Az Ötödik Pecsét Online

May 18, 2024

Gelencsér Gábor: Az ötödik pecsét (1976),, 2006 Mátyás Péter: Fábri Zoltán (1917–1994), MMA Lexikon Ez volt Latinovits Zoltán utolsó filmszerepe, aki mindössze 45 éves korában, még a film bemutatása előtt öngyilkos lett. Plakát Tervező: Bakos István (forrás: NFI)

Az Ötödik Pecsét Online 2019

Hangsúlyos Az ötödik pecsét elején, hogy a négy barát nem egyenrangú félként kezeli, sőt több ízben megsérti Keszeit, aki mintegy "lázadó Gyugyuként" feljelenti az őt lenéző "Tomóceusz Katatikiket", hogy maguk is megtapasztalják, milyen Gyugyunak lenni. A főhősök sorsfordulatát vetíti előre Az ötödik pecsét szürreális képsora a film közepén, amely Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című apokaliptikus festményéhez kötődik. Az ittas Király úr erotikus és hedonista lázálma a többi szereplő őrült víziójává duzzad, és azt sugallja, hogy ki kell élvezni a pillanatot, a Tomóceusz Katatiki-szerepet, mert lehet, hogy másnap Gyugyuként nyomorítja meg őket a totalitárius hatalom. Az asztaltársaság sorsán keresztül megjelenik a Kádár-korszak egyik jellegzetessége, egymás feljelentésének gyakorlata. A besúgás a diktatúrák kifinomult módszere az "oszd meg és uralkodj"-elv érvényesítésére, amellyel összefügg Kádár fő szlogenje: "aki nincs ellenünk, az velünk van". Ezt modellezi a film fogdai jelenetsora, amelyben a fiatal nyilas tiszt, a "tanár úr" és a Latinovits Zoltán által alakított civilruhás vezető képében a kemény diktatúra és a puha diktatúra feszülnek egymásnak.

Az Ötödik Pecsét Online 2

(1969) vagy a Hannibál tanár úr. Egy emlékezetes jelenet Az ötödik pecsétet Őze Lajos és Latinovits Zoltán alakítása is halhatatlanná tette. Latinovits a civilruhás nyilastiszt szerepében magyarázza el, hogy nem az ellenállók jelentik az igazi ellenséget, hanem a békés polgárok, akiknek nem tetszik a hatalom. Őket kell megtörniük: nem kínzással, fizikai bántalmazással, hanem úgy, hogy kompromittálják őket, és így megutáltatják velük önmagukat. A hetvenes években könnyű volt a fasizmusról szóló példázatot a kommunizmusra is vonatkoztatni, amely besúgórendszer kiépítésével tartotta függésben állampolgárait. Ezt is nézd meg! Beszélgetés Barabás Klára filmesztétával és Sándor Tibor történésszel: Olvass tovább! Halász László: Egy magyar játékfilm hatásvizsgálata Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét, Filmkultúra, 1977/4, 49-56. Hernádi Miklós: Nagyobb-e a feladat az embernél? Beszélgetés Az ötödik pecsét c. filmről, Filmkultúra, 1976/5, 41-51. Almási Miklós: A hűség csapdájában Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét, Filmkultúra, 1976/4, 13-19.

Az Ötödik Pecsét Online Poker

színes magyar játékfilm, 1976, rendező, forgatókönyvíró: Fábri Zoltán író: Sánta Ferenc, operatőr: Illés György, főszereplők: Márkus László, Bencze Ferenc, Cserhalmi György, Pécsi Ildikó, Latinovits Zoltán, 107 perc, felújítás: 4K restaurált A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt: Miről szól? Baráti asztaltársaság beszélget egy kocsmában. Kint dúl a nyilasterror, közben az oroszok már bombázzák Budapestet, de Király (Márkus László), a sznob könyvügynök, Kovács (Horváth Sándor), a hívő asztalos, Béla (Bencze Ferenc), a pragmatikus kocsmáros, és a cinikusnak tűnő Gyuricza (Őze Lajos) a marhaszegy elkészítéséről és a fasizmus igazságtalanságairól beszélget. Másnap maguk is súlyos etikai döntés elé kerülnek: behódolnak vagy ellenállnak a hatalomnak. Mitől különleges? Az ötödik pecsét kivételes drámai erővel megszólaló erkölcsi példázat, amelyben a szereplőknek aközött kell választaniuk, hogy az alattvalóikat lelkifurdalás nélkül elnyomó zsarnokok, azaz Tomóceusz Katatikik, vagy a szenvedést méltósággal viselő szolgák, azaz Gyugyuk lennének, akiknek tiszta a lelkiismeretük, mert nem ők követték el ezeket a bűnöket.

Az Ötödik Pecsét Online

1944. A kiskocsmában a törzsvendégek (az órás, a könyvügynök, az asztalos, a fényképész és a kocsmáros) mindennapos dolgokról beszélgetnek. A borjúszegy elkészítésének módjáról, az ismerősökről, meg arról, hogyha módjuk lenne haláluk után feltámadni, a gazdag zsarnok vagy a szerencsétlen, de tisztességes rabszolga sorsát választanák-e. Nem is sejtik, hogy a felvetett elméleti kérdésre másnap már a nyilasok kínzókamráiban - a gyakorlatban, tetteikkel kell felelniük. (port) Sánta Ferenc regényéből, a forgatókönyvet Fábri Zoltán írta. Játékidő: 107 perc Kategoria: Akció, Dokumentum, Dráma, Kaland, Életrajzi IMDB Pont: 7. 9 Beküldte: anonimanonimanon Nézettség: 26659 Beküldve: 2012-05-30 Vélemények száma: 5 IMDB Link Felhasználói értékelés: 8, 9 pont / 21 szavazatból Rendező(k): Fábri Zoltán Színészek: Őze Lajos (Gyuricza Miklós) Márkus László (Király László) Dégi István (Keszei Károly) Horváth Sándor (Kovács János) Bencze Ferenc (Béla) Pécsi Ildikó (Irén) Moór Marianna (Lucy) Latinovits Zoltán (Civilruhás) Bánffy György (Magas) Cserhalmi György Vándor József (Macák) Békés Rita (Erzsi)

A keleti blokk 1968–1969-es konzervatív fordulata a Csehszlovákia megszállásában résztvevő Magyarországon is végbement. Bár a hatvanas években kidolgozott új gazdasági mechanizmus bevezetésre került 1968-ban, a hetvenes évek közepére ez is zátonyra futott. A magyar rendezők pedig már sokkal korábban, 1969 körül érzékelték a visszarendeződés hatását, mert Magyar Dezső a kommunista ideológiát elemző Agitátorok ja (1969) 1986-ig tiltólistára került, és Bacsó Péter a Rákosi-korszakot kifigurázó A tanú j a (1969) is dobozban maradt 1979-ig. A hatvanas évek végéig láthatatlan "falak" hirtelen láthatóvá váltak, ezért a hetvenes években a magyar rendezők különféle stratégiákat alkalmaztak, hogy megelőzzék a betiltást: egyesek elvontabb, filozofikus témák felé fordultak (Makk Károly: Szerelem, 1971), mások groteszk és szatirikus (Bacsó Péter: Forró vizet a kopaszra!, 1972) vagy parabolikus (Kardos Ferenc: Petőfi '73, 1973) stilizációval, "virágnyelven" folytatták a fennálló rend kritizálását. A kísérleteztő kedvű Fábri Zoltán mindegyik említett stratégiát kipróbálta harmadik, utolsó alkotói korszakában.

Az Aradi Vértanúk Nevei