Hernádi Zsolt: Nem Lesz Gond A Hazai Üzemanyagellátással / Dsida Jenő Temetőben
"Amíg marad az ársapka, addig lesz feszültség az ellátásban. Marad a benzinturizmus is, mert teljesen nem lehet megszüntetni, a kutak üzemeltetőinek nincs hatósági jogkörük" – mondta Hernádi Zsolt. Az üzemanyagár várható alakulásáról úgy fogalmazott, annak három összetevője van, a jegyzésár, az adótartalom és a forint-dollár árfolyam, és csak az adóra van ráhatásunk, azt el is kezdte csökkenteni az állam. "Nem tudjuk, hogy meddig marad ez az ár. Adócsökkentéssel ezt már nem lehet ezt lefedni. Mindenki keresi a megoldást. Nézni kell, hogyan alakul a piac, és milyen intézkedésekkel lehet kezelni, hogy ez a kiugrás egy átmeneti csipke volt, vagy tartósan magas marad az ár" – jelentette ki a Mol első embere. Frissített stratégia A Mol frissítette tavaly a 2050-ig tartó stratégiáját, amit most a háborús helyzet megint megváltoztathat. "A Covid idején már megdőltek az ellátási láncok, a globális gazdaságba vetett hit elkezdett megingani, ez most kapott még egy pofont a háború miatt. Az országok újragondolják, hogy létrehoznak olyan kapacitásokat, amelyeket válságos helyzetben be tudnak vetni" – mondta, és hozzátette, eddig három hónapnyit raktároztak kőolajból, és a gázszállítási válság idején elsőként döntöttek a stratégiai gáztározók létrehozásáról.
- Hernádi zsolt mol images
- Dsida Jenő: Temetőben | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- Dsida Jenő Temetőben - YouTube
- A hét verse – Dsida Jenő: Temetőben - Cultura.hu
- Dsida Jenő: Temetőben
Hernádi Zsolt Mol Images
Több európai ország is ezen az állásponton van, bízunk benne, hogy Párizsban is jó döntés születik – utalt Gulyás Gergely a francia fővárosban zajló EU-csúcsra, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Hernádi Zsolt szerint akik nagy mennyiségben vásároltak üzemanyagot, azok vagy ülnek rajta, vagy elutazzák. 90 napi készlet van Magyarországon, de ha mindenki elkezdi feltölteni a gépkocsiját, nem lehet egyik napról a másikra pótolni a rendszerből kieső mennyiséget. Ehhez jött az a logisztikai probléma, hogy az üzemi telephelyekről átterelődött a teherautók, buszok, nehézgépjárművek forgalma a telephelyekről a benzinkutakhoz. A Mol vezetője leszögezte: tudnak annyi üzemanyagot termelni, amennyire szüksége van a piacnak. Gulyás Gergely ezt azzal egészítette ki, hogy ha valamiből az átlagos napi fogyasztás 5 millió egység, és az 15 millióra növekedik hirtelen, akkor lehetnek átmeneti nehézségek, de pánikra nincs ok. Hernádi Zsolt elmondta: a megnövekedett forgalom húsz százalékát a külföldi járművek adták, tíz százalékát pedig a pánikvásárlás, amit például a koronavírus első hulláma idején tapasztalhattunk az élelmiszerláncoknál.
Sok esetben olyan tartályokba, kannákba töltöttek üzemanyagot, és vitték magukkal, amelyek baleset-, sőt életveszélyes helyzethez vezethetnek. " Mint írták: A képek közé – a legnagyobb körültekintésünk ellenére is – bekerülhettek olyan fotók, amelyek nem Magyarországon készültek, emiatt elnézést kérünk. Hozzátették: "Ez azonban nem változtat azon, hogy a töltőállomásainkon a napokban az átlagoshoz képest akár háromszoros is volt a forgalom és a vásárlások között elszaporodtak a veszélyes, nem erre hitelesített eszközökbe történő tankolások. Mindannyian azon dolgozunk, hogy ez a helyzet a lehető leghamarabb megoldódjon, ehhez mindenkitől türelmet és együttműködést kérünk. " Fotó: Megszólalt a Mol-vezér, na nem a határokon átívelő bűnügyében, hanem benzin-ügyben Orbán Viktor elérkezettnek látta az időt, hogy aktiválja Hernádi Zsoltot a külföldön óriási vesztegetéssel vádolt Mol-vezért, hogy megnyugtassa az országot: "nem lesz benzin hiány".
Különös csendes és ironikus nyugtalanság hajtotta helyről helyre. Mindig jókedvű volt, és egy percig nem volt egyedül. Egy évvel ezelőtt úgy látszott, hogy felhagy nomád életével. Jó állást kapott, meg is nősült, boldog volt. Debrecenben láttam utoljára, nászúton volt, komoly és nyugodt volt. Azt hallom, azután nagyon sokat szenvedett. " Dsida Jenő korának jelentős, nagy formaműveltségű fordítója is volt, több mint száz verset ültetett át magyarra francia, latin, német, olasz és román nyelvből. Sírverse a kolozsvári Házsongárdi temetőben olvasható: "Megtettem mindent, amit megtehettem, / Kinek tartoztam, mindent megfizettem, / Elengedem mindenki tartozását. / Felejtsd el arcom romló földi mását". 2011-ben Kaposváron avatták fel első magyarországi szobrát, Balvin Nándor alkotását.
Dsida Jenő: Temetőben | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
"Köröttem csend – és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! " Dsida Jenő: Temetőben Köröttem csend – és temető. ez ő, ez ő, ez ő! – Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok – Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: és álmodik a temető.
Dsida Jenő Temetőben - Youtube
A Hét Verse – Dsida Jenő: Temetőben - Cultura.Hu
Versein kívül egyetlen kisebb könyve jelent meg életében: Magyar karaván Itálián keresztül. Útirajz, amely az Erdélyi Lapok által szervezett római szentévi zarándoklatról számolt be. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat szerkesztője lett, 1928 októberétől következő év nyaráig a báró Huszár családnál vállalt házitanítóskodást Abafáján, majd az Erdélyi Helikon belső munkatársa, az Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítója lett. 1930-ban részt vállalt az Erdélyi Fiatalok című folyóirat alapításában. Verseivel szerepelt az Új Arcvonal és Új erdélyi antológia című gyűjteményes kötetekben. 1934-től a Keleti Újságot szerkesztette, ahol Anyanyelvünk címmel állandó rovata volt. A fiatal költő szerepet vállalt a nemzetiségi irodalom mozgalmaiban: tagja volt a helikoni íróközösségnek, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, titkára az Erdélyi Katolikus Akadémiának, a PEN Club romániai magyar tagozatának és az Erdélyi Szépmíves Céh lektora volt. A híres marosvécsi összejövetelek Kemény János báró kastélyában 1926-tól szerveződtek, melyhez Dsida Jenő is csatlakozott.
Dsida Jenő: Temetőben
Dsida Jenő költői pályája gimnazista korában indult, első versei 1924-ben jelentek meg Benedek Elek gyereklapjában, a Cimborában. 1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára, de tanulmányait félbehagyta, s az irodalomból élt. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat technikai szerkesztője, később társszerkesztője volt, közben 1928-29-ben Abafáján a Huszár-családnál házitanítóskodott. 1934-től haláláig publicisztikáival kereste kenyerét a Keleti Újság belső munkatársaként illetve a nagyváradi Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítójaként. 1929-től tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak, ugyanettől az évtől a marosvécsi Helikonnak. 1930-ban tagjává választotta az Erdélyi Irodalmi Társaság is, és részt vett az Erdélyi Fiatalok című lap megalapításában. Titkára volt az Erdélyi Katolikus Akadémiának és a Pen Club romániai magyar tagozatának. DSIDA JENŐ: IDŐSZÁMÍTÁS Minden szív külön bolygó, égitest és annyiszor jön új nap, ahányszor a szív fordul önmagában. A napok egyre múlnak.
Minden szív külön óra, szuverén. Míg földi percek szállnak: külön év, külön időszámítás s öregszik önmagának. A gyors szívekben napok telnek el az álmoktól a hangig – Petőfi ötszáz évet élt talán és Ady kétszer annyit. Minden öt percben egyszer itt az ősz: a fecskék tovamennek – És én csak sírom ősi bánatát ezeréves szívemnek. (1927. június 3. ) 1932 novemberében katonai szolgálatot teljesített, de szívbetegsége miatt leszerelték. 1933-ban újságíróként egy csoporttal olaszországi zarándoklaton vett részt, amelynek során XI. Pius pápa is fogadta őket. Ebből az élményéből született a Magyar karaván Itálián keresztül című útirajza. 1937-ben megnősült, ám a következő évben megfázott, s betegségéből gyenge szíve miatt már nem tudott felépülni. 1938. június 7-én Kolozsvárott halt meg. Dsida Jenő korai költészetére a 19. századvég költői hagyománya és a Nyugat modernsége egyaránt hatott. E korszakának versei elsősorban áradó alkotókedvét és szinte hibátlan formaérzékét bizonyítják. Kolozsvárra költözve az expresszionizmus és a szabad vers hatott rá.
Köröttem csend – és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! – Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok – Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: és álmodik a temető.