Nóti Károly Művei
Csak név nélkül - egy mostanság túlértékelt fellépésénél illetve lebőgésénél lehettem jelen. Eredetileg húsz percet kapott, de öt perc múlva a konzervnevetés és taps hiányában, illetve a közönség érdektelenségétől kísérve gyorsan lehúzott a színpadról és átadta a helyét az arra érdemesebbeknek. Nóti Károly tréfái ezeket is túlélik, mert az igazi, eredeti humornak mindig lesz létjogosultsága. Nóti Károly: Nóti Károly tréfái (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R-T.) - antikvarium.hu. Ma is -ha egy picit porolunk rajta- pontosan olyan vicces a Nóti-vicc, mint a húszas, harmincas években. Nóti annyira sikeressé vált a kabaré műfajában, hogy a Vígszínház is felkérte, legyen társszerzője egy produkciónak, ami aztán sok száz előadáson keresztül szórakoztatta nézőit. Nóti Károly a zsigereiben hordozta az igazi pesti humort. Mindenről volt tréfás anekdotája, szinte állandóan "új életet kezdett" és erre intett mindenkit környezetében. A dohányzás, a lumpolás, a kártyázás veszélyeiről papolt, aztán néhány napos "szent önmegtartóztatás" után hajnalig ült a kávéházban, ahol csomagszám szítta illatos cigarettáit, nőzött, ivott és kártyázott Gombaszögi Ellával és a többi barátjával.
- Lőrincz Miklós – Wikipédia
- Nóti Károly: Nóti Károly tréfái (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R-T.) - antikvarium.hu
- Pöli Rejtvényfejtői Segédlete
Lőrincz Miklós – Wikipédia
(FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ) Távirati stílusban íródott a korabeli tudósítás: " Földes – Nóti – Kemény: Fekete liliom (Fővárosi Operett) Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri –, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiálllású új színész: Zentay Ferenc. – Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány" "az új komponista"–, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt – Kemény Egon életművében a sorban második színpadi nagyoperettjéről. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. Lőrincz Miklós – Wikipédia. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott!
Nóti Károly: Nóti Károly Tréfái (Tolnai Nyomdai Műintézet És Kiadóvállalat R-T.) - Antikvarium.Hu
Nóti Károly Született 1892. február 1. [1] Tasnád Elhunyt 1954. május 28. (62 évesen) [1] Budapest VI. kerülete [2] Állampolgársága magyar Házastársa Rosenberger Irén (h. 1919–1920) Schiller Margit (h. 1925–1954) Foglalkozása forgatókönyvíró szerző újságíró író Sírhely Kozma utcai izraelita temető (1C-6-21) IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Nóti Károly témájú médiaállományokat. Nóti Károly ( Tasnád, 1891. február 1. [3] – Budapest, Terézváros, 1954. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. május 29. ) [4] magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, kabarészerző. Életpályája [ szerkesztés] Nóti Géza és Lőwinger Róza fia. Gimnáziumi tanulmányait Zilahon végezte el. Kolozsvárott jogot végzett. Vasúti tisztviselő, a kolozsvári Keleti Újság munkatársa volt 1918-tól. 1919-ben az Apollóban debütált, mint kabarészerző. 1923-tól Budapesten élt és dolgozott. 1923–1930 között a Terézkörúti Színpad írója volt. 1925–26-ban szerkesztette a Pesti est. Mozgókép otthon, revü t (Pesti Est Moziműsor Vállalat). Az 1920-as évek második felében a pesti kabaré meghatározó egyénisége lett.
Pöli Rejtvényfejtői Segédlete
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, hogy milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit. " A Fekete liliom című romantikus nagyoperettről épp az említett, akkor 18 éven felülinek tartott jelenet miatt, nem készült teljes rádiófelvétel, megmaradt viszont a Zenei Archívumban a két Karády-dal, amelyet Kemény Egon hangszerelt gramofonfelvételhez. Tegnap a Ma éjjel című tangódalt hallottuk. A Fekete liliom gramofonfelvételei az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Gyűjteményében is megtalálhatóak, így a Ma éjjel című Kemény Egon CD-n is meghallgatható.