Kántorné Engelhardt Anna – Wikipédia

May 20, 2024
Erzsébetváros kezdetektől a kultúra otthona volt. A nemzet életének egy fontos pillanatában itt tanult magyarul beszélni a színház is. Ha az ember megáll a Károly körút 7. számú ház előtt egy emléktábla fogadja: "Ezen épület helyén állt 1776-tól 1966-ig a Hacker-ház, dísztermében a Hacker-szálában tartotta előadásait 1809 és 1812. februárja között a második pesti magyar színtársulat. Színpadán fellépett: Déryné Széppataki Róza és Kántorné Engelhardt Anna is. " Azon túl, hogy a tábla kissé szűkszavú, némileg pontatlan, vajon mi állt itt régen, hogyan működött és mi köze a báloknak a színházhoz, erről mesélek most. Bóka B. László A két dolognak, bálnak és színháznak, látszólag persze nem sok köze van egymáshoz, de egyetlen ponton mégis és ez az épület. Korántsem ritka, hogy elegáns bálokat színháztermekben rendezzenek és ez pontosan így volt régen is. Hajdanán, amikor a színpadról alig lehetett magyar szót hallani. Ha a pesti polgár anno kikapcsolódni akart táncolni ment, ezt azonban évente csak háromszor tehette nyáron, ősszel és télen.

Kántorné Engelhardt Anna Karenina

Albumlap Kántorné Engelhardt Anna jelmezmintakönyvéből Az album felirata az előzéklapon fent: 940. és a "úzeuma" feliratú cimke // 241/930 növ Jászai Mari hagyatékából; jobbra: XX/139 // alatta: "A Nemzeti Színház Múzeuma" feliratú körpecsét Felirat a hátsó szennylapon: Kántorné Theodor Körner tragédiájához készült jelmezmintalap Felirat a rectón alul: Helene / in dem Trauerspiele Zrin…

Kántorné Engelhardt Anna Maria

Kántorné Engelhardt Anna Életrajzi adatok Született 1791. Nagyszeben Elhunyt 1854. február 28. (62-63 évesen) [1] Marosvásárhely Házastársa Kántor Gerzson A Wikimédia Commons tartalmaz Kántorné Engelhardt Anna témájú médiaállományokat. Anna Engelhardt ( Nagyszeben, 1791. – Marosvásárhely, 1854. február 28. ) magyar színésznő. Élete [ szerkesztés] Pályája 1809-ben indult. Kazinczy Ferenccel való ismeretsége folytán lett magyar színésznővé és midőn első kísérleteivel fellépett, német anyanyelvű volt, a magyar nyelvet még nem beszélte tökéletesen, de idővel nagy buzgalommal tanulta meg Láng Ádám Jánostól. Ő figyelt fel rá, amikor Engelhardt Anna mint cselédlány szolgált Franz Xaver Girzik (1760-1813) német színpadi szerzőnél, a német színtársulat operai rendezőjénél. 1809-ben Kántor Gerzson komikus vette nőül. Játszott hazaszerte különféle színpadokon. Legnagyobb diadalait mégis Pozsonyban aratta, ahová 1825-ben Fehér vármegye az országgyűlés idejére magyar színészeket küldött. 1847-ig mint vándorszínész játszott, utolsó fellépése 1851-ben volt, ekkor, mint a marosvásárhelyi színház pénztárosa dolgozott.

Kántorné Engelhardt Anna Wintour

A színpadtól ezután sem tudott teljesen elszakadni: jótékony célú fellépéseket egészen 1869-ig vállalt. A közönség utoljára – tizennégy év szünet után – 1883. november 30-án láthatta Miskolcon, ahol művészi érdemeinek elismeréseként a koronás arany érdemkeresztet kapta. 1886. november 20-án, tüdőgyulladásban hunyt el a Sándor (ma: Bródy Sándor) utca 36. alatti lakásukban. November 22-i temetésén Paulay Ede mondott gyászbeszédet, és tisztelőinek tömege kísérte utolsó útjára a legendás színésznőt. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft

Ezek közül a téli volt a legjelentősebb alkalom, hiszen ekkor voltak az álarcos, díszes külsőségek közepette rendezett maskara bálok. Az első báli rendeletet, mert ilyen is volt, 1772-ben Mária Terézia adta ki, vélhetően azért, mert így akarták visszafogni a gyakorta határt nem ismerő dorbézolást. Kezdetben a polgárság és a nemesség együtt bálozott. Az emberek a Hét Választófejedelembe, a Két Lámpásba, az Angol Királyba, a Fehér Paripába és a Két Nyúlba jártak mulatozni. A polgárság és az ifjúság, jobbára a jurátusok, vagyis a mai szóhasználat szerinti joggyakornokok, gyakorta összekaptak, s ha még csak összekaptak volna, de sokszor véres verekedésig fajultak az események. Ekkoriban történt, hogy Hacker József ácsmester 1775-ben megvásárolta özvegy Fischerné telkét és földszintes házát a mai Károly körúton. A házat lebontotta és egy év múlva építkezni kezdett. Nem sokkal később felkeresték őt a jurátusok és megkérték, nincs-e kedve olyan házat építeni, ahol végre nyugodtan és kedvére mulatozhatna a pesti ifjúság.

Szorzás Gyakorlása 2 Osztály