Mechanikai Alkatrészek Rajzának Alapismeretei - Felület Érdességének Jelölése - Ismeretek - Dongguan Yejia Precision Machinery Co., Ltd

Felületi érdességi jelölés 1) A felületi érdesség szimbólumot fel kell tüntetni a rajz kontúrvonalán, mérethatárvonalán vagy annak meghosszabbítási vonalán, és szükség esetén fel kell tüntetni az iránymutatáson. A szimbólum hegyének az anyagon kívülről a felületre kell mutatnia. 2) Ugyanazon a rajzon minden felületet általában csak egyszer jelölnek kóddal vagy szimbólummal. A kép megtekintésének megkönnyítése érdekében általában a megfelelő méret közelében jelölik. 3) Ha az alkatrész összes felületének ugyanaz a felületi érdessége, akkor a rajz jobb felső sarkában egységesen jelölhetők. 4) Ha az alkatrészek felületének többségével azonos érdességi követelmények vonatkoznak, a leggyakrabban használt szimbólum vagy kód egyenletesen jelölhető a rajz jobb felső sarkában, és a" egyéb" hozzáadható. 5) Folyamatos vagy ismételt elemekkel rendelkező felületek és folytonos, egyenletes, vonalakkal összekapcsolt felületek esetén csak egy érdességi kód szükséges. Horváth Ferenc: Géprajzi alapismeretek (Műszaki Könyvkiadó, 1969) - antikvarium.hu. 6) Ha ugyanazon a felületen különböző érdességekre van szükség, vékony folytonos vonalakat kell használni az elválasztó vonal megrajzolásához két, különböző követelményekkel rendelkező rész között.

1. Műszaki rajz alapjai - Poligont Kft.
2. Érdesség
3. Horváth Ferenc: Géprajzi alapismeretek (Műszaki Könyvkiadó, 1969) - antikvarium.hu
4. Orvosi kéziműszerek egyedi jelölése

Műszaki Rajz Alapjai - Poligont Kft.

A könyv felépítését tekintve először általános képet ad a műhelyrajz készítése során alkalmazott, tűréseknél használt elvekről. Mintaműhelyrajzon keresztül bemutatja azokat az általános szabványos jelöléseket, amik ma általánosan előfordulhatnak egy műhelyrajzon. A könyv a továbbiakban ezeknek a jelöléseknek a használatát és értelmezését mutatja be. Az elméleti alapot a háromoldalas tűrés fejezet adja, majd ezt követően rögtön rátér a túlhatározott méretmegadásra és annak következményeire. Az alapok között szerepel még az alak-, irány-, helyzet- és ütéstűrések csoportosítása, értelmezése (3. ábra). Ehhez a témakörhöz külön példatár is kapcsolódik a könyv végén, mely több példával segíti a jelölések megfelelő értelmezését. Műszaki rajz alapjai - Poligont Kft.. 3. ábra. Alak-, irány-, helyzet- és ütéstűrések csoportosítása A jelöletlen tűrések kapcsán nemcsak a hosszméretekkel foglalkozik a könyv, hanem a jelöletlen alaktűrésekkel is. Az éltompítások újabb megközelítése és a felületi érdesség bemutatása mellett kitér az illesztésekre is.

Érdesség

Horváth Ferenc: Géprajzi alapismeretek (Műszaki Könyvkiadó, 1969) - A szakmunkásképző iskolák számára Szerkesztő Lektor Kiadó: Műszaki Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1969 Kötés típusa: Félvászon Oldalszám: 196 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 29 cm x 21 cm ISBN: Megjegyzés: Tankönyvi szám: 26409. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Kihajtható melléklettel. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Tankönyvünk azokat a géprajzi ismereteket foglalja össze, amelyekre a gépgyártó és az acélszerkezeteket előállító szakmában dolgozó szakmunkásnak szüksége van. Tartalmazza a géprajzi szabványban lefektetett ábrázolási szabályokat és a szabványos gépelemek ábrázolásával kapcsolatos tudnivalókat. Orvosi kéziműszerek egyedi jelölése. A műszaki rajz szerepe a gyártásban az, hogy közvetítse a tervező elgondolását a kivitelező szakmunkás számára. A fejlődő ipar mind bonyolultabb feladatok megoldását követeli mind a tervezőktől, mind pedig a kivitelező szakmunkásoktól.

Horváth Ferenc: Géprajzi Alapismeretek (Műszaki Könyvkiadó, 1969) - Antikvarium.Hu

Megtisztelő bizalmukra a továbbiakban is számítunk.

Orvosi Kéziműszerek Egyedi Jelölése

Általános esetben vagy az Ra vagy az Rz értéket adják meg a rajzokon. A köztük lévő átszámítás: Rz=~4, 5*Ra. Átlagos érdesség - R a Az alkatrész felületének profilján adott hosszon egyenlő közönként mért kiemelkedések és bemélyedések előjeltől független számtani közepe mikrométerben megadva. Az átlagos érdesség számítása: Egyenetlenség-magasság - R z Az alkatrész felületének profilján adott hosszon mért öt legmagasabb kiemelkedés összegének és öt legalacsonyabb bemélyedés összegének különbségének ötöd része mikrométerben megadva. Maximális egyenetlenség-magasság - R max / R t A legmagasabb és a legmélyebb csúcs közötti függőleges különbség a teljes mérési szakaszon. Közepes kisimítási mélység - R p A középvonal és a legmagasabb mérési pont közötti távolság az egyes mérési szakaszokon belül. A teljes mérési szakaszt öt egyenlő részre osztják. A közepes Rp érték az öt szakaszon képzett érték számtani közepe. Anyaghordozási mutató - R mr Azt mutatja, hogy a teljes mérési szakaszon belül a legmagasabb csúcstól c távolságra húzott metszővonal milyen arányban (%) halad az anyagban.

Vannak olyan nemzetközi szabványok, melyet eredendően Magyarországon nem vagy kevéssé használtak, ilyen például az ISO 2768 vagy az ISO 13715. Előbbi a jelöletlen tűrésekkel foglalkozik, ami mindenesetre már több éve terjed Magyarországon is, illetve elérhető a magyar szabványok között is. Utóbbi az alkatrészek eltompításával foglalkozik, és főként gyártástechnológiai szabadságot ad azon elv alapján, hogy a lekerekítés és a letörés között nem tesz különbséget, csupán a jellemző méreteket definiálja (2. ábra). 2. ábra Általános éltompítás megadása Ahol csupán éltompításról van szó, és az alaknak nincs funkciója, ott a tervezőmérnök ezeket a szabványos jeleket használva egyszerűsítheti a rajzkészítését. A valódi oka ennek a jelölésnek az, hogy a gyártó a megmunkálási módnak megfelelően választhatja ki, hogy az adott élen lekerekítést, vagy letörést készít. Ennek hatására a darab gyorsabban, kevesebb szerszám felhasználásával készülhet el, ami egyértelműen a költségcsökkentés irányába hat.