Fekete Fali Lámpa – Dsida Jenő Édesanyám Kezeco
Outdoor Twilights Misma kültéri fénydekoráció, ⌀ 50 cm - Star Trading Monza fehér falilámpa - Markslöjd Etage fekete falilámpa - Markslöjd NAMID III arany fém lámpás Iratkozzon fel hírlevél küldésre Menü Márkák Blog Termékkategóriák
- Fekete fali lámpa da
- Dsida jenő édesanyám kaze.fr
- Dsida jenő édesanyám kazé manga
- Dsida jenő édesanyám kezeco
Fekete Fali Lámpa Da
Djímentes szállítás Ingyenes szállítás bruttó 17.
Főoldal rdekes gondolatok, elmlkedsek heti hrlevl elmlkedsei Versek Szentrsi idzetek Htkznapi evagliumok s gondolatok Ppai zenetek, beszdek « Vissza Dsida Jenő: desanym keze (2013. 05. 06. ) Dsida Jenő: Édesanyám keze A legáldottabb kéz a földön, A te kezed jó anyám Rettentő semmi mélyén álltam Közelgő létem hajnalán; A te két kezed volt a mentőm s a fényes földre helyezett... Add ide, - csak egy pillanatra, - Hadd csókolom meg kezedet! Ez a kéz áldja, szenteli meg A napnak étkét, italát Ez a kéz vállalt életére Gyilkos robotban rabigát, Ez tette értünk nappalokká A nyugodalmi perceket... Add ide, - csak egy pillanatra, - Hadd csókolom meg kezedet! Hányszor ügyelt rám ágyam mellett, Ha éjsötétbe dőlt a föld, Hányszor csordult a bánat könnye, Amit szememről letörölt, Hányszor ölelt a szent kebelre, mely csupa, csupa szeretet! - Add ide, - csak egy pillanatra, - Hadd csókolom meg kezedet! Ha megkondult az est harangja Keresztvetésre tanitott, Felmutatott a csillagokra, úgy magyarázta: ki van ott; Vasárnaponként kora reggel A kis templomba vezetett... Add ide, - csak egy pillanatra, - Hadd csókolom meg kezedet!
Dsida Jenő Édesanyám Kaze.Fr
DSIDA JENŐ: ÉDESANYÁM KEZE A legáldottabb kéz a földön, a te kezed jó Anyám. Rettentő semmi mélyén álltam Közelgő létem hajnalán; A te két kezed volt mentőm s a fényes földre helyezett… Add ide, - csak egy pillanatra, – Hadd csókolom meg kezedet! Ez a kéz áldja, szenteli meg A napnak étkét, italát Ez a kéz vállalt életére Gyilkos robotban rabigát, Ez tette értünk nappalokká A nyugodalmi perceket… Hányszor ügyelt rám ágyam mellett, Ha éjsötétbe dőlt a föld, Hányszor csordúlt a bánat könnye, Amit szememről letörölt, Hányszor ölelt a szent kebelre, Mely csupa, csupa szeretet! – Lábam alól, ha néha néha El is tévedt az igaz út, Ujjaid rögtön megmutatták: Látod a vétek szörnyű rút! – Ne hidd Anyám, ne hidd, hogy egykor Feledni bírnám ezeket! … Ha megkondult az est harangja Keresztvetésre tanított, Felmutatott a csillagokra, Úgy magyarázta: ki van ott; Vasárnaponként kora reggel A kis templomba vezetett… Oh, hogy így drága két kezeddel Soká vezess még, adja ég; Ha csókot merek adni rája Tudjam, hogy lelkem tiszta még.
Dsida Jenő Édesanyám Kazé Manga
Dsida Jenő - Édesanyám keze című versét Lux Ádám mondja el - YouTube
Dsida Jenő Édesanyám Kezeco
2020 Május 03. "A legáldottabb kéz a földön, A te kezed jó anyám". Dsida Jenő: Édesanyám keze A legáldottabb kéz a földön, a te kezed jó Anyám Rettentő semmi mélyén álltam közelgő létem hajnalán; A te két kezed volt a mentőm s a fényes földre helyezett Add ide, – csak egy pillanatra Hadd csókolom meg kezedet! Ez a kéz áldja, szenteli meg a napnak étkét, italát. Ez a kéz vállalt életére Gyilkos robotban rabigát, Ez tette éltünk nappalokká A nyugodalmi perceket. Hányszor ügyelt rám ágyam mellett, Ha éjsötétbe dőlt a föld, Hányszor csordult a bánat könnye, Amit szememről letörölt, Hányszor ölelt a szent kebelre, Mely csupa, csupa szeretet! Add ide, – csak egy pillanatra, – Lábam alól, ha néha-néha El is tévedt az igaz út, Ujjaid rögtön megmutatták: Látod, a vétek szörnyű rút! Ne hidd Anyám, ne hidd, hogy egykor Feledni bírnám ezeket!... Oh, hogy így drága két kezeddel Soká vezess még, adja ég. Ha csókot merek adni rája Tudjam, hogy lelkem tiszta még. Tudtam, hogy egy más, szebb hazában A szent jövendő nem veszett!
Dsida Jenő: Édesanyám keze A legáldottabb kéz a földön, A te kezed jó Anyám Rettentő semmi mélyén álltam Közelgő létem hajnalán; A te két kezed volt a mentőm S a fényes földre helyezett. Add ide, – csak egy pillanata, – Hadd csókolom meg kezedet! Ez a kéz áldja, szenteli meg A napnak étkét, italát Ez a kéz vállalt életére Gyilkos robotban rabigát, Ez tette értünk nappalokká A nyugodalmi perceket. Hányszor ügyelt rám ágyam mellett, Ha éjsötétbe dőlt a föld. Hányszor csordúlt a bánat könnye, Amit szememről letörölt, Hányszor ölelt a szent kebelre, Mely csupa szeretet. – Ha megkondult az est harangja Keresztvetésre tanitott, Felmutatott a csillagokra, Ugy magyarázta: ki van ott; Vasárnaponként kora reggel A kis templomba vezetett. Lábam alól, ha néha néha EI is tévedt az igaz út, Ujjaid rögtön megmutatták: Látod a vétek szörnyü rút! – Ne hidd Anyám, ne hidd, hogy Egykor feledni birnám ezeket!. Oh, hogy igy drága két kezeddel Soká vezess még, adja ég; Ha csókot merek adni rája Tudjam, hogy lelkem tiszta még Tudtam, hogy egy más, szebb hazában A szent jövendő nem veszett!