0 Abszolút Értéke
Az ABSOLUTE és a RELATIVE hiba PROFESSZORBAN elmagyarázzuk mi az abszolút hiba és a relatív hiba, két hiba, amely eltérhet attól az eredménytől, amelyet a mérés során el kell érnie. Mert még ha úgy gondolja is, hogy pontosan mér, akkor az, amit valójában tesz, az eredményhez közelít. Ennek oka lehet a hiba a mérőműszerben, a megfigyelő vagy az ellenőrizetlen balesetek szempontjából ezért normális, ha több mérést végeznek egyenlőségben feltételekkel, és mindegyikben kapott adatokkal kiszámítják a számtani átlagot, és az eredmény lesz a legmagasabb érték valószínű. Ez a végeredmény az adott mértékkel kapcsolatos kétséghez kapcsolódik, és ez a kétség számszerűen kifejezhető az abszolút hiba és a relatív hiba kiszámításából. Az abszolút érték egyenletben u miért u?. Érdekelhet még: Hogyan lehet kiszámítani az irreducibilis frakciót Index Mi az abszolút hiba A tényleges érték kiszámítása Az abszolút hiba kiszámítása Mi a relatív hiba és hogyan számítják ki Mi az abszolút hiba. A abszolút hiba (Ea) az a a tényleges és a hozzávetőleges érték közötti különbség, vagyis a méréskor kapott eredmény.
Az Abszolút Érték Egyenletben U Miért U?
Az abszolút értéke: ezek az érték a korábban megszokott módon működnek, azaz két bővítés összeállításával az értékek összeadódnak. 2. A relatív értékek: ezek az értékek összeadódnak, és egy átlagérték kerül kiszámításra. Fontos: az áttekintőben megjelenített érték az optimális érték, azaz az az érték, amelyet elérhetsz, ha csak egy bővítést, vagy ha csak ugyanolyan típusú bővítéseket szerelsz fel. A relatív érték a különböző bővítések kombinációjával kerülnek kiszámításra. Ha például egy adott értékű bővítést szerelsz fel, majd egy olyan bővítéssel kombinálod, amely nem rendelkezik értékkel arra az adott bónuszra, az eredeti érték az átlagos értékek kiszámításával kapott értékre csökken. Abszolút értékek Az abszolút érték kiszámítására vegyük például az alábbi tárgyakat: - 1 megerősített bordázat (0. szint) - 5 megbűvölt támoszlop (0. szint) Ezzel 6 bővítést szereltünk fel: 1 megerősített bordázatot (0. szint) amely 14 000 vudupontos bónuszt ad, és 5 megbűvölt támoszlopot (0. szint), amely 1200 vudupontos bónusszal rendelkezik.
A matematikában bármi bármivel jelölhető. Viszont vannak szokások, konvenciók: - Ismeretlenek: x, y, z, … (ennek az eredete valószínű az arab nyelvre vezethető vissza) - A természetes számokat n, m, … betűkkel jelöljük (n mint, natural number) - A geometriában az oldalakat a, b, c, d, … betűkkel jelöljük. - Hasonlóan a, b, c, … betűkkel jelöljük a paramétereket. Illetve esetlegesen p, q, r, … betűkkel. (p, mint paraméter). - Az indexeket i, j, k, … betűkkel jelöljük (i, mint index). - stb… Meg persze egy csomó van még, számos geometriai, algebrai adatot annak latin/görög/idegen szavának kezdőbetűjével jelöljük. (Most hirtelen: d-vel jelöljük a számtani sor szomszédos elemei közötti különbséget (differencia), q-val a mértani sor szomszédos elemnek hányadosát, a kvócienst (q, mint quotient), r-rel jelöljük a kör sugarát (rádiusz), d-vel az átmérőt (diameter) stb…) De ezek nem kötelező jellegűek, illetve bizonyos területeken nem is annyira meghatározottnak mondhatók, így az adott tanár vagy tankönyv használhat valamilyen jelölést, egy másik tanár vagy tankönyv egy másikat, amit persze érdemes lehet, de nem kötelező követni.