József Attila Óda Című Vers Elemzése
Dr schramek józsef József attila óda vers József attila óda keletkezése Óda (Magyar) 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és - amint elfut a Szinva-patak - ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés. 2 Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget. Ki mint vízesés önnön robajától, elválsz tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! 3 Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
József Attila Óda Verselemzés
Bukj föl az árból hirtelen, ne rántson el a semmi sodra. Én, akit föltaszít a ló, s a porból éppen hogy kilátszom, nem ember szívébe való nagy kínok késeivel játszom. Gyulékony vagyok, s mint a nap, oly lángot lobbantottam – vedd el! Ordíts reám, hogy nem szabad! Csapj a kezemre menyköveddel. És verje bosszúd, vagy kegyed belém: a bűntelenség vétek! Hisz hogy ily ártatlan legyek, az a pokolnál jobban éget. Vad, habzó nyálú tengerek falatjaként forgok, ha fekszem, s egyedül. Már mindent merek, de nincs értelme semminek sem. Meghalni lélekzetemet fojtom vissza, ha nem versz bottal és úgy nézek farkasszemet, emberarcú, a hiányoddal! 1937. március-április József Attila: Légy ostoba Légy ostoba. Ne félj. A szép szabadság csak ostobaság. Eszméink között rabon ugrálunk, mint az üldözött majom, ki tépi ketrecének rácsát. Légy ostoba. A jóság és a béke csak ostobaság. Ami rend lehet, majd így ülepszik le szíved felett, mint medrében a folyó söpredéke. Hogy megszólnak, ne reszkess, bár nem győzhetsz, nem is lehetsz te vesztes.
A koncepcióba beletartozik az, hogy a teljes kottát eljátszottuk, és én nagyon komoly hangsúlyt fektettem a szerelmi szálra. Pontosan igyekeztem megfogalmazni és ábrázolni a viszonyokat, és kiemelni, ahol van drámaiság. De persze mindig próbáltam ellensúlyozni egy burleszk- vagy vígjátéki elemmel, ezt az egyensúlyt nagyon fontosnak tartom. " Lengyel Ferenc rendező társaságában Boros Norina Új szereplő, új perspektíva? Lengyel Ferenc nemcsak a hangsúlyokat helyezte át, de új nézőpontot is teremtett azáltal, hogy a céllövölde "konkurenciájaként" megjelenik a darabban a konzervdobálós bódét üzemeltető Lea, akinél Bittner teszi próbára képességeit, hogy nevelt lányának ajándékot vihessen. A nem túl jelentősnek tűnő betoldás a drámavilág motívumrendszerét illetően újabb mozzanatokat kínál az értő befogadó számára. Ahogy az is érdekes adalék a nézőknek, hogy a jelenetek jelentős része a sorsok és viszonyok bonyolult szövedékének origójaként működő irgácsi kocsmában játszódik, melynek vezetőjét, a Kocsmárost a színház igazgatója, Nemcsák Károly alakítja, izgalmas párhuzamot vonva a darab világán belüli és kívüli közösségformáló szerepe között.