kerül közel egymáshoz két ember, hanem értelmük, lelkük hasonlatossága miatt. Emiatt alakul ki az a hihetetlenül erőteljes atmoszféra, ami képes még a kissé pátoszos felhangon is áttörni, képes nyomasztóvá és megrázóvá tenni az amúgy banális szerelmi háromszög esetét is. A könyv ugyanis nem a szerelemről, a féltékenységről, a – a klasszikus értelmemben vett – megcsalásról szól. A tét itt sokkal nagyobb: a valódi emberi szeretet, a teljes közelség és annak megtörése, majd ennek megértése és elfogadása áll a regény középpontjában, ami lehetne szerelem is, de ott valami mindig belezavar a dolgokba.