A Beszélőgép És A Sakkautomata Megépítője | National Geographic
A szellemi sportok közül talán a sakkot tartom a számomra legidegenebb játéknak. A hosszú logikai kombinációk sorát húsz percig sem bírom. Elképesztő a játékosok arcán tükröződő koncentráció és nyugalom. Zsenialitásuk és logikájuk azonban vitathatatlan. A XVIII. században akadt azonban valami, ami még nekik is meglepetést okozott. Kempelen Farkas legendás sakkozógépe, a Török a 18. század nagy szenzációja volt: egy automata, amelynek működését azonban később azzal magyarázták, hogy egy ember volt benne elrejtve. Kempelen Farkas 1734 januárjában ír bevándorló szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Pozsonyban. A kor sokoldalú tudósa és filozófusa tanulmányait szülővárosában, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Kempelent korának utolsó nagy polihisztoraként tartják számon, hisz nemcsak ötvösként, költőként és íróként, de építészként is tevékenykedett – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Kempelen Farkas feltaláló, polihisztor - Cultura.hu. Kempelen Farkas beszélő gépének rekonstrukciója. Fotó: Két legfontosabb találmánya a beszélőgép – amelyet süketnémáknak és beszédhibásoknak tervezett – és a világhírű sakkozógép volt, melyek közül az utóbbi hozta meg számára az ismertséget.
Kempelen Farkas Feltaláló, Polihisztor - Cultura.Hu
Kempelen Farkas (Johann Wolfgang Ritter von Kempelen de Pázmánd) Kempelen Farkas önarcképe, aláírásával Született Kempelen Farkas 1734. január 23. Pozsony Elhunyt 1804. március 26. (70 évesen) Bécs Állampolgársága osztrák Nemzetisége magyar Házastársa Gobelius Anna Mária Foglalkozása feltaláló, építész, mérnök A Wikimédia Commons tartalmaz Kempelen Farkas témájú médiaállományokat. Kempelen beszélő gépének rekonstrukciója Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) ( Pozsony, 1734. – Bécs, 1804. ) magyar tudós, sokoldalú tehetség. Élete [ szerkesztés] A Wolfgangus Franciscus de Paula név alatt született a római katolikus felekezetű, nemesi származású Kempelen Farkas, aki nemes Kempelen Engelbert császári és királyi kamarai udvari tanácsos [1] és Spindler Anna Rosina fia volt. [2] Kempelen Engelbert, pozsonyi harmincados, neje és gyermekei, 1722. július 15. -én szerezték III. Károly magyar királytól az indigenatus -t, azaz a nemességük honosítását, Magyarországon. [3] Kempelen Farkas a tanulmányait szülővárosában Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte.
Sakkautomatáját – a Törököt – először 1769-ben mutatta be Mária Teréziának. A császári udvarban való debütálását követően a gép egész Európát lázba hozta. A tudomány diadalaként ünnepelt gép sakkpartikat játszott és nyert az emberi ellenfelek ellen, és végig tudta járni a huszár útját: a sakktáblán a huszár minden mezőt érintett vándorlása során, de mindegyiket csak egyszer. A találmány népszerűségét a körülötte terjengő titok is egyre növelte, hiszen Kempelen sokáig nem árulta el, hogy egy ember ül a szerkezetben, és ezt apró trükkökkel próbálta elfedni. A sakkozógéppel Kempelen megalkotta az első olyan manipulátort, amely bonyolult mechanikai és optikai szerkezet útján emberi parancsra működött. Így az igazi bravúr nem az ember elbújtatása volt, hanem az asztal belsejéből pontosan mozgatható szerkezet és optikai kivetítőrendszer. A gépezet működéséről a következőket olvashatjuk Közteles Viktória könyvében: "A gép három zseniális technika együttes alkalmazásán alapult. Kempelen apró mágneses tűket alkalmazott, melyek a tábla aljára voltak erősítve.